A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) évente elkészíti SIGI felmérését, amely azt vizsgálja, hogyan alakul a nemek közti egyenlőség kérdése a tagországokban, így Magyarországon is. A nemrég megjelent, 2023-as kiadásból az egyértelmű, hogy itthon a nőket olyan problémák, mint a gyermekházasság, a nemi szervek megcsonkítása, vagy olyan alapvető jogok, mint a tulajdonhoz való jog, vagy a szabad mozgás hiánya, egyáltalán nem, vagy csak nem mérhető mértékben érintik, így ezek esetében az OECD sem közölt pontos adatokat Magyarországról.
Megkérdőjelezhető hazai statisztikák
Az egyik olyan terület, ahol viszont biztosan jócskán akad még tennivalója a magyar társadalomnak, az a tradicionális nemi szerepekhez való hozzáállás. De nézzük, hogy mit is értünk ez alatt pontosan.
Az ENSZ SDG (szociális fejlődési célok) statisztikáit alapul véve az OECD arra az eredményre jutott, hogy hazánk erősen a középmezőnyben van ezen a területen, hiszen bár nem töltünk kiugróan sok időt naponta házimunkával és gyermekneveléssel, a nemek közti különbségek így sem elhanyagolható. Ennek alapján,
míg egy napon egy magyar nő átlagosan 4 órát foglalkozik a házimunkával, addig egy férfi mindössze kettőt.
Más régiós és uniós országok esetében ez az arány nagyjából hasonló, ugyanakkor ez nem változtat azon a tényen, hogy tényleg jelentős a különbség itthon a nemek között az elvégzett fizetetlen házimunka esetében.
„Háziasszonynak lenni ugyanolyan kielégítő, mint fizetésért dolgozni”
Az OECD által hivatkozott, 1981 óta rendszeresen elkészített World Values Survey adatai szerint 2022-ben a vizsgált több mint 100 ország között összesen egyetlenegy volt, ahol még többen egyetértettek ezzel a kijelentéssel, mint itthon, ez pedig Mianmar, ahol a lakosság 99 százaléka vélekedik hasonlóképpen. Az ázsiai országot Magyarország és Üzbegisztán követi a dobogón, egyaránt 92-92 százalékkal, míg a legkevésbé érdekes módon Haitin és Mongóliában jellemző ez a gondolkodásmódja.
Itt fontos megjegyezni, hogy nem azzal van a probléma, hogy a társadalom elfogadja, hogy vannak nők, akik háziasszonyként élik a mindennapjaikat, hanem az, ha ez azzal jár kézben, hogy sokan úgy gondolkoznak, egy dolgozó nő nem lehet jó anya.
„Ha egy anya dolgozik, a gyerekek szenvednek”
Ez a kijelentés szorosan kapcsolódik a fentebbihez, azaz a társadalmak jelentős része úgy gondolkodik, hogy a gyermeket vállaló nők munkavállalása árt a gyerekeiknek. A legnagyobb arányban Bangladesben ítélik el a dolgozó nőket (88 százalék), míg Magyarországon a társadalom 48 százaléka gondolkozik így, ami lényegesen magasabb az európai átlag 36 százaléknál. A legjobb a helyzet ezen a téren Dániában, ahol csupán 9 százalék nem tartja ezt a kettőt összeegyeztethetőnek.
Több jár a férfiaknak?
Amellett, hogy a társadalom nem elhanyagolható mértékű része tehát úgy gondolkozik, hogy a munkát vállaló nők, különösen, ha úgy teszik ezt, hogy már van legalább egy gyerekük, hibát követnek el, a munkaerőpiacon is hasonló előítéletek jelennek meg a Világszervezet adatai alapján.
"A férfiaknak több joguk van a munkához, mint a nőknek”
Magyarországon a teljes lakosság 23 százaléka vélekedik így, azaz, a magyarok közel negyede úgy gondolja, hogy egy olyan munkaerőpiacon, ahol kevés az elérhető állás, a férfiaknak több joga van azokhoz, mint a nőknek – az adat régiós szinten egyáltalán nem kiugró, azonban mégis elszomorító. A statisztikát itt Egyiptom vezeti, ahol több mint 90 százalék gondolkozik így, míg legkevésbé Izlandon jellemző ez a gondolkodásmód: mindössze 1 százalék vélekedik így.
„A férfiak jobb vezetők az üzleti világban, mint a nők”
Mindezek fényében pedig az már aligha meglepő, hogy a társadalom 29 százaléka úgy vélekedik, hogy a férfiakból jobb vezető válik, ami lényegesen magasabb az európai átlagban megjelenő 17 százaléknál, viszont nagyjából a régiós országon szintjének felel meg. Ebben a mutatóban összességében Mali áll az élen, itt 83 százalék gondolja úgy, hogy a férfiakból válik jobb vezető, míg ezzel szemben Izlandon csupán 3 százaléknak van ilyen jellegű előítélete.
Nehéz nem észlelni a problémát
Az OECD adatai is megmutatják, hogy bár itthon arról egyértelműen nincsen szó, hogy a nők alapvető jogai, vagy emberi méltósága rendszerszinten sérülne, azért a magyar társadalom gondolkodásában egyértelműen továbbra is jelen van az összekacsintós, „na az asszonynak otthon a helye”-jellegű mentalitás, sokszor még jobban olyan országokhoz képest is, amelyekhez hajlamosak vagyunk úgy hasonlítgatni magunkat, hogy „bezzeg, itthon mennyivel jobb!” – ez a gondolkodásmód addig pedig nem fog változni, amíg tudatos lépések nem születnek megváltoztatására.
Arról pedig ekkor még nem is beszéltünk, hogy ahogy a Szabad Európa is megírta néhány napja, a 2021-es adatok alapján is legalább 17 százalékkal többet kerestek a magyar férfiak, mint a nők, ez pedig szintén nem elhanyagolható különbség.
