Április második felében változékony, amolyan igazi áprilisi időnk volt. A hidegfront kevés csapadékot hozott, azt is egyenlőtlen elosztásban. Az év első három hónapjában felhalmozódott csapadékhiány nem pótlódik megfelelően, az országban helyenként 20-70 milliméterrel marad el a megszokott és kívánatos értékektől a 90 napos csapadékösszeg.
Mindez önmagában is gondot okoz a mezőgazdaságban. A szakemberek azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy a klímaváltozás megváltozott szemléletmódot követel az agráriumban, mert alkalmazkodni kell a kihívásokhoz.
Nincsenek igazi fagyok
„Teljesen másként kell gondolkoznunk a növényvédelemről is” – mondta lapuknak Varga László, a Kwizda Garden zöldségtermesztési szakértője. Hozzáteszi, mára eljutottunk odáig, hogy elfelejthetjük azt, amit korábban a négy évszakról megtanultunk, hiszen lényegében csak kettő maradt. Sokkal melegebbé és szárazabbá váltak a nyarak, a telek pedig enyhébbek és csapadékmentesebbek mint néhány évtizeddel korábban.
„Évek óta nincs igazi fagy télen” – hívja fel a figyelmet Varga László. Ennek a legtöbb ember általában örül, mert senki sem szeret igazán fagyoskodni, de a mezőgazdaságban ez hihetetlen mértékű károkat okoz.
Téli fagyról akkor beszélünk – mondja a zöldségtermesztési szakember, amikor legalább két héten keresztül a hőmérő higanyszála nem emelkedik mínusz 15 fok fölé. Ez lenne az agráriumban a kívánatos állapot, hiszen ilyenkor a talajban áttelelő kártevők jelentős része elpusztul, a minimálisra gyérül, így a tavaszi hajtásokat nem fenyegeti nagy veszély, könnyebbé válik a rovarok, a gyomok, a gombák elleni a védekezés.
Varga László elmondta, harminc-negyven évvel ezelőtt a vízvezetékeket még egy méterrel a talajszint alá kellett telepíteni, mert telente legalább 90 centiméterig átfagyott a föld. Ma a klímaváltozás következményeként ez a fagyott réteg körülbelül 30 centiméterre csökkent, így a talajban áttelelő kártevőknek nem kell nagyon mélyre ásni magukat, a java részük áttelel és tavasszal a felszínre kerülve könnyebben eléri a friss hajtásokat.
„Ráadásul egyes kártevők a korábban érkező tavasz miatt a megszokottnál hamarabb megjelennek a földeken. A májusi cserebogárként emlegetett kártevő évek óta már áprilisban rajzik” – mondja Varga László.
Mindez azzal jár, hogy korábban kell elkezdeni a védekezést a gazdáknak. Szakítani kell a megszokott rutinnal, fel kell készülni a megváltozott körülményekre. A szakértő megjegyzi, két generációval korábban még lehetett a megszokott rutin szerint gazdálkodni. Mára sok mindent másként kell alkalmazni, így például korábban kell elvégezni a növényvédelmi teendőket, illetve arra is fel kell készülni, hogy korábban nem ismert kártevők is megjelenhetnek a földeken.
„Rengeteg példát lehetne hozni arra, a klímaváltozás milyen kihívások elé állítják a gazdákat” – mondja Varga László. Példaként a paprika kártevőjeként emlegetett gyapottok bagolylepkét említi, ami 15 évvel ezelőtt még jelen sem volt hazánkban. Akkor került Szerbia területéről Magyarországra és ma már két fajtája is jelen van. Ráadásul amíg korában csak a paprikatermesztőknek kellett ellene védekezni, most a korábbi rajzás miatt már a kukoricában is kárt okozhat, ezért a gazdáknak erre is oda kell figyelniük. Ez azonban csak egy példa a sok ezernyi közül.
A szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy a növényvédelem területén a legfontosabb feladat az időzítés. A leghatásosabb módszer az agráriumban is a prevenció, a megelőzés, hiszen ha egy kártevő már megjelenik, akkor már csak enyhíteni lehet a veszteséget, teljesen megszüntetni nem. Ez sokkal nagyobb előkészületet, fokozott figyelmet igényel a gazdáktól.
Stimulált növények
„Az uniós elvárás szerint egyre nagyobb teret kell adni a jövőben az agráriumban a biológiai növényvédő szereknek” – mondta lapunknak Neiner János növényvédelmi szakmérnök, szőlőspecialista. Hozzáteszi, az jó hír, hogy ezeknek a szereknek a hatékonysága ma már a kémiai vegyszerek hatásfokának 80-90 százalékát is elérik. Rengeteg biológiai növényvédőszer van jelenleg kísérleti stádiumban, folyamatosan nő a termékpaletta.
A növény fejlődésbiológiájához kell illeszteni a biostimulációt és a lombtrágya programot, így lehet igazán hatékonyan védekezni a kártevők ellen – teszi hozzá a szakember.
Neiner János hangsúlyozza, a hatékony és termelékeny gazdálkodáshoz az is szükséges, hogy ellenállóbbakká tegyük a növényeket. A szőlő esetében arra figyelmeztet Neiner János, hogy a bőrszövet erősítésével a gyümölcs jóval ellenállóbbá tud válni a hagyományos kártevők ellen, hiszen egy vastagabb, a hőmérsékleti változásoknak ellenállóbb héjú gyümölcsbe nehezebben tudnak az olyan hagyományos kártevők bejutni, mint a peronoszpóra vagy a botrytis cinerea.
Bár ez utóbbi gombafajta megjelenésének nyár végén, ősz elején Tokaj-Hegyalján kifejezetten örülnek, hiszen amíg a botrytis cienerea a világ bármely szőlőültetvényén rettegett ellenségnek számít, addig a tokaji szőlőkben áldásos munkát végez, mert ez a kártevő alakítja át az egészséges gyümölcsöt aszúszemekké.
Neiner János lapunknak elmondta, ma már számtalan olyan biológiai hatóanyagokkal, növényi hormonokkal ellátott készítmény létezik a piacon, amelyekkel stimulálva a növények ellenállóbbá válnak a klímaváltozás miatt szélsőségesebbé váló időjárási körülményekkel és a növényi- és állati kártevőkkel szemben is. A kihívás nagy, de a feladat nem megoldhatatlan.
A gazdáknak is alkalmazkodniuk kell, de a szakember úgy látja, a mezőgazdaságban dolgozók alkalmazkodóképesek és készek felkészülni a klímaváltozás okozta kihívásokra.
