A bruttó és a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagbérek is több mint 14 százalékkal voltak magasabbak az idei év első két hónapjában, mint egy évvel korábban. A fizetések növekedése elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum idei - már tavaly decemberben életbe lépett - emelésének köszönhető.
A részletes adatokból azonban látszik az is, hogy a januári 14,6 százalékos emelkedés után februárban csak 14 százalékkal nőttek az átlagos bruttó és nettó keresetek, azaz visszafogottabb lett a dinamika.
Sok vállalat még nem lépett
"A továbbra is meglehetősen magas, 14 százalékos bővülés - a munkáltatók teljes körét figyelve - ugyanakkor még mindig sokkal inkább tükrözi a 2023-as gazdasági folyamatokat, mint az idei év történéseit. Tekintettel arra, hogy manapság már rendkívül sok vállalat egy tavasztól tavaszig tartó bérciklust követ - vagyis a béremelések a korábbiaktól eltérően nem januárban, hanem március-áprilisban történnek meg -, a februári adatok még a 2023-as extrém inflációs környezetet kompenzálni kívánó magas béremeléseket foglalják nagyrészt magukban. A bérdinamika folyamatos fékeződése eközben pedig azt jelzi, hogy ahol már megtörténtek a fizetési kiigazítások az idei évben, azok érdemben kisebbek lehettek a tavalyinál" - értékelte a friss adatokat lapunknak Virovácz Péter, az ING közgazdásza.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szintén arra utalt a kommentárjában, hogy a szokásos év eleji bérfejlesztések még nem zárultak le a vállalatoknál, az alapesetben márciusig-áprilisig el szokott húzódni.
A kulcskérdés
A nominális béremelkedésnél jóval fontosabb, hogy az inflációval korrigált adatok, azaz a reálbérindex hogyan alakul, ez határozza meg ugyanis a vásárlóerőt. Ezen a téren kedvezőtlen változás történt: a januári 10,4 százalékos tempó után kevesebb mint 10 százalékkal, egészen pontosan 9,9 százalékkel nőttek a reálbérek éves szinten. A lassulás ellenére ez az eredmény sokkal jobb a múlt év egészében látott 3 százalékos reálbér-csökkenéshez képest.
Az idei reálbér-kilátásokról Virovácz azt mondta:
Az év hátralévő részét nézve a bérek vásárlóerejének növekedése tovább erodálódhat. Egyrészt lassul majd a bérkiáramlás, másrészt erősödhet az infláció. A Magyar Nemzeti Bank az április kamatdöntő ülése során is felhívta erre a figyelmet. A jegybank 6 százalék körüli reálbér-növekedéssel számol 2024 egészében, ami nagyjából egybeesik az ING Bank saját várakozásaival. Átlagosan 10 százalék körüli bérnövekedés mellett 4,5 százalékos inflációval számolunk.
Ennél valamivel optimistább előrejelzést adott Molnár Dániel, aki a mostani kilátások alapján az idei évben éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedést valószínűsít, amely az éves átlagban 4,6 százalékos inflációt is figyelembe véve 7 százalék körüli reálbér-növekedést eredményezhet, amely támogathatja a fogyasztás bővülését.
Mint egy falat kenyér
Összességében tehát az látszik, hogy a bérek két számjegyű emelkedése mellett bőven 5-7 százalék körül lehet a reálbérek emelkedése a szakértők szerint. Nagy kérdés, hogy a fokozódó vásárlóerővel mihez kezd a lakosság. Azaz óvatosak maradnak és a tavaly kiugróan magas infláció miatt keletkezett lyukakat tömik-e majd be. Vagy elkezdik bepótolni az elhalasztott vásárlásokat és felpörgetik a fogyasztásukat.
Utóbbira az év első két hónapjában kiábrándító egyenleget produkáló államháztartásnak nagy szüksége lenne az áfabevételek növelése miatt.
Arra azonban, hogy valójában melyik utat választják, a következő időszakban megjelenő kiskereskedelmi, bér- és államháztartási adatok adnak majd választ.