4p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A törvényeknek sem felel meg a jövő évi költségvetés, kockázatokat is lát a Költségvetési Tanács elnöke.

A 2025. évi költségvetési törvényjavaslat megfelel az alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak és a stabilitási törvény rendelkezésének – közölte a Költségvetési Tanács elnöke szerdán az Országgyűlésben, az indítvány vitájában.

Horváth Gábor ugyanakkor jelezte: a testület felhívja a kormány figyelmét több kockázatra, ezek között említve, hogy végbe megy-e a tervezett gazdasági pályához szükséges trendforduló, ezáltal pedig megvalósulnak-e a gazdasági növekedési várakozások.

Az általa vezetett testület nevében – elismerve a tavaszi büdzsékészítés előnyeit – üdvözölte a 2025. évi költségvetés őszi időzítést, amellyel csökkennek a költségvetési tervezés makrogazdasági feltételeinek előreláthatósági korlátai, és így lehetővé válik, hogy a költségvetés betöltse gazdasági iránytű szerepét.

A költségvetési tervezés alapját képező makrogazdasági háttérről Horváth Gábor úgy nyilatkozott: az idei évi folyamatok a szakmai műhelyek előrejelzéseihez és a kormányzati makrogazdasági prognózishoz képest is lényegesen kedvezőtlenebbül alakulnak.

Megjegyezte: a legfrissebb adatok szerint a harmadik negyedévben a gazdasági aktivitás érdemben a várakozások alatt maradt, amit elsősorban a gyenge külső kereslet, a beruházások visszaesése és az aszály miatt csökkenő mezőgazdasági teljesítmény okozott. Az európai konjunktúra lassulása hazánkat jobban érintette, mint a régió más országait, mondta.

Európa energiabiztonsági problémái, bár enyhültek, de nem szűntek meg. E mellett az Európai Uniótól hazánknak járó források folyósításával kapcsolatos tárgyalások továbbra is elhúzódnak. További kockázatot hordoz a közel-keleti háború eszkalációjának veszélye, nemkülönben a globális kereskedelempolitikai konfliktusok, beleértve a kibontakozó vámháborút – fogalmazott a Költségvetési Tanács elnöke.

Mekkora legyen a hiány?

Horváth Gábor megemlítette: az általa vezetett testület a magyar gazdaság és a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében továbbra is szükségesnek tartja, hogy az államháztartás hiányának mértéke a GDP 3 százaléka alá csökkenjen.

Emlékeztetett arra: a 3,7 százalékos hiánycéllal folytatódhat a hiánymutató csökkenése, amely 2023-ban 6,7 százalék volt, míg 2024-ben 4,5 százalékot vár a pénzügyi kormányzat.

Szólt arról is: a Költségvetési Tanács üdvözölte, hogy Magyarország középtávú költségvetési-strukturális terve szerint 2026-ban – ha minimálisan is – már három százalék alá csökkenhet a GDP-arányos ESA-hiány.

Horváth Gábor úgy nyilatkozott, a Költségvetési Tanács álláspontja szerint a jövő évi hiánycél megvalósulását kockázatok övezik, elsősorban a bevételek teljesíthetősége oldaláról.

Mint mondta, kockázatot hordoz, ha a 2025. évi gazdasági növekedés elmarad a várttól, ami mérsékelné a költségvetés bevételeit, akárcsak az, ha a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek idei alulteljesülése – 2023-hoz hasonlóan – ezen előirányzatok bázisát ronthatja.

Jelezte azt is: kockázatosnak látták, hogy lesz-e a tervezet szerinti mértékű az uniós forrásbeáramlás, ugyanis az e pénzek elérhetőségét övező bizonytalanság továbbra is fennáll.

Hozzátette: álláspontjuk szerint nehezíti a kockázatok kezelését, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatában 100 milliárd forintos tartalék szerepel, amely elmarad a jelenleg is hatályos, a kiadási főösszeg legalább fél százalékát, azaz 220 milliárd forintot előíró szabály által megkövetelt értéktől.

Ugyanakkor megemlítette: az államadósság-mutató jövő évi alakulása tekintetében kiemelt kockázati tényező a várttól elmaradó gazdasági teljesítmény, a központi költségvetésen kívüli adósság tervezettnél lassabb ütemű csökkenése, valamint a növekvő árfolyamkockázat, amit az okoz, hogy a központi államadósságon belül 30 százalék közelébe emelkedett a devizaarány.

Horváth Gábor kitért arra is: napjainkban az euróárfolyam 10 forintnyi változása mintegy 0,6 százalékponttal módosítja a GDP-arányos államadósságot. Közlése szerint a Költségvetési Tanács üdvözölte, hogy Magyarország középtávú költségvetési-strukturális terve szerint az államadósság GDP-arányos mértéke 2027 végére 70 százalék alá csökkenhet.

(MTI)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!