Ahogy 2023-ban és idén is, úgy 2025-ben is az általános forgalmi adóból (áfa) számít a legnagyobb adóbevételre Orbán Viktor kormánya. A 2025-ös költségvetés tervezetében 8277,2 milliárd forintot terveznek beszedni ebből az adónemből, ami az egész költségvetés bevételi főösszegének több mint egyötödére, 21,4 százalékára rúg. Ugyanakkor
ez az áfabevételi előirányzat 3,5 százalékkal alacsonyabb, mint a 2024-es bevételi terv.
Mégis, hogyan lehetséges ez, mikor a kormánypropaganda szerint minden a legnagyobb rendben, a fogyasztás is helyreáll és a többi, és a többi?
Fotó: Mfor / Dala Gábor
Az már tény, 2023-ban az áfabevételekkel úgy mellélőtt az Orbán-kormány, mintha a falusi céllövöldében a kétpálcás vízipisztoly helyett a szomszéd körhintán keringő helikoptert lőtte volna meg. A tervezett majdnem 8000 milliárd forint helyett kereken ezermilliárd forinttal (12,6 százalékkal) kevesebb folyt be, ugyanis a háztartások – a kormányzat kincstári optimizmusával ellentétben – nem vásárlásokra költötték jövedelmüket, hanem feltöltötték a majdnem 20 százalékra ugrott infláció miatt elapadt tartalékaikat.
A helyzet 2024-ben sem jobb. A kabinet idei költségvetésben szereplő tervei szerint ebben az évben 8574 milliárd forint adóbevétel folyna be az államkasszába. Hogy a pontos összeg mennyi lesz, az majd januárban kiderül, de az már most biztos, hogy szeptember végéig 5433,3 milliárd forint érkezett, ami az éves előirányzat 63,4 százaléka. Ez az arány pedig hajszálpontosan ugyanakkora, mint a tragikus 2023-ban az első kilenc hónap után. Így tehát okkal feltételezzük, hogy az áfakassza idén sem teljesít majd valami fényesen. Ha kicsit „belehúzunk” év végéig, akkor az ilyen adóbevételeket fel tudjuk tornázni 7500-7700 milliárd forintra,
ami még mindig 800-1000 milliárd forintos bevételelmaradás lesz.
Így tehát indokolt az óvatosság a József nádor téren a jövő évet illetően. Ha az elmúlt két évhez hasonló modellt állítunk fel, azaz hogy az első kilenc hónapban az áfabevételek 63,4 százaléka folyik be, és ez a ténylegesen realizált adóbevétel 7,3 százalékkal emelkedik, akkor a 2025-ös év egészére valóban összejöhet a 8000-8200 milliárd forint áfa a kasszában, így az elmaradás is legfeljebb 100-200 milliárd forintra rúghat, ami azért már egy kezelhető összeg.
Az óvatos tervezéshez hozzátartozik az is, hogy a 2025-re tervezett 3,4 százalékos növekedés (emlékezetetőül: 2023-ra 4,1, idénre pedig 4 százalékos bővülést jósoltak, ehhez képest lett tavalyelőtt 0,7 százalékos csökkenés, és idén is csak 0,8 százalékos növekedés várható) közelebb lehet a valósághoz, mint az elmúlt évek hasraütésszerűnek tűnő számai.
Ennek oka az (is) lehet, hogy míg a korábbi években a kabinet rendszeresen már tavasszal beterjesztette a büdzsét az Országgyűlés elé, amely arról a nyár elején szavazott is, most csak az ősszel került a költségvetési törvényjavaslat a Tisztelt Ház elé, az időfaktor pedig számos bizonytalansági tényezőt kiiktatott.
(A kabinet hivatalos indoklása szerint meg akarták várni az amerikai választás eredményét, ám kiderült, a Költségvetési Tanács a tervezetet bőven a tengerentúli urnazárás előtt kapta meg, így a kormányzati közlést érdemes erős forráskritikával kezelni. Ugye senki nem gondolja azt, hogy a Pénzügyminisztérium adminisztrációja az összes költségvetési háttéritézmény bevonásával két, hónapokig készülő tervezetet is összeállít, különösen olyan jogi környezetben, amikor a veszélyhelyzetre hivatkozva akár a büdzsét akár a parlament megkerülésével is át lehet írni?)
