Hiába tervezett a 2023-as büdzsében mindösszesen 19 449 milliárd forint közvetlen költségvetési bevételt a kormányzat, a zárszámadás tervezete szerint tavaly ennél több mint ezermillárd forinttal kevesebb, csupán 18 420 milliárd forint folyt be. Ebből is 246,2 milliárd forint a Megtakarítási Alapba a kormány irányítása alá tartozó fejezetek kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzataiból, míg 99,2 milliárd forint a Központi Maradványelszámolási Alapba ment a központi költségvetési szervek 2022-ben megtakarított összegeiből, melyek eredeti előirányzata nulla volt.
Fotó: Wikipedia
Lapunk azt állapította meg,
a költségvetés fő adóbevételeit jelentő adónemekből az előirányzatnál jóval kevesebb folyt be,
mely az alábbi grafikonból is kitűnik.
A várt adóbevételek elmaradása is nagyban hozzájárult az eredeti hiánycélnál jóval magasabb költségvetési deficit kialakulásához, melyet az elmúlt napokban elemeztünk.
A költségvetés adóbevételei közül – mint minden évben – idén is általános forgalmi adóból folyt be a legtöbb, ám itt a legnagyobb az elmaradás is az előirányzathoz képest:
a tavalyi évre tervezett 7986 milliárd forint helyett 1004 milliárddal (12,6 százalékkal) kevesebb, csupán 6982 milliárd forint bevétel érkezett.
A számok azt bizonyítják, ami főként Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter igazi szívfájdalma: hiába a tárcavezető kincstári optimizmusa, a háztartások a fogyasztás növelése helyett elkezdték visszatölteni a rekordméretű infláció miatt megcsappant megtakarításaikat.
Szintén jelentős volt az elmaradás a másik fontos forgalmi adónemből, a jövedéki adóból: 1465 milliárd forint bevételt reméltek, de annál 105 milliárddal (7,2 százalékkal) kevesebb, 1360 milliárd forint realizálódott. A részletes adatokból kiderül, motorbenzinből mindössze 1 milliárd forint volt az elmaradás, azonban gázolajból 500 milliárd forint ilyen adóbevételt vártak, de csaknem 30 milliárddal kevesebb folyt be. Alkohol jövedéki adójából a vártnál 8 milliárddal kevesebb bevételt realizált a büdzsé. A dohánytermékek jövedéki adója az előirányzattól 66 milliárd forinttal maradt el, itt azonban érdekesség, hogy míg cigarettát terhelő adóból 93 milliárd forint volt az elmaradás, addig egyéb dohányáruk után befizetett jövedéki adóból 27 milliárd forinttal túlteljesült a terv.
Fotó: Depositphotos
Baj volt a nyugdíj- és egészségkasszánál is
Ugyancsak sokkszerűen elmaradt a várttól a két nagy szociális ellátórendszer, a nyugdíjkassza és az egészségkassza fő bevételi forrásának minősülő két adónemből származó összeg. Társadalombiztosítási járulékból a várt 4128 milliárd helyett 93 milliárd forinttal (2,2 százalékkal) kevesebb, 4035 milliárd forint folyt be, míg szociális hozzájárulási adóból a remélt 2748 milliárd forint helyett annak ellenére lett 92 milliárddal (3,3 százalékkal) alacsonyabb, csupán 2653 milliárd forint a bevétel, hogy
Orbán Viktorék év közben elkezdték ilyen adóval sújtani a befektetések hozamait is.
Érdekesen alakult a kisadózók tételes adójából, azaz a katából származó bevétel is a tavalyi évben. Emlékezetes, az Orbán-kormány 2022 nyarának végén gyakorlatilag kivégezte ezt a valóban söralátét egyszerűségű, kedvezményes adózási módot. 2022-ben még 186 milliárd forint folyt be ebből, 2023-ra viszont már feleekkora összeget sem, csupán 81,2 milliárd forint bevételt reméltek belőle. Ehhez képest a ténylegesen ilyen jogcímen befolyt kata összege 10,5 milliárd forinttal (13 százalékkal) maradt el az előirányzattól. A fejezeti indokolás is elismeri, „az előirányzattól való eltérést a 2022 nyarán végrehajtott átalakításhoz kötődő, vártnál nagyobb létszámcsökkenés okozza”.,
Ez a visszaesés, illetve a nagyobb adóterheléssel járó adózási formába történt átkényszerítés meglátszik a költségvetés járulékbevételeinek részletezésében is: míg a költségvetési szervek esetében a járulékok 2022-höz képest nominálisan nagyjából 3,5 százalékkal, vállalkozások, nonprofit szervezetek esetében pedig 11-17 százalékkal nőttek, az egyéni vállalkozóktól származó tavalyi járulékbevételek több mint 50 százalékkal haladták meg a 2022-es mértéket.
Viszonylag jól megtippelték Varga Mihályék a személyi jövedelemadóból szármadó bevételeket, ami mindössze 1,6 százalékkal maradt el az előirányzattól. Ám mivel ez is a nagy volumenű adók közé tartozik, a 4060 milliárd forint forintos előirányzat és a 3996 milliárd forintnyi teljesülés közötti különbség 64 milliárd forintnyi deficitet jelentett.
Hogy egy költségvetési szempontból jó hírrel zárjuk: kiskereskedelmi adóból (amit a nagy, 500 millió forintnál nagyobb árbevételű áruházláncok fizetnek) a remélt 205 milliárd forint helyett 37 milliárd forinttal (18,1 százalékkal) több, 242 milliárd forint bevétele származott a büdzsének. A fejezeti indokolás szerint ez a 2022-es magas bázisnak köszönhető, és mivel az adó alapja fő szabály szerint az árbevétel, a magasabb adóbevétel a 2022-es gigainfláció során megnövekedett árakból származik.
