Déjá vu-érzése lehet az embernek az MNB monetáris tanácsának keddi kamatdöntése előtt. Ahogy egy hónapja, most is a kormány azt szeretné, ha a biztosra vehető monetáris lazítás mértéke nagyobb lenne a korábbi négy hónap 75 bázispontjainál, amely eredményeként október és január között a jegybanki alapkamat 13-ról 10 százalékra süllyedt.
Az Orbán-kabinet ugyanis a tavaly recesszióba zuhant hazai gazdaság felpörgetését a hitelek olcsóbbá válásával is kívánja elérni, márpedig ehhez a minél alacsonyabb irányadó ráta ágyazhat meg. Csakhogy az MNB elsődleges feladata meg az árstabilitás elérése, ami 3 százalékot jelent. Ehhez közel került a januári 3,8 százalékos éves fogyasztóiár-index, elvileg tehát lenne mód a 75-nél nagyobb, akár 100 bázispontos kamatcsökkentésre is.
Amit Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke a múlt héten be is lengetett, ugyanúgy, mint egy hónappal korábban.
Ám míg január végén erre végül nem került sor, mert a forint árfolyama nagyot zuhant - egyebek mellett pont a kormány egyik vad ötlete miatt, ami arra vonatkozott, hogy a hitelkamatok kialakításánál ne az évtizedeken át működő módi szerint a Bubor nevű benchmarkot, hanem az állampapír-hozamokat vegyék figyelembe -, addig a hazai fizetőeszköz most nem gyengült. Így most nagyobb az esély a 100 bázispontos kamatvágásra.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
