Biztos forrásokat kell találni a 13. havi nyugdíj (évi 370 milliárd forint), a nők kedvezményes nyugdíja (évi 320 milliárd forint) és a megszaladó infláció miatti rendkívüli nyugdíjemelések (idén összesen akár 400 milliárd forint) finanszírozására az enélkül is súlyos hiánnyal küszködő büdzsében - mondta Farkas András nyugdíjszakértő a hrportal.hu-nak adott helyzetértékelésében.
Kiemelte, hogy nem csak ezek a magyar nyugdíjrendszer égető problémái. Szerinte súlyos gond az átláthatóság és a tervezhetőség teljes hiánya és az, hogy a nyugdíj összege nagyban függ a nyugdíjigénylés időpontjától. Emlékeztetett, hogy a szolgálati évek nem egyenletesen számítanak be a nyugdíjmegállapítás során.
Úgy látja, hogy a nyugdíjemelés most érvényes módja egyenes út a nyugdíjasok elszegényedéséhez. Szerinte nincs rendezve a legszegényebb nyugdíjasok helyzete és hiányzik a foglalkoztatói nyugdíjpillér.
A nyugdíjszakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a választásokat követően jobb, ha szigorításokra készül minden érintett, hiszen rövid időn belül kezelni kell a nyugdíjrendszer további lényeges gondjait. Például:
- a nők kedvezményes nyugdíja feltételei szigorításának kérdéskörét (a 40 évi jogosító időnek a nyugdíjkorhatár 3 évvel történt emelkedése tükrében 43 évre kellene emelkednie),
- a külföldön dolgozó magyarok miatt kieső itthoni járulékbevételek pótlásának kérdéskörét,
- a járulékplafon eltörlése miatt a magas keresetűek exponenciálisan emelkedő nyugdíjígérvényének problémakörét,
- a közteherviselés hazai optimalizációs lehetőségeit (a részmunkaidősök, katások, ekhosok, őstermelők, nyugdíjvárománya például drámai mértékben csökken),
- a nyugdíjak összegének a várható élettartam hosszától való függetlenségét, az ugyanis szintén fenntarthatatlan.
