Farkas Ádám 2011 márciusa óta az Európai Bankhatóság (EBA) igazgatója. Kinevezése logikusan következett abból, hogy egy éven át, 2009 júniusától 2010 júniusáig az akkor még külön testületként működött Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeleti tanácsának az elnöke volt. A korábban (1997-2001 között) a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójaként, majd 2002-2005 között a CIB Bank társ-vezérigazgatójaként tevékenykedett Farkas EBA-igazgatói mandátuma öt évre szólt, amely csak egyszer hosszabbítható, ez 2015-ben megtörtént, így 2020 után már nem tudta volna betölteni e pozíciót.
A brit sajtó augusztus végén szivárogtatta ki, hogy Farkas augusztus elején felmondott, s az Association for Financial Markets in Europe (AFME) vezérigazgatója lesz. Az AFME az Európában legaktívabb nemzetközi wholesale bankok szervezete, Londonban van a székhelye, Frankfurtban és Brüsszelben van még irodája. A tagsága publikus, benne vannak a legnagyobb európai, amerikai japán és egyéb bankok, akik Európában aktívak.
Mivel Farkas rendkívül érzékeny pénzügyi adatok és információk, üzleti titkok birtokában van, az EBA-nak döntenie kellett arról, hogy milyen feltételekkel „járul hozzá” a váltásához.
Az EBA felmérte, hogy Farkas mostani és jövőbeni pozíciója miatt konfliktus alakulhat ki – szerepel a szervezet ma kiadott közleményében. Ezért a foglalkoztatási és etikai szabályaival összhangban úgy döntött, hogy Farkas a továbbiakban nem vehet részt az EBA érdemi, felügyeleti munkájában, kizárólag a testület működtetésével kapcsolatos feladatokat láthatja el. Teszi ezt október 31-éig.
Ugyanakkor az EBA szigorúan megszabta Farkas jövőbeni alkalmazásának a feltételeit is. Így távozását követően 24 hónapig, azaz 2022. január 31-éig nem lobbizhat az EBA-nál, nem kerülhet szakmai kapcsolatba a bankhatóság munkatársaival. Nem adhat tanácsokat új munkaadója tagjainak, illetve 18 hónapig semmilyen formában nem járulhat hozzá az AFME azon tevékenységéhez, amely közvetlenül kapcsolódik azon a munkához, amelyet Farkas az utolsó három évében az EBA-nál végzett.
José Manuel Campa, az EBA elnöke egyébként a sajtóközleményben méltatta Farkas hozzájárulását, amit a 2011-ben létrehozott Európai Bankhatóság kiépítése érdekében tett. Utódja kiválasztása még nem kezdődött meg.
„Mi Farkas Ádám távozásáról a kormány álláspontja? Kifejezte-e a kormány tiltakozását az európai bankfelügyeletnél?” – szegezte az LMP-s Ungár Péter írásban Varga Mihály pénzügyminiszternek. Mint indoklásából kiderül, elfogadhatatlannak tartja ugyanis, hogy Farkas Ádám az „általa megismert szuperszenzitív pénzügyi adatokat és információkat, üzleti titkokat nagyban hasznosíthatja”. Forrásaink szerint Farkas ellen az Európai Parlamentben egy német zöld képviselő folytat kampányt, ennek a leágazása lehetett az LMP-s képviselő kérdése.
Frissítés:
Délután megérkezett Tállai András, a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára írásbeli válasza, amelyet Varga Mihály nevében és megbízásából adott: "Az Európai Bankhatóság egy autonóm szervezet, így vezetőváltásának megítélése nem tartozik a kormány tagjainak feladat- és hatáskörébe".
