A 2013. őszi kormánydöntés óta, amikor elhatározták, hogy az állam átvállalja az önkormányzatok adósságait, mindösszesen 1196 darab úgynevezett adósságkeletkeztető, valamint kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkoztató ügyletet bírált el a kormány. Meglepő, de ezek közül 1080 esetben jóváhagyta az adott önkormányzat kérését, 8 esetben részben bólintott rá a fejlesztéshez kért ügyletre, és csupán 108 esetben hoztak elutasító határozatot.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere április 19-én egy likviditásjavító intézkedéscsomagot jelentett be, melynek része lenne egy hosszú lejáratú, 16,6 milliárd forintos fejlesztési hitel felvétele is.
Mivel ehhez a kormány előzetes hozzájárulása szükséges, a legutóbbi Kormányinfón lapunk rákérdezett arra, hogy a kabinet támogatná-e a főváros ilyen irányú kérelmét. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt közölte, egyelőre nincs ilyen kérelem a kormány asztalán, de
„az önkormányzatok eladósodását mi nagyon veszélyes és káros folyamatnak tartjuk.”
A Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett, ezért fizették ki Budapest 100 milliárdot meghaladó adósságállományát 2011-ben.
„Szerintünk ez a legvégső eset csak” – utalt a hitelfelvétel lehetőségére Gulyás, majd hozzáfűzte,
„a legritkább esetekben szoktunk engedélyezni önkormányzatoknak hitelfelvételt”.
A vonatkozó rész a Kormányinfó felvételén 1:09:04-től tekinthető meg.
A kancelláriaminiszter azonban meglehetősen nagyot tévedett. A kormány egy 2013 decemberében hozott kormányhatározatában vállalta át az önkormányzatok adósságállományát, azóta pedig összesen 67, az önkormányzatok adósságállományát érintő kormányhatározat született, a legutóbbi tavaly december közepén. Az összesen 1196 folyamodvány túlnyomó része (1009 darab) fejlesztésre vonatkozik, 97 kérelemben az önkormányzat adósságmegújítást kért, és csupán pár tucat esetben kérte az önkormányzat a kabinet jóváhagyását a hitelszerződésének módosítása vagy működés érdekében felvett hitelre, esetleg kezesség, garancia vállalására.
Izgalmasan alakultak a jóváhagyott összegek. Az 1196 kérelem mindösszesen 594,4 milliárd forintot érintett, ebből a kormány 499 milliárd forint esetében adta áldását az ügyletre. A részben jóváhagyott ügyletekre érkezett kérelmek 6,5 milliárd forintra rúgtak, ezekből a kormány 2,4 milliárd forintnyit hagyott jóvá, 4,1 milliárd forintot pedig nem. A teljes egészében elutasított kérelmek összértéke 91,3 milliárd forintot tett ki,
aminek több mint egy harmadát, 32,4 milliárd forintot Budapest 2022-es fejlesztési hitel iránti kérelme tette ki.
Budapestnek ez az egyetlen kormány által megvétózott hitelfelvétel iránti kérelme, ugyanis a főváros korábban, még Tarlós István főpolgármestersége alatt többször is kapott jóváhagyást fejlesztési hitel felvételére,
összesen 174 milliárd forint értékben.
Ebből 2014-ben 6 ügyletre összesen 20 milliárd, 2015-ben 2 ügyletre összesen 91,3 milliárd (ebből az egyik 60 milliárd forint összegben a 3-as metró járműállományának meglehetősen botrányosra sikeredett felújítására ment), míg 2016-ban egy ügyletre 62,7 milliárd forintos hitelfelvételi kérelemre mondta rá az áment a kabinet.
Megnéztük azt is, a kabinet az egyes években összesen mekkora összegű önkormányzati adósságot érintő ügyletet hagyott jóvá, valamint utasított el. Mint látható, a számok meglehetősen hektikusan alakultak, az akkor még Tarlós István vezette Budapest miatt kiugróan magas volt a 2015-ös, a 2016-os, míg az ugyancsak kormánypárti irányítású Debrecen 44 milliárdos fejlesztésre felvett hitele miatt a 2018-as év. Az elutasított összegek közül 2022-ben a már Karácsony Gergely irányította fővárosi hiteligény a kiugróan magas.
Hogy ezeknek a nagyvárosoknak a folyamodványai mennyire jelentősek, azt megmutatja, hogy a legmagasabb összeget produkáló 2015-ös és 2016-os években darabszámra az átlagnál kevesebb ilyen kérelem érkezett a kormányhoz.
És hogy a Karácsony Gergely által kért 16,6 milliárdos fejlesztési hitel sok vagy kevés? Ez a hatodik legnagyobb összeg lenne a kormányhoz beterjesztett kérelmek közül. Megelőzi Tarlós István két, 60 milliárdot meghaladó ügylete, a már említett debreceni 44 milliárdos tétel, Budapest – 2022-es, elutasított – 32,4 milliárdos kérelme, valamint szintén Tarlós István 31,3 milliárdos hiteligénye is. Közvetlenül utána következne Debrecen tavalyi két jóváhagyott kérelme, ami egy 14 milliárdos fejlesztési kölcsön és egy 10 milliárdos, működési költségekre kért kezesség-, illetve garanciavállalási ügylet.
