Kampányhatást látunk az építőipari eredményeken

Első látásra megtévesztőek lehetnek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közölt áprilisi építőipari adatai. Minden főcsoportban nőtt a termelési érték és új szerződéseket is sikerült kötnie a cégeknek. De a tavalyi azonos időszak alacsony bázisa és az időzítés (a választások előtti hetekről van szó) árnyalja a képet. Ha a szerződésállományt nézzük, akkor már egyenesen mínuszt látunk. A közvetlen jövő nagyon vegyes kilátásokat mutat, mindjárt ezekre is kitérünk.

Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 26,7, az egyéb építményekében 4,7 százalékkal nagyobb volt a termelés volumene. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 14,3 százalékkal bővült. A megkötött új szerződések volumene 23 százalékkal, lett magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Figyelemre méltó, hogy az egyéb építményeknél (minden, ami nem a föld felett van vagy nem lakás, iroda vagy raktár) 30 százalékos a növekedés, az épületeknél pedig 16,5 százalékos.

Ám mindez nem homályosítja el azt a tényt, hogy a vállalkozások szerződésállománya 0,5 százalékkal csökkent, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké ugyan 1,1 százalékkal emelkedett, az egyéb építményekre vonatkozóké viszont 2,0 százalékkal csökkent. Emögött egyrészt az állhat, hogy befejeztek több infrastrukturális beruházást, másrészt bejött a képbe néhány új, amihez megvolt a fedezet, például uniós forrásból.

A választás előtti hónapokban, így áprilisban is útátadási cunami volt az ország több településén és néhány külterületen. De ilyen akciókra sokáig nem kerül sor, ez következik a kormány beruházási stopjából és a várhatóan a következő hetekben bejelentendő újabb megszorításokból. Az önkormányzatok is hiányozni fognak a megrendelői oldalról, mert novemberig, az új vezetések hivatalba lépéséig átmeneti üzemmódban működnek, várhatóan semmilyen nagyobb pénzügyi döntést már nem hoznak.

Egyes NER-es projektekben az elapadt uniós források miatt késedelmes továbbszámlázások jelentek meg, így egyre több alvállalkozó kerül nehéz pénzügyi helyzetbe. Nem csoda, hogy megint lánctartozásokról hallani.

Ugyanakkor a lakáspiac egésze egyértelműen éledezik: folyamatosan növekszik a használt lakások forgalma és beindult néhány új beruházás, visszatértek a befektetők, mert emelkedőben vannak a bérbeadási hozamok. Ezen kívül júliustól már lehet igényelni az új Otthonfelújítási Program keretében a kedvezményes hitelt, ami az építőiparnak úgy kellett, mint egy falat kenyér.

Az építőiparban is régi gond az árak objektív összevetése. Ezt célozta pár hónapja az egyik legnagyobb építőanyag kereskedőnek számító Újház Zrt. által indított árfigyelő rendszer, amelyet nem sokkal a választások előtt követett a Tüzépinfo, a nagy barkácsáruházak, két szakáruház-lánc és több kisbolt összefogása.

Juhász Attila, az Újház Zrt. elnöke erre válaszul azt mondta: az építőanyagok árának összehasonlítását nehezíti, hogy azokra jelentős egyéb költségek is rárakódhatnak, ezért azt javasolja, hogy a vevők az építkezésükhöz közel eső építőanyag kereskedésekben minden járulékos költséget (a szállítási díjat is) figyelembe véve döntsenek a termékek beszerzéséről. Szerinte a tisztánlátást korlátozza, hogy az építőanyagok árképzése másképp működik, mint az élelmiszereké, ahol sikeresen működik az árfigyelő rendszer. Emellett a rendszer nem képes figyelembe venni a kapcsolódó szolgáltatások értékét és színvonalát sem, például, hogy a kiszállított terméket eljuttatják-e a végső felhasználás helyszínére vagy kapcsolódik-e az értékesítéshez tanácsadás, amely a lakossági vásárlóknál döntő jelentőségű lehet.

Az építőanyagok hazai gyártási aránya növekedhet a közeljövőben, ugyanis tavasszal két nagyobb beruházást is befejeztek: a lemezgyártó TRM Pro Kft. Gyermelyen kétmilliárd forintos beruházással hozott létre egy 2000 négyzetméteres gyártóbázist. A beruházási összeg felét uniós és magyar költségvetési forrásból fedezték. A NER belső köreihez tartozó Bayer Construct a Sóskúton lévő bázisán kapacitásbővítést hajtott végre 14 milliárd forintért. A májusban elkészült üzemrészhez mintegy 6 milliárd forintot adott a kormány.