Péntek délután derült ki, hogy vasárnaptól betiltják a TikTok és a WeChat letöltését az USA-ban. Hogy ez mennyire nemzetbiztonsági vagy üzleti kérdés arról erősen megoszlanak a vélemények, de jelzésértékű, hogy Donald Trump hagyott egy kiskaput. Az elnök a rendelet életbe lépése előtt visszavonhatja azt, ha a TikTokot tulajdonló ByteDance hajlandó amerikai ellenőrzés alá terelni az applikáció egyesült államokbeli tevékenységét. Mindig lehetnek meglepetések, de nehezen elképzelhető, hogy a kínaiak az "asztalon hagynák a pénzt", és ezen a fronton felvállalnának egy értelmetlennek látszó háborút.
Évek óta csökken a két ország közötti tőkebefektetések értéke
Sokkal valószínűbb, hogy eladják a TikTok amerikai részleget, ugyanakkor a pekingi kormány várható válaszlépése miatt lesznek olyan vállalatok, amelyeket „bosszúból” kiszorítanak a kínai piacról. Rövid távon ismét a helyzet eszkalálódására kerülhet sor, és a nemzetközi befektetések növekedése helyett azt láthatjuk majd, hogy a vállalatok hamarosan a határokon átnyúló részesedéseik eladására kényszerülnek majd.
Az adatok egyébként azt mutatják, hogy a folyamatok határozott irányt vettek az idei évben, az USA és Kína közötti feszültségek miatt a két ország közötti közvetlen külföldi befektetési és kockázatitőke-ügyletek összértéke közel kilencéves mélypontra esett vissza. A Rhodium kutató- és tanácsadó cég most közzétett adatai szerint az első félévben mért ilyen tranzakciók 10,9 milliárd dolláros értéke a legalacsonyabbak 2011 második féléve óta.
A most mért visszaesés egyébként abból a szempontból nem újkeletű, hogy az utóbbi néhány évben már csökkenő értékeket láthattunk, igaz az idei évben a visszaesés mértéke gyorsult. Mielőtt bárki azt gondolná, hogy ez csupán Donald Trump harcias retorikájára vezethető vissza érdemes megemlíteni, hogy Peking is számos módon akadályozta az üzleti kapcsolatok elmélyítését. Hiszen a kínai kormány jó ideje igyekszik korlátozni a tőkeáramlást, régóta problémát jelent, hogy a külföldi vállalatok nem vagy csak nagyon szigorú korlátozások mellett szerezhetnek kínai cégekben többségi részesedést. Persze az utóbbi évekbe az Egyesült Államok is egyre keményebben lép fel a távol-keleti cégekkel szemben. Ennek is köszönhető, hogy számos kínai vállalat adja fel az amerikai érdekeltségeit, így az utóbbi tíz évben a teljes tőkekivonás már elérte a 76 milliárd dollárt, amelynek tetemes része az utolsó két évre jutott.
A most közölt adatok szerint az első félévben a befejezett amerikai közvetlen kínai befektetések 31 százalékkal, 4,1 milliárd dollárra csökkentek. A kínai invesztíciók még ennél is sokkal jelentősebb visszaesés elé néztek, ám egyetlen tranzakció miatt a végeredmény más lett. A Tencent ugyanis 3,4 milliárd dollárért szerzett részesedést a Universal Musicban, amely önmagában akkora összeg, mint a tavalyi első féléves teljes kínai befektetés. Az ezen felüli Kínából az USA-ba menő befektetések értéke csupán 700 millió dollárt tett ki.
A TikTok ügy precedenst teremthet
A szakérték arra hívják fel a figyelmet, hogy a folyamatok ugyan logikusan vezettek a most címlapokra kerülő TikTok ügyhöz, azok intézése mégis sokkal diplomatikusabbnak tűnt. Hiszen, ha valami probléma volt, akkor azt rendre üzleti kérdésnek állították be és egy amerikai vagy kínai cég kivásárolta a másik ország piacról kiszorított cégének helyi érdekeltségét. Most viszont a hasonlóan alakuló forgatókönyvet mindkét fél felrúgta.
Az applikáció tulajdonosa, a ByteDance 2017 végén lépett az amerikai piacra, amikor megszerezte a rövid videó-alkalmazást, a Musical.ly-t, majd ezt átnevezte és összeolvasztotta a Kínában már a szárnyait bontogató fejlesztésükkel. Miután világszerte rövid időn belül nagyon népszerű lett a TikTok, ez az amerikai kormányzat szemét csípte, és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva az applikáció korlátozását lebegtette be. Ezzel egyidőben a Microsoft felvásárlási ajánlatot tett az app tengerentúli részlegére.
Ha a ByteDance erre rábólint, akkor a korábbi forgatókönyv szerint zárul a probléma, a kínaiak viszont elutasították ezt. Sőt, egy olyan forgatókönyvet találtak ki, ami az ő jószándékukat mutatja, ám Trumpék számára mégis elfogadhatatlan. Azt tervezték ugyanis, hogy az IT iparban mára másodvonalas céggé vált Oracle-nek adják el a közösségi média 20 százalékát, továbbá a legnagyobb amerikai kiskereskedelmi lánc, a Walmart is kisebbségi részesedést szerezhetett volna. A többségi tulajdont megtartva a maradék részvénycsomagot pedig be szerették volna vezetni az amerikai tőzsdékre. Ebbe viszont Washington semmiképp sem akart belemenni, így jött Trump vasárnapi tilalma. Ez viszont, ahogy fent jeleztük, hivatkozási alap lehet Peking számára is, így a diplomáciai és gazdasági csatározás tovább folytatódhat.
Miután rendszerszintű kérdésről van szó, így nagy csoda lenne, ha hirtelen változna a felek álláspontja. Ráadásul az elemzők szerint az amerikai elnökválasztás előtt Donald Trump számára az ellenségképzés tűnik az egyik életképes stratégiának, így amerikai részről érezhető lesz továbbra is a nyomás. Persze Peking ezzel számol is, hiszen az általuk meghirdetett „belső forgalom” kampány azt sugallja, hogy a nemzetközi, különösképpen az amerikai kapcsolatok romlására készülnek. Ha pedig az amerikaiak és a kínaiak is izolációs politikára rendezkednek be, az alighanem fájó lehet majd mások, így az európai cégek számára is, amelyek exportőrként kiszolgálják mindkét ország fogyasztóit.