Az áfabevétel persze sok, sőt rengeteg, de nem minden. A jövő évi költségvetés adóbevételeiben a második legnagyobb tételnek a társadalombiztosítási járulékot (tbj) tervezték 5019,9 milliárd forinttal, míg negyedik legvaskosabb tétel a szolidaritási hozzájárulás (szocho) lesz 3366,8 milliárddal. Közéjük ékelődik a személyi jövedelemadó (szja), melyből 4905,4 milliárd forint bevételt remélnek. Az idei előirányzatokhoz képest ez a tbj esetében 11,6 százalék, a szocho esetében 9,1 százalék, míg az szja esetében 9,6 százalékos növekedést jelentene. A növekedés alapja a tervezett összesen 8,8 százalékos bértömeg-növekedés, illetve a foglalkoztatottak számának szerény, 0,1 százalékos bővülése.
A szochónak a nagy társadalmi ellátórendszereken (nyugdíj, egészségügy) belüli elosztása azonban változik jövőre: a befizetett összeg 89,14 százaléka helyett csak 86,96 százaléka fogja megilletni a Nyugdíjbiztosítási Alapot, míg az eddigi 10,86 százalék helyett ennél több, 13,04 százalék fog az Egészségbiztosítási Alapba folyni. Kérdés persze itt is, hogy összegszerűen mekkora lesz a realizált bevétel, ugyanis 2023-ban a tbj-előirányzatból majdnem 93 milliárd forinttal (2,2 százalék), a szocho-előirányzatból pedig majdnem 92 milliárd forinttal (3,3 százalék) kevesebb érkezett a nagy állami kasszákba.
A kabinet a közelmúltban jelentette be, ezentúl szochóval sújtják a tartós befektetési számlán szerzett hozamok lejárat előtti felvételét is.
Egyéb adónemek közül ki kell emelni a jövedéki adót. A jellemzően alkohol, üzemanyag és dohánytermékek után fizetendő közteherből jövőre 1703 milliárd forint bevételt remélnek, ez 1,5 százalékkal haladja meg a 2024-es előirányzatot. Jelentős, 11,5 százalékos emelkedést várnak társasági adóból, a 2025-ös előirányzat itt 1285,5 milliárd forint.
Drasztikusan, majdnem 70 százalékkal magasabb összegben tervezi a jövő évi büdzsé a tranzakciós illetéket, a kabinet ebből jövőre 589,3 milliárd forint bevételt remél. Ennek alapja a várhatóan bővülő gazdaság mellett az, hogy a kabinet többek közt ezt az adónemet is megemelte „védelmi hozzájárulás” címén 3-ról 4,5 ezrelékre, azaz
az emelés mértéke potom 50 százalék.
Az ebből várható növekmény képes lehet betömni azt a lyukat, amit az áfabevételek elmaradása az óvatos tervezés ellenére okozhat.
Úgy tűnik viszont, az Orbán-kormány teljesen lemondott a katásokról. A korábban általuk is népszerűsített adónem a megnyirbálása óta csupán pár tízmilliárd forintot jelent a büdzsében. A 2023-ban még 81,2 milliárd forintra tervezett bevétel csak 70,7 milliárd forintban teljesült, és várhatóan az idei évi 77,8 milliárd forint sem fog befolyni, mivel szeptemberig csak 50,1 milliárdot fizettek be a kisadózók. Jövőre 66,7 milliárd forintot remélnek ebből az adónemből.
Fotó: MTI / Balogh Zoltán
Az önkormányzatokat sújtó szolidaritási hozzájárulási adót jövőre 17,1 százalékkal magasabb összegben, 360,2 milliárd forintban tervezik, ez azonban nem tartalmazza a Versenyképes Járások Program keretében kivetni tervezett (nem a központi költségvetést illető) többletadót.
A várt GDP-növekedés és a fogyasztás remélt bővülése a kiskereskedelmi különadón látható a leginkább. 2023-ban a remélt 205,2 milliárd helyett 242,4 milliárd forintot fizettek be ilyen címen az adózók. Az idei évre a kabinet 249,7 milliárd forintot remél, nem alaptalanul, mert az államkincstár szeptember végi adatai szerint időarányosan jól áll ez az adónem. Hogy a jövő évre előirányzott 295,3 milliárd forint (mely 18,3 százalékkal magasabb az idei tervezett bevételnél) teljesül-e, az nagyban függ attól, a háztartások fogyasztása és a beruházások felébrednek-e Csipkerózsika-álmukból. Ha nem jön a herceg a fehér lovon megcsókolni, akkor viszont jövőre is vakarhatják a fejüket a Karmelitában.
