Orbán Viktor kormányfő egyik mottója is lehet a "merjünk nagyot álmodni" kifejezés, ennek ellenére egyetlen mondattal lesöpört a saját maga és kormánya válláról egy olyan potenciális feladatot, amit egyre többen igyekeznek a zászlajukra tűzni. Ez pedig nem más, mint a nemek közötti bérkülönbség felszámolása. Ami különösen visszás, hogy mindeközben maga a miniszterelnök jelentette be a 2018-as választások után, hogy évtizedekre szóló stratégiai megállapodást szeretne kötni a nőkkel, ám minden jel szerint a nők bérének felzárkóztatása nem szerepel a megállapodás pontjai között. Pedig a megállapodás egyik hiányzó pontjáról lenne szó.
A nők férfiakénál alacsonyabb fizetése nem magyar sajátosság, hanem európai, sőt, világszintű probléma, ám egyes tagállamok mellett már az Európai Unió is napirendre vette a kérdést. Azt a kérdést, ami bizonyos szemszögből kulcsfontosságú tényező lehetne például a magyar kormány által prioritásként kezelt gyermekvállalás szempontjából is. Címszavak: család- és otthonteremtés, megtakarítás, biztos jövőkép.
A témára március közepén az MSZP-s Tóth Bertalan tért ki a parlamentben felszólítva a kormányt arra, hogy "szüntessék meg a bérkülönbséget a férfiak és nők között." Orbán Viktor erre válaszában kifejtette, ez olyan probléma, amire a kormánynak lényegében nincs ráhatása.
Vagyis a "merjünk nagyot álmodni" szólamot időnként elharsogó, migránsok tízezreivel, Soros Györggyel, Brüsszellel és az IMF-fel is megküzdő miniszterelnöknek a nemek közötti bérkülönbségbe beletörik a bicskája?!
Válasza szerint ugyanis itt nincs mit tenni, legfeljebb beszélni lehet a témáról - bár, ha saját bevallása szerint sem foglalkozik nőügyekkel, akkor nincs is ezen csodálkoznivaló.
"Olyasmit is követel rajtunk, amit mi nem tudunk megoldani, például a férfiak és a nők közötti különbség eltüntetése egy olyan igény, aminek nem tudunk eleget tenni." - válaszolta az MSZP-s képviselő felvetésére Orbán.
Pedig a probléma súlya nem elhanyagolható. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi közlése szerint januárban a teljes munkaidőben dolgozó férfiak átlagfizetése 367 700 forint volt, míg a nőké 311 300 forint. A különbség bruttó 56 400 forint, vagyis 21 százalék. A nettót illetően havonta átlagosan 37 506 forinttal visz haza kevesebbet egy női dolgozó férfi társánál.
Ha ez a differencia egész évben ki fog tartani, akkor az elmúlt évek legnagyobb különbsége alakulhat ki a férfiak és a nők fizetése között. Ebből a szempontból a legrosszabb év eddig 2012 volt 20,1 százalékos differenciával az Eurostat adatai szerint, azóta fokozatosan mérséklődni kezdett ez az arány, 2017-ben 14,2 százalékot közöltek.
Az egyébként, hogy Orbán Viktor szerint ők nem tudják megoldani ezt a problémát, gyenge magyarázat, hiszen számos külföldi példa állhatna előttük - ha úgy gondolnák, hogy foglalkoznak ezzel a kérdéssel.
Alig több mint egy évvel ezelőtt, 2018. január elsején lépett hatályba az a törvény Izlandon, mely elsőként törvényileg ismerte el az egyenlő bérek elvét. Ennek értelmében törvénysértő lett ugyanazért a munkaáért többet fizetni egy férfinak, mint egy nőnek. Ám nem az izlandi az egyetlen és az első kormány a világon és a történelemben, mely megpróbálja a nemek közötti gazdasági különbséget mérsékelni. Igaz, az már egy másik kérdés, hogy ezen próbálkozások milyen eredménnyel jártak. Az Egyesült Államokban már 1963-ban meghoztak egy erre irányuló törvényt, az Unión belül 1975-ben született egy irányelv a bérkülönbség felszámolására, ám ennél frissebb próbálkozásra is könnyen találni példát. 2017 novemberében az Európai Bizottság egy cselekvési tervvel állt elő annak érdekében, hogy minél előbb felszámolják a nemek közötti bérkülönbséget (az uniós átlag 16 százalék). Nemrég pedig Franciaországban fogadtak el egy olyan rendelkezést, melynek értelmében a következő 3 évben ki kell egyenlíteni a bérkülönbségeket, máskülönben pénzbüntetéssel kell szembenézniük a követelménynek nem megfelelő vállalatoknak.
Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
