2019. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elemzők 3,2 százalékos adatot vártak, így az áremelkedés üteme ismét valamivel jobban lassult, mint ahogy a szakértők várták. Ahogy a grafikonon is látszik, júliusban még 3,3, júniusban 3,4, májusban pedig 3,9 százalékos inflációs adatot jelentett a KSH.
Olcsóbb lett az élet, mint egy hónapja - vége az élelmiszerár-robbanásnak
Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben - emelte ki a KSH. Míg azonban a szeszes italok, dohányáruk esetében az éves 8,8 százalékos áremelkedés mellett havi szinten is drágulást látunk (+0,3 százalék). az élelmiszerek 5,6 százalékos éves áremelkedéséhez 0,4 százalékos havi árcsökkenés társul.
Az árszínvonal összességében 0,1 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest, így a sokáig húzóerőt jelentő élelmiszerek árszínvonalának változása három hónapja az átlag alatt alakul.
Az ING gyorselemzése is arra hívja fel a figyelmet: három tényezőnek köszönhető a vártnál alacsonyabb augusztusi infláció. Egyrészt csökkent az élelmiszerek inflációja, amelyet elsősorban a zöldségek valamint a kávé esetében mért áresés vezérelt. Emellett a KSH felmérése szerint az üzemanyagok ára is csökkent augusztusban, ami szintén hozzájárult a fő inflációs mutató eséséhez. Végül, de nem utolsó sorban a dohánytermékek esetében alacsonyabbnak bizonyult a júliusi jövedékiadó-emelés áthúzódó hatása.
Csökken a tartós fogyasztási cikkek ára, nagyot ugrott a lakásbérlés és -felújítás ára
Éves összehasonlításban egyébként a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek mellett a szolgáltatások ára emelkedett nagyobbat. a 2,8 százalékos szint megegyezik az előző havi adattal. Az ING felhívja a figyelmet: ezen belül kétszámjegyű drágulást mutatott ki a KSH a lakbér és a lakásjavítás, -karbantartás soron.
A ruházkodási cikkek 1,8 százalékos áremelkedése hajszállal alacsonyabb az előző havi adatnál. A KSH pókháló-ábrájáról az is kiderül: a tartós fogyasztási cikkek ára ismét 1,4 százalékkal csökkent éves összehasonlításban, a forint augusztusi gyengülése tehát nem látszódik a fogyasztói árak alakulásában:
Nincs miért kapkodnia a jegybanknak
Az MNB által is kiemelten figyelt maginfláció 3,7 százalék lett, ez megegyezik a júliusi szinttel. Júniusban még 3,8, májusban pedig 4 százalékos volt. Az MNB összességében megerősítést kaphatott abban, hogy nem kell tennie semmit, az infláció fokozatosan mérséklődő pályára állt és szükségtelen lenne a monetáris kondíciók szigorítása.
A forint gyengült is adatközlés után, az euró jegyzése a bankközi devizapiacon 331 forint fölött járt 10 óra előtt.
Mivel az inflációs trend nem indokol változást a monetáris politikában, a fókusz most áthelyeződik a nagy jegybankok (EKB, Fed) soron következő döntéseire, ami hosszabb távon akár befolyásolhatja a hazai központi bank nézeteit is - írja az ING.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a friss adatok egy kicsit alacsonyabbak a vártnál. A tavaszi hónapokat jellemző gyorsulás után, a nyári hónapokban a bázishatás miatt lassulás jött.
A különböző termékcsoportok közül éves szinten az élelmiszerek ára 5,6 százalékkal, a szolgáltatásoké 2,8 százalékkal nőtt, míg az üzemanyagoké 2,6 százalékkal csökkent. A jegybank által számolt piaci szolgáltatások havi inflációja 0,2 százalék volt, ami meghaladja az elmúlt évek augusztusi átlagát, és 2009-2014-es átlagot is.
A szakember hozzátette, hogy kettősség látszik: a belső kereslet felfelé hajtja az inflációt, míg az importált termékeknél alacsonyabb árnyomás látható.
A tényleges inflációs folyamatokat legjobban leképező, azaz a változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció 3,7 százalékos volt, azaz ugyanazon a szinten maradt.
A jövőben az az egyik legfontosabb kérdés inflációs szempontból, hogy az elmúlt hetekben beérkező termésadatok alapján a nyers élelmiszerek ára hogyan alakul és ez mennyire épül majd be a feldolgozott élelmiszerek árába. Szintén kérdés, hogy a szolgáltatások iránti kereslet hoz-e áremelkedést ebben a körben.
Októberben érkezhet a mélypont, ekkor 3 százalék körül lehet az infláció, novemberre-decemberre gyorsulás várható és így az év végén 3,8 százalék körül alakulhat a mutató. A mostani kilátások alapján az idei éves átlagos infláció pedig 3,4 százalékos lehet.
