Hallgatva Orbán Viktort és csapatát – mindenekelőtt aktuális kedvenc közgazdászát, az immár több mint két és fél éve nemzetgazdasági miniszter Nagy Mártont – és látva a magyar gazdaságról a KSH által közölt adatokat, sokunknak már régóta az a mondás jut az eszébe, hogy a kormányt a tények nem zavarják. Mindenekelőtt abban, hogy azt propagálják – Rogán Antal és csapata korántsem áldásos tevékenysége által –, minden a legnagyobb rendben van.
Hát nincs. Sőt. Az adatok azt mutatják, nemhogy kifelé kecmeregnénk a Covid és az orosz-ukrán háború által is – de legalább ilyen mértékben a kormány gazdaságpolitikai hibáinak betudható – újabb válságból, hanem csak még mélyebbre megyünk.
Október végén sokkolt minket a KSH azzal, hogy recesszióba zuhant a magyar gazdaság. Lehet ezt cizellálni a technikai jelzővel, annak az állapotnak a jellemzésére, hogy két egymást követő negyedévben csökken a bruttó hazai termék (GDP), de még nem mínuszos az előjel, ez cseppet sem tompítja a lényeget: recesszió van és kész.
Száznyolcvan fokos fordulat ez ahhoz képest, hogy a 2023-as recesszióról a szokásos politikusi módszerrel próbálta elterelni a figyelmet az Orbán-kabinet. Azt ígérvén, 2024-ben majd kilő a gazdaság. Nem így történt – nagyon nem. A 4 százalékos hivatalos növekedési célt előbb 2,5-re, majd 2-re, végül már csak 1,5 százalékra faragták le, most már azonban ahhoz is kisebbfajta csoda kellene, hogy összejöjjön a 0,5.
Ehhez egy újabb éles váltásra lenne szükség a negyedik negyedévben, amelynek írmagjai azonban a kedd reggel megjelent részletes harmadik negyedéves adatokból egyáltalán nem olvashatók ki.
Azt már október vége óta tudjuk, hogy július és szeptember között a GDP volumene a nyers adatok szerint 0,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit. S hogy mindkét mutató csaknem a fele az április és június közöttieknek, amelyek 1,5 és 1,3 százalékosak lettek.
Lehangoló számok
Azzal viszont csak most szembesültünk, mekkorát zuhant a termelés a másodikról a harmadik negyedévre. Akkor kapaszkodjanak!
Az ipar teljesítménye az április-júniusinál 2 százalékponttal jobban, 4,4 százalékkal esett éves szinten július-szeptember között. Ezen belül a feldolgozóipar még nagyobbat zakózott, 6,2 százalékkal, szemben az előző negyedévi 3,7-tel. Az nem változott, hogy a feldolgozóipari ágazatok közül mindkét negyedévben a villamos berendezések és a közúti járművek gyártása okolható a leginkább a csökkenésért. Mint ahogy az se, hogy az élelmiszeripar fékezte az ipar visszaesését – talán ez az egyetlen pozitívum. Az viszont újdonság, hogy a gumi- és műanyag termékek gyártása is tudott bővülni.
Ráadásul a múlt évvel szemben ezúttal az élelmiszeripar sem lesz a megmentő. Az aszály következtében a mezőgazdaság a harmadik negyedévben 14,9 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit – ez a lemaradás a második negyedévben még csak 5,2 százalékos volt.
Fotó: MTI
Míg az építőipar hozzáadott értéke április-június között még 6,2 százalékkal nőtt éves szinten, addig július-szeptember között 4 százalékkal csökkent.
Csak árnyalatnyival jobb a helyzet a szolgáltatásoknál. Azok bruttó hozzáadott értéke csak fél százalékponttal nőtt kevésbé, 1,9 százalékkal az előző negyedévinél. De legalább nőtt. Más kérdés, hogy míg a második negyedéves bővülést még a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 7,2 százalékos gyarapodása segítette a legjobban, addig most ezen ágazat mutatója a harmadára esett, 2,4 százalékra, átadva az elsőséget a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatásoknak – még úgy is, hogy azok rátája 6,9-ről 5,8 százalékra mérséklődött.
Az halvány reménysugarat jelenthet, hogy az oktatás hozzáadott értéke jobban nőtt, 3,8 százalékkal, szemben a második negyedévi 3-mal.
A tévedés
Bár a gazdasági növekedés termelés mellett másik húzóágazatánál, a háztartások fogyasztásánál növekvő tendencia figyelhető, az előző év azonos időszakihoz viszonyított 4,2 százalékos harmadik negyedévi bővülés mindössze 0,2 százalékponttal haladja meg a másodikét.
