A közbeszerzés magyarországi jogi kerete megfelelő, de a rendszer gyakorlati működése és ellenőrzése hiányos az Integritás Hatóság első jelentése szerint, amelynek megjelenése az EU kondicionalitási eljárásának egyik mérföldköve. A hatóság javaslatokat tesz a már zajló reformok keretében, hogy hozzájáruljon a támogatások hatékonyabb felhasználásához.
„A magyar közbeszerzési rendszer integritáskockázat-értékelési jelentése” címmel tette közzé első jelentését az Integritás Hatóság. A dokumentum publikálásával a hatóság teljesíti az EU kondicionalitási eljárásának 161. mérföldköve által előírt követelményt.
A jelentés a közbeszerzések során megmutatkozó és kezelendő integritáskockázatokat, valamint rendszerszintű problémákat azonosítja, ezen kívül javaslatot tesz e kockázatok és problémák hatékony orvoslására.
A dokumentum megállapítása szerint a közbeszerzés magyarországi jogi kerete alapvetően megfelel a nemzetközi szabványoknak és iránymutatásoknak, a szereplők pedig elvégzik a jogszabály által számukra kijelölt feladatokat. Pozitívum, hogy a nyilvánosságra vonatkozó jogszabályi rendelkezések részletesek, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos adatok nyilvánosak.
A jelentés azonban módszertanilag kötött, így csak a közbeszerzési rendszer bizonyos vetületének problémáira tud rávilágítani. Az említettek ellenére a rendszer összességében mégis diszfunkcionális, költségnövelő hatású, ahelyett, hogy a közbeszerzés eredeti funkciójának megfelelően csökkentené a költségeket. A gyakorlatban mindez a közbeszerzési rendszerbe vetett bizalom hiányát, ezáltal a verseny alacsony szintjét és a korrupciós kockázatok növekedését eredményezi.
A rendszerszintű hibák javítása érdekében a jelentés több javaslatot is megfogalmaz. Az ajánlások alapját képezhetik a jelenlegi gyakorlatot átláthatóbbá tevő reformoknak, amelyek elősegítik az ajánlattevők bizalmának helyreállítását és a valódi verseny fokozását.
Az egyik legfontosabb ajánlás szerint szükség van olyan, egységes ellenőrzési rendszer kialakítására, amely a teljes közbeszerzési folyamatot holisztikusan kezeli: kockázatalapú ellenőrzési módszertanok kidolgozására, a hazai és európai uniós ellenőrzési gyakorlatból a folyamat valamennyi pontján a hatékony megoldások alkalmazására, valamint az alkalmazott módszertanok teljes körű összehangolására.
Összehangolt integritási (compliance) rendszerek működtetését is elvárná az Integritás Hatóság mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldalon a közbeszerzésben való részvételhez. Ezek hathatós és időbeni, tényleges ellenőrzését, valamint a hiányuk következetes szankcionálását elengedhetetlennek tartja a hatóság.
Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke elmondta:
„„Célunk az érintettek, különösen az ajánlattevők közbeszerzési rendszerbe vetett bizalmának visszaépítése, a verseny növelése és a korrupciós kockázatok csökkentése. A jelentés megállapításai és javaslatai hosszú ideje lappangó, rendszerszintű problémákra világítanak rá. Mára eljutottunk oda, hogy a szabályozási keret magas színvonalú, a gyakorlat és annak ellenőrzése azonban elmarad az elvárásoktól. Úgy véljük, megállapításaink nem csupán a közélet tisztaságához járulnak hozzá, hanem a hazánkban elérhető támogatási források hatékonyabb felhasználásához is. A közbeszerzés területén már most is számos előremutató reform zajlik az Európai Bizottsággal zajló tárgyalások és a kondicionalitási eljárás keretében tett kötelezettségvállalások eredményeképpen.”
A módszertanról
Az Integritás Hatóság jogszabályban rögzített céljaival összhangban, elemző és javaslattevő feladatai keretében integritáskockázat-értékelési gyakorlatot folytat. Ezzel a jelentéssel a Hatóság teljesíti a kondicionalitási eljárás keretében megfogalmazott 161. mérföldkőben előírt követelményt. A jelentés e mérföldkő elvárásának megfelelően az OECD “MAPS” (Methodology for Assessing Procurement Systems) módszertanát, azon belül is annak IV. pillérét követi. A IV. pillér a közbeszerzési rendszer elszámoltathatóságára, integritására és átláthatóságára vonatkozó mutatókat tartalmazza.
