Pozitívan lepte meg az elemzőket az idei első negyedévi GDP-adat. Mint arról lapunk is beszámolt, a bruttó hazai termék 2026 első három hónapjában 0,8 százalékkal haladta meg az előző negyedévit, míg éves összevetésben 1,7 százalékos bővülésről adott hírt a Központi Statisztikai Hivatal.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett!)
A szakértők az adat kapcsán arra mutattak rá, a márciusi ipari adatok pozitívan befolyásolták a GDP alakulását, ám – vélik – hogy ez csak a bázishatásnak tudható be, vagy trendfordulóról van szó, az egyelőre kérdés. Azt azonban biztosra vették, hogy az első negyedéves pozitív adat hátterében leginkább a szolgáltatások kedvező teljesítménye húzódott meg, ami sajnos még mindig nem beruházás-, hanem fogyasztásvezérelt növekedést jelent.
Hogy ez valóban így van, azt nem sokkal később az első negyedéves beruházási adatok támasztották alá. Éves alapon tekintve 2022 utolsó negyedéve óta folyamatosan csökkent a beruházások volumenindexe, igaz, 2026 első negyedévében ez a mínusz már alig látható.
Végre az élmezőnyben!
Cikkünk írásáig a 27 uniós tagállam közül 23 közölt adatot az idei év első negyedévére, Dánia, Görögország, Luxemburg és Málta adós még a GDP-adatával. 2025 utolsó negyedévéhez viszonyítva Magyarország végre-valahára az élmezőnyben foglal helyet, 0,8 százalékos bővülésünket csak Finnország tudta hajszálnyival felülmúlni (0,9 százalék), és hazánk e teljesítményével szignifikánsan felülmúlja az Európai Unió 0,2 százalékos átlagos növekedését.
A magyar konjunktúra így éllovas lett a Visegrádi Négyek (V4) között: megelőzzük a lengyelek 0,5, valamint a csehek és szlovákok 0,2-0,2 százalékos bővülését.
A szégyenpadba az írek kerültek 2 százalékos recesszióval, de Litvánia 0,4 százalékos csökkenése sem szemet gyönyörködtető látvány. Nem meglepő módon a román gazdaság is zsugorodott (mínusz 0,2 százalék), illetve a svédek is ekkora recesszióba kerültek.
Az EU két legnagyobb gazdasága közül a németek 0,3 százalékos bővülést regisztráltak, míg a franciák (hasonlóképp a horvátokhoz és a franciákhoz) stagnálást jegyezhettek fel.
Középmezőnyben
Éves összevetésben a magyar gazdaság 1,7 százalékos növekedése a középmezőnynek felel meg, de érdemben magasabb az unió 1 százalékos átlagánál. A lengyel gazdaság 3,4 százalékos bővüléssel áll az élen, őket Szlovénia követi 3,1, majd Ciprus 3 százalékos konjunktúrával.
A V4-ek közül megelőzzük a szlovákok 0,9 százalékos éves alapon mért GDP-emelkedését, de nemcsak a lengyelek már említett repülőrajtjától maradunk el, hanem a csehek 2,2 százalékos növekedésétől is.
A leggyengébb teljesítményt itt is az igencsak hektikus teljesítményt nyújtó írek hozták, a zöld sziget gazdasága egy év alatt 6,3 százalékkal zsugorodott. Rajtuk kívül csak a súlyos strukturális hibákkal küzdő románok vannak recesszióban, keleti szomszédaink egy év alatt 1,5 százalékos mínusszal szégyenkezhetnek.
A legnagyobb európai gazdaságok közül a németek épphogy növekedést tudnak felmutatni (0,3 százalék), Franciaország 1,1 százalékos bővülése pedig csak hajszálnyival magasabb az uniós átlagnál.
Szép jövő előtt állunk?
Negyed évvel ezelőtt Varga Mihály jegybankelnök kezébe helyeztük a magyar gazdaság sorsát. Lapcsoportunk február végi cikkében úgy véltük, a monetáris lazítás lehet a beruházások megindulásának kulcsa, az a jóslatunk pedig szóról szóra bevált, hogy az első negyedévet is a fogyasztás fogja húzni.
A kül- és belpolitika kiszámíthatatlansága azonban újrakeverte a kártyapaklit. Az iráni háború, a Hormuzi-szoros lezárása és az ennek nyomán kialakult energiaválság ellehetetlenítette a jegybanki kamatvágásokat, a szakértők most úgy vélik, az Inflációs Jelentés adatainak függvényében júniusban jöhet egy újabb alapkamat-csökkentés.
A mérleg másik serpenyőjében pedig a Tisza kétharmados győzelme, ennek folyományaként a forint árfolyamának erősödése és a csaknem 6000 milliárd forintnyi uniós forrás felszabadításának lehetősége optimizmusra ad okot.
Ezekhez a pénzekhez Kármán András pénzügyminiszter szerint az idei utolsó negyedévben fér hozzá Magyarország, ezért addig a GDP-adatokban az uniós források hatása nem fog megjelenni. Így június végén is a mostanihoz hasonló adatokat várunk.