Itt köszön vissza a kormány hatalmas tévedése, miszerint abban a hitben ringatta magát, a két számjegyű reálbér-emelkedés kapcsán keletkezett többletjövedelmét a lakosság majd elkölti. Nem (ez sem) így történt, a rossz gazdasági helyzet és a bizonytalan kilátások miatt az emberek inkább félretettek – kapva is ezen „felelőtlenség” miatt hideget-meleget az értetlenkedő Nagy Mártontól.
Ám még a fogyasztásnál is akad elgondolkodtató dolog, ami akár alá is támaszthatja a szép jövőbe vetett hitetlenséget: a tartós termékek iránti kereslet jóval kevésbé emelkedett, mint a féltartósoké és a nem tartósoké.
Mindennek következtében a végső fogyasztás csak 3,2 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben éves szinten, igaz, a második negyedévinél fél százalékponttal jobban.
Arról már beszámoltunk, hogy a beruházások még sanyarúbb helyzetben vannak és ez az igazi oka a recessziónak. Így csak ismétlésként idézzük fel a KSH most is közölt adatsorát, miszerint bár a bruttó állóeszköz-felhalmozás a második negyedévben még 15,4 százalékos éves szintű visszaesése a harmadik negyedévre mérsékldődött, az még így is jelentős, 14 százalékos.
S úgy tűnik, a ha nem is arany-, de legalább nem záptojást tojó „tyúk” szerepét betöltő külkereskedelmi mérleggel is bajok vannak. Bár folyó áron a harmadik negyedévben még 1027 milliárd forintos aktívum keletkezett, ez több mint 600 milliárddal soványabb a második negyedévinél. Az export volumene ugyanis július-szeptember között jobban csökkent, mint az importé – holott április-június között még pont fordított volt a helyzet.
Márpedig ez azért gond, mert az exportárbevételekből származó devizák forintra váltása tartotta hosszabb időn át viszonylag erősen a hazai fizetőeszközt. Ez azonban már a múlté. Bár a részletes GDP-adatokra a piac már nem reagált, az euróval szemben a 415-ös szint környékén tanyázó forint pozitív korrekciójára nem mernénk nagy tételben fogadni.
További árfolyamokat laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár oldalán talál.
Marad tehát már megint a már említett kormányzati forgatókönyv: bízni a jövőben. Így tesz a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is, bár a 3,4 százalékosra szabott 2025. évi kormányzati célt nem tartja elérhetőnek, szerinte a növekedés 2,5 százalék körül alakulhat (idén meg elkerülhetjük a recessziót, 0,5 százalék körül lehet a plusz). A kincstárinál mérsékeltebb optimizmusát Regős Gábor a kormányzati akciótervre, a nagyberuházások termőre fordulására, a reálbérek növekedésére és az alacsony mezőgazdasági bázis hatására alapozza. Ugyanakkor elismeri, hogy a jövő évre vonatkozó kockázatok így is inkább lefelé mutatóak.
Miben lehet bízni?
Az ING Bank senior közgazdásza is próbál valami pozitívba kapaszkodni. Virovácz Péter szerint mindenképpen némi bizakodásra ad okot, hogy a fogyasztás továbbra is dinamikusan bővül. Ugyanakkor az ismét lefelé forduló bizalmi indexek utalhatnak arra, hogy megtörhet ez a pozitív lendület – hívja fel a figyelmet. Ám hozzáteszi: a beruházási fordulat még várathat magára, ugyanis a rendelésállományok csak lassan épülhetnek vissza, miközben a költségvetési helyzet továbbra sem betonbiztos, így a vállalatok bizalma is éppen romlik. Az új kormányzati programok Virovácz szerint is hozhatnak némi változást az összképben, de úgy véli, önmagában – a piaci folyamatok vezérelte aktivitás hiányában – ez kevés lesz a drasztikus fordulathoz.
Az ING Bank senior közgazdásza szerint a nettó export a továbbiakban vélhetően visszafoghatja a GDP-növekedést. „Erre a fordulatra számítottunk, csak nem ilyen hamar” – jegyzi meg. Úgy tűnik, hogy az export vártnál erősebb negatív hatása gyorsabban begyűrűzött az alapfolyamatokba. A nyári aszály és az őszi árvíz eközben érdemben csökkenti a termésátlagokat, visszafogva ezzel nem csak a mezőgazdaság idei teljesítményét, de a potenciális élelmiszerexportot is. A súlyosbodó autóipari válság pedig aligha jelent jót Magyarország számára. Összességében a keddi részletes adatok fényében az ING Bank fenntartja a korábbi előrejelzését és az idei évben 0,6 százalékos GDP-növekedéssel számol, míg jövőre 2,5-3,0 százalék körüli gazdaságbővülést prognosztizál.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
