<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Ha átoltottságról van szó, egyedül az Egyesült Arab Emirátusok ér Kuba nyomába: a szigetország lakosságát nagyobb százalékban oltották be a koronavírus ellen, mint a világ szinte minden más gazdagabb és nagyobb országának lakóit. A karibi sziget úgy érte el ezt a mérföldkövet, hogy elkészítette a saját oltóanyagát.

 Ez hihetetlen bravúr

 – fogalmazott a CNBC-nek Helen Yaffe Kuba-szakértő, a skóciai Glasgow-i Egyetem gazdaság- és társadalomtörténeti oktatója. Mint mondta, a kubai eredmény alapvetően nem meglepő, hanem tudatos kormányzati politika van mögötte, mind az orvostudományba, mind a közegészségügybe nagyon komoly befektetések történtek.

Az Our World in Data által összeállított hivatalos statisztika szerint eddig a kubai lakosság mintegy 86 százaléka kapott három oltást, míg további 7 százalék legalább egy dózist felvett a vakcinából.

Ezek a számok a két évesnél idősebb gyermekeket is tartalmazzák, körükben néhány hónapja kezdték el beadni az oltásokat. Mindemellett januárban a kubai kormány újabb oltóprogramba fogott, és emlékeztető dózisokat adnak be azért, hogy korlátozzák az omikron variáns terjedését.

Helen Yaffe kiemelte, hogy

egyre inkább egyértelmű, hogy a déli félteke számos országa a kubai vakcinát tekinti a legjobb lehetőségnek arra, hogy 2025-ig beoltsák magukat.

Ez annak fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a nagyjából 11 milliós lakosságú Kuba továbbra is az egyetlen ország Latin-Amerikában és a Karib-térségben, amely saját oltást készített a koronavírus ellen.

(Kép: Pixabay)(Kép: Pixabay)

A kubai biotechnológiai cégek öt különböző oltást fejlesztettek ki, köztük az Abdala, a Soberana 02 és a Soberana Plus vakcinákat, amelyek mindegyike - a kormányzat közlése szerint - három adag beadása után legalább 90 százalékos védettséget biztosít a koronavírus ellen. Az ország vakcináinak legnagyobb hátránya egyelőre a nemzetközi tudományos megerősítés teljes hiánya: minden ehhez kapcsolódó erőfeszítés még gyerekcipőben jár, egyelőre Kuba csak kétszer tárgyalt virtuálisan az Egészségügyi Világszervezettel arról, hogy elindítsa a vakcináinak sürgősségi engedélyezéséhez szükséges folyamatot.

Ellentétben a Pfizer és a Moderna amerikai gyógyszeripari óriásokkal, amelyek mRNS technológiát használnak oltóanyagaikban, minden kubai vakcina fehérje-alapú, működési elvük a Novavax vakcinához hasonlít – ez a biológusok által készített Koronavírus kisokos honlapja szerint a következő:

Az oltásban in vitro, laboratóriumi körülmények között összeállított, “vírusszerű részecskék” (VLP-k) vannak. Ez nem valódi vírusokat jelent, hanem azt, hogy a vírus fehérjéi kis, gömb alakú részecskékben vannak, amik lipideket (vagy akár más fehérjéket is) tartalmaznak. Hasonló elven működik a Hepatitis B, illetve a HPV elleni vakcina is. A Novavax oltásban a koronavírusból csak a tüskefehérje található meg, a vírus örökítőanyaga illetve többi része nélkül.

Szemben kényesebb társaikkal, a kubai vakcinák amellett, hogy olcsóbban és nagy mennyiségben előállíthatóak, nem igényelnek mélyhűtést sem, így jelentve jó alternatívát az alacsonyabb jövedelmű országok számára. Mindezek tükrében nem meglepő, hogy egyre több egészségügyi szakember arról beszél nemzetközi szinten, hogy a szigetország oltásai komoly előrelépést jelenthetnek a rendkívül alacsony oltottsági szinttel rendelkező országok immunizálásában – ehhez azonban szükség lesz a WHO engedélyére is.

Az Egészségügyi Világszervezet engedélyezési folyamatába tartozik az is, hogy a szervezet emberei személyesen is meglátogatják a vakcinagyárakat – kubai tisztségviselők szerint ez pedig jelentősen lelassítja az engedélyeztetést. Vicente Verez, a kubai Finlay vakcinaközpont vezetője a múlt hónapban úgy fogalmazott a Reutersnek, hogy a WHO az ország gyárait a fejlett világban megszokott színvonal szerint ellenőrzi, az ehhez szükséges fejlesztések elvégzése pedig igen költséges volt.

Jelen állás szerint azonban Kuba 2022 első negyedévében benyújtja a szükséges dokumentumokat, ezzel hivatalosan is megnyitva az utat ahhoz, hogy az országban gyártott vakcinák széles körben is elérhetőek legyenek az egész világon.

Arra a kérdésre, hogy mit jelentene a szegényebb országok számára, ha a WHO jóváhagyná Kuba Covid-oltását, Yaffe úgy fogalmazott, hogy sok ország számára ez szinte az egyetlen remény. A Kuba-szakértő odaszúrt a gazdagabb országoknak is, figyelmeztetve, hogy ameddig a vakcinákat felhalmozó országok nem osztják meg, amilyük van, ezzel is növelve az átoltottságot, addig az omikronhoz hasonló variánsok újból és újból visszatérnek majd.

Kuba tovább adná a technológiát

John Kirk, a kanadai Nova Scotia állambeli Dalhousie Egyetem latin-amerikai programjának emeritus professzora végül arra hívta fel a figyelmet, hogy Kuba más országokkal vagy gyógyszergyártó cégekkel ellentétben kifejezetten nyitottnak tűnik arra, hogy tovább adja a tudatást, sőt fel is ajánlotta, hogy részt vesz a technológia átadásában, és megosztja vakcinagyártási szakértelmét az alacsony jövedelmű országokkal. Végül fontos megemlíteni, hogy a kubai biotechnológiának és egészségtudománynak komoly hagyományai vannak, ugyanis az ország az ellene elrendelt gazdasági embargó miatt még az 1980-as években kezdett el gyógyszereket kifejleszteni.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.