Az Európai Bizottságnak már egy évvel ezelőtt meg kellett volna indítania a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben, mondta Katarina Barley, az Európai Parlament (EP) alelnöke egy budapesti EP-háttérbeszélgetésen lapunk azon kérdésére, hogy szerinte a választásokig megindul-e az eljárás hazánkkal szemben.
Megvonná az uniós pénzeket
Az egykori német igazságügyminiszter utalt arra, hogy a mechanizmust (amely lehetővé teszi az uniós pénzek visszatartását bizonyos jogállamisági kritériumok sérülése esetén) már 2020 végén elfogadta az Európai Tanács és az Európai Parlament. A Bizottság ugyanakkor azt mindmáig nem vetette be, arra hivatkozva, hogy még iránymutatásokat dolgoz ki arról, az Európai Unió Bírósága pedig még nem hagyta jóvá az eljárást – ez idén februárban történt meg. Az EP ezt késlekedésnek látja, ezért beperelte a Bizottságot.
Katarina Barley – szemben a magyar kormánnyal – nem tartaná a magyar választásokba való beavatkozásnak, ha már az áprilisi választások előtt elindítaná a Bizottság a mechanizmust az Orbán-kormánnyal szemben.
Tekintve ugyanakkor, hogy az eljárás mintegy 9 hónapig tart, idén már amúgy sem lenne hatása, mondta.
Ezzel arra utalt, hogy a Bizottság – még ha végig is tudja vinni az eljárást – idén már aligha tud kiszabni szankciót.
A szociáldemokrata politikus szerint Magyarországon nagyon aggasztó folyamatok zajlottak le az elmúlt években, és itt hanyatlik legnagyobb mértékben a demokrácia az EU-n belül.
Úgy véli, hogy az Orbán-kormány számára csak az uniós pénzek visszatartása lehet az egyetlen visszatartó erő – ezzel az eszközzel már élt is Brüsszel a Helyreállítási Alap esetében.
Utalt arra, hogy ez a módszer Lengyelország esetében már működni látszik.
Ami a jogállamisági mechanizmus hátterét illeti, az eljárást akkor lehet aktiválni,
ha egy tagállam oly módon sérti meg a jogállamiság elveit, hogy azzal veszélyezteti az uniós alapok hatékony és eredményes kezelését vagy az Unió pénzügyi érdekeit.
Az eljárás az eredeti tervek szerint maximum 7-9 hónapig tarthat, a szankciók ugyanakkor csak akkor léphetnek életbe, ha azokat az Európai Tanács is elfogadja minősített többséggel.
Mivel a mechanizmust az Európai Unió Bírósága csak idén február közepén hagyta jóvá, az Európai Bizottság hivatalosan csak ekkortól vetheti be azt. Az EP a bíróság döntése után jelezte, hogy azonnal megkezdené alkalmazását Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.
A magyar kormány úgy véli, hogy a bíróság az úgynevezett gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt engedélyezte a mechanizmust, és politikai okok állnak az ítélet hátterében. Az uniós testület ugyanakkor nem tesz említést erről a törvényről – a testület azt vizsgálta, hogy a mechanizmus sérti-e az uniós jogot.
Egy csapot már elzártak
A Bizottság – ahogy azt Katarina Barley is megjegyezte – már most visszatartja a Magyarországnak járó uniós pénzek egy részét: továbbra sem hagyta jóvá azt a nemzeti tervet, amelyet a magyar kormány nyújtott be az EU múlt évben felállított válságkezelő és gazdasági modernizációs alapjából, a Helyreállítási Alapból Magyarországnak járó pénzek elköltésére. Emiatt továbbra sem hívhatunk le forrásokat ebből az alapból.
A tét 7,2 milliárd euró, ennyi vissza nem térítendő támogatásra jogosult hazánk innen.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésünkre korábban utalt arra, hogy az áprilisi választásokig már nem is számít megállapodásra és ezáltal a pénzcsap megnyitására.
Putyin elszámolta magát?
A mai rendezvényen az EP alelnöke kitért az Ukrajna elleni orosz invázióra is. Szerinte Vlagyimir Putyin nagyon elszámította magát, hiszen Európa és a világ egy jelentős része szankciókkal válaszolt az agresszióra, a szankciók pedig működnek. Egyúttal párhuzamot vont Putyin és az Orbán-kormány között, például a demokrácia leépítését tekintve.
Ukrajna esetleges EU-tagságáról azt mondta:
szeretnének számukra reményt adni, ugyanakkor tiszteletben kell tartani az uniós szerződéseket, azaz a tagfelvétel egy hosszabb (általában sok évig tartó) folyamat.
Beszélt arról is, hogy az orosz invázió fordulatot hoz a német védelmi politikában. Ezzel arra utalt, hogy míg eddig nem fektettek túl nagy hangsúlyt a hadseregre, mostantól óriási összegeket költenek majd a védelmi képességek fejlesztésére.
A berlini fordulatról laptársunk, a Privátbankár.hu itt írt részletesen: "Arcátlanul hazudtak" – sokkolta Berlint Putyin háborúja, új korszak kezdődik a német politikában.
