<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p


			
		
		


		
		

A pénteken közölt adatok szerint a nyugdíjasokat hajszálnyival kisebb mértékben érinti az árak drágulása, mint az aktív korúakat. Rossz hír az idősek számára, hogy az erőteljes drágulás így is elviszi azt, amit a nyugdíjemeléssel nyernének.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, pénteken reggel közölte a KSH, hogy 2021. szeptemberében a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk, illetve az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,2 százalékkal nőttek. Az alapmutatótól 0,5 százalékkal volt csak alacsonyabb a nyugdíjasokat érintő drágulás.

Az infláció kapcsán akár a jegybank, akár a kormány illetékesei az energiaárak elszabadulását, és az uniós kötelezettség miatt megemelt (dohánytermékekre vonatkozó) jövedéki adót szokták emlegetni, mint fő bűnösöket. Ha azonban megnézzük például a szeptemberi adatokat, akkor azt láthatjuk, hogy az élelmiszerek ára 4,4, ezen belül az étolajé 32,6, a margariné 15,4, vagy éppen a baromfihúsé 9,2 százalékkal emelkedett. Ha átböngésszük a részletes adatokat, akkor az látható, hogy az alapélelmiszereken belül a sertéshúst (és az abból készülő feldolgozott termékeket) kivéve gyakorlatilag mindennek emelkedett az ára: a tojás 5, a liszt 6, a zsiradékok 18,6 százalékkal drágultak. Sorolhatnánk a cukor 4,1, a burgonya 17,4 vagy a friss zöldségek 15 százalék feletti drágulásával. Jelzésértékű, hogy a Privátbankár által hosszú évek óta számított Árkosár indexe, amely egy családi nagybevásárlást képez le, szeptemberben 7, októberben 10 százalék feletti drágulást mutat.

Az idősek szempontjából fontos árucsoport a gyógyszerek és gyógyáruk, amelynél 3 százalék közeli volt az átlagos áremelkedés mértéke. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a vezetések gáz és a távfűtés díjai ugyan rögzítettek, így azok nem drágultak, de sok vidéken élő idős ember számára jelent nehézséget, hogy eközben a szén, a tűzifa vagy éppen a palackos gáz ára felfele ment.

Szumma-szummárum, a KSH adatai szerint ugyan a nyugdíjas infláció a hivatalos árindexnél kisebb mértékben nőtt, az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasok számára a drágulás komoly terhet jelent. Éppen ezért tűnt igen méltányosnak a kormány, amikor a napokban a vártál nagyobb mértékű kiegészítő nyugdíjemelésről döntött. A héten kihirdetett rendelet szerint 2021. novemberében 2021. januárig visszamenőlegesen 1,2 százalékkal fogják emelni a nyugdíjakat és más ellátásokat. Ha visszatekintünk a nyugdíjak emelésére, akkor azt láthatjuk, hogy a januári 3 százalékos emelést júniusban 0,6 százalékos előrehozott kiegészítés követte, erre jön rá a héten közölt 1,2 százalék. Vagyis éves viszonylatban 4,8 százalékos inflációs rátáig egészítette most ki a kormány a nyugdíjakat, ami megfelel a fogyasztói árindex mértékére vonatkozó prognózisoknak.

A néhány napja még méltányosnak tekinthető emelés viszont a pénteken publikált számok alapján már közel sem számít kiemelkedőnek. Már csak azért is, mert a fogyasztói árak drágulása szeptemberben éves bázison, akár az alapadatot nézzük, akár a nyugdíjas inflációt meghaladják a nyugdíjkiegészítés mértékét.

Ha az év - statisztikailag ismert - eddigi részét, vagyis a január-szeptemberi időszakot nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,4, a nyugdíjas háztartások körében 4,0 százalékkal emelkedtek. Amennyiben tehát az utolsó negyedévben is hasonló intenzitású lesz a drágulás, úgy jó eséllyel a nyugdíjemelést el fogja vinni az infláció.

Hozzá kell tenni, hogy a nyugdíjasok helyzetét határozottan javítja az idei kiemelkedő gazdasági növekedés révén járó nyugdíjprémium. Azt nem tudni, hogy a közelgő választások, vagy az emberek pénztárcáját alaposan megcsapoló infláció (esetleg mindkét tényező) miatt hozott döntést a kormány az egységes nyugdíjprémiumról. Egy hete Orbán Viktor ugyanakkor azt jelentette be, hogy novemberben minden nyugdíjas egységesen 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot kap. Hozzátette, lesznek olyanok, akik a korrekció miatt akár további 20 ezer forintot is kapnak, így hozzájuk akár 100 ezer forint egyszeri juttatás is érkezhet.

Az inflációra visszatérve a szakértők álláspontja korántsem egyöntetű a várható folyamatok kapcsán, amiben leginkább egyetértenek, hogy rég volt ennyi bizonytalansági tényező, ami hatással van az árakra. Vannak, akik azt prognosztizálják, hogy miután az idei adóemelések, illetve az üzemanyagok alacsony bázisa miatti drasztikus megugrásának hatása kipörög, látványosan szelídül majd a mutató. Ha a dohánytermékeket nézzük azok adója január és április elején ugrott meg, míg az üzemanyagok esetében 2022 márciustól már egy magasabb bázishoz kell mérni, ami szintén hatással lehet az inflációra.

Azok ellenben, akik továbbra is jelentős drágulást vetítenek előre arra hivatkoznak, hogy beindult az ár-bér spirál (elég csak a jövőre várhatóan 20 százalékkal megugró minimálbért említeni), a dráguló munkaerőköltség pedig mindenhol visszaköszön majd. Az energiaára globális drágulása alól sem tudunk kibújni, bár tény, hogy a fogyasztói árindexet mindenképpen „kozmetikázza” az a tény, hogy a lakossági rezsiköltségekbe ez közvetlenül nem jelentkezik. Ugyanakkor mivel a vállalkozások piaci áron jutnak a gázhoz és az áramhoz is, ez valamilyen szinten megint csak árdrágító tényező. Ahogy áttételesen az üzemanyagárak emelkedése a szállítási díjak révén azokra is hat, akik nem autóznak. Az alapanyagok rendkívüli drágulása vagy a gabonafélék árának megugrása megint csak olyan tényezők, amelyek arra utalnak, hogy az infláció lassulása még várat magára.

Ennek persze van a gazdasági kérdéseken túlmutató politikai aspektusa is, hiszen a kormány hiába szórja a választások előtt két kézzel a pénzt (például a fent említett nyugdíjprémiumra, vagy a hírekben nagyon sokat szereplő szja-visszatérítésre), ha a kifizetett összeget az infláció drasztikusan erodálja. Hasonló a helyzet a minimálbér emeléssel, amely hangzatos ugyan, ám ha a fizetés vásárlóereje látványosan romlik, akkor a kormány által reméltnél sokkal kisebb lehet a hatása.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.