„Amíg tart a háború, addig ez a növekedési ütem a reális!” – ez a vezérfonala a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) július végi közleményének, melyet azt követően adtak ki, hogy kiderült, a magyar gazdaság 2025. II. negyedévében az előző negyedévhez képest 0,4, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig csupán 0,2 százalékkal bővült.
A legjobb esetben is csak „pozitív nullának” nevezhető eredmény azonban egyáltalán nem meglepő. Bár a kormányzat kincstári optimizmusa az idei évre a békeköltségvetésnek nevezett büdzsében eredetileg 3,4 százalékos GDP-növekedést és 3,2 százalékos inflációt tervezett, ezt az előrejelzést már az I. negyedévet követően 2,5 százalékos bővülésre és 4,5 százalékos pénzromlási ütemre rontották. Most, a II. negyedévi adatok ismeretében még pesszimistább prognózist adtak: az NGM éves szinten már csak 1 százalékos növekedésre számít, az éves infláció pedig szerintük 4,7 százalék lesz. (A Magyar Nemzeti Bank júniusi Inflációs jelentésében szintén ilyen mértékű pénzromlásra, de valamivel gyengébb, 0,8 százalékos GDP-bővülésre számít, holott negyed évvel ezelőtt még 1,9-2,9 százalékos növekedést jósoltak.)
Szertefoszlottak a kormány tervei: sem repülőrajt, sem növekedés
Lássuk, az Európai Unió többi tagállamához képest mennyit is jelent a negyedéves alapon mért 0,4, illetve éves összevetésben 0,2 százalékos GDP-növekedés! Cikkünk írásáig az Eurostat számára az EU 27 tagállama közül 22 ország szolgáltatott adatot, ezúttal Görögország, Horvátország, Lettország, Luxemburg és Málta maradt ki negyedéves összesítésünkből.
Ami miatt nem kell szégyenkeznünk
Ha a valóban tragikusnak nevezhető 2025. I. negyedévhez viszonyítjuk a magyar GDP-t, akkor a 0,4 százalékos emelkedés a középmezőny elejének felel meg.
Ahogy a diagramon is látszik, igen szoros a mezőny, az éllovas Dániától (1,3 százalék) és Romániától (1,2 százalékos bővülés), illetve az ismét negyedéves recesszióba zuhant Írországtól (1 százalékos csökkenés) eltekintve a tagállamok mínusz 0,1, és plusz 0,8 százalék között teljesítettek, az EU pedig 0,2 százalékos bővülést produkált.
V4-es társaink között is elégségesnek minősül a 0,4 százalékos pluszunk, ugyanis Szlovákia 0,1 és Csehország 0,2 százalékos növekedése hajszálnyival elmarad a mienk mögött, viszont Lengyelország 0,8 százalékos GDP-bővülése figyelemre méltó.
A két „referenciaországként” kezelt állam közül már említettük Románia 1,2 százalékos GDP-növekedését (keleti szomszédunknál ennek ellenére korántsem virágos a helyzet, ott az államháztartási hiány ugrott az egekbe, és az államadósság emelkedése is aggodalmakra ad okot, emiatt az új román kormány súlyos megszorításokra kényszerült), míg Ausztria 0,1 százalékos GDP-emelkedése gyakorlatilag stagnálásnak nevezhető.
Recessziót számszerűen három országban mértek: a már említett írországi 1 százalékos zuhanás mellett Olaszország és az európai gazdaság motorjának számító Németország is 0,1-0,1 százalékos csökkenést mutatott ki az előző negyedévhez képest. A szintén jelentős gazdaságnak nevezhető franciák 0,3 százalékos emelkedést könyvelhettek el.
Amit pedig nem tesz ki az ablakba Nagy Márton
2024. II. negyedévéhez viszonyítva sokkal tragikusabb a helyzet: az EU 1,5 százalékos növekedéséhez képest a 0,2 százalékos magyar növekedésnél csak Ausztria teljesített rosszabbul (plusz 0,1 százalék). A negyedéves alapon utcahosszal utolsó írek éves összevetésben kiugróan magas, 16,2 százalékos növekedést tudtak felmutatni. Az ő esetükben ez a bővülés jórészt az úgynevezett bázishatásnak tudható be, ugyanis a zöld sziget 2023 második felében és 2024 első felében elég jelentős recesszión esett át.
A V4-es társaink közül egy év alatt nálunk még Szlovákia is jóval jelentősebb, 0,6 százalékos bővülést tud felmutatni, míg Csehország 2,4, Lengyelország pedig kereken 3 százalékkal tudta növelni GDP-jét.
Már említettük, hogy az utolérni vágyott Ausztria 2024. II. negyedévhez képest mindössze 0,1 százalékos növekedést tudott elérni, míg „bezzegrománia” esetében a GDP 2,1 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.
Egy év alatt a németek 0,4 százalékkal teljesítettek jobban, ezzel Ausztria és Magyarország után a harmadik leggyengébb növekedést tudták felmutatni, míg Franciaország 2024. II. negyedévhez képest 0,7 százalékkal bővítette gazdaságát.
Nagy a bizonytalanság
Negyed évvel ezelőtt azt vártuk, a hazai gazdaság stagnálás közelében fog teljesíteni, és ez a várakozásunk be is következett.
Bár az alaszkai találkozó Donald Trump és Vlagyimir Putyin, illetve a sokszemközti megbeszélés az amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij, illetve az EU és a NATO vezetői között reményeket keltett a tűzszünetre és békére vágyókban, pár napra rá az orosz államfő és külügyminisztere, Szergej Lavrov is elkezdte hűteni a kedélyeket. Az amerikai vezető mellett Friedrich Merz német kancellár is annak a reményének adott hangot, hogy két héten belül létrejöhet egy Putyin–Zelenszkij csúcstalálkozó, ám vezető orosz diplomata egyenesen úgy fogalmazott,
a nemzeti vezetők minden találkozóját „a legnagyobb alapossággal kell előkészíteni”.
Ez pedig azt vetíti előre, a legmagasabb szintű tárgyalásoknak még az első fordulója is beláthatatlan messzeségben van. Így tehát – mivel alig több mint egy hónap van hátra belőle – szinte biztosan kizárható, hogy az év III. negyedévében békét kössenek a harcoló felek, vagyis
a nemzetközi bizonytalanság továbbra is fennáll.
Az adócsökkentési intézkedések azonban már ebben a negyedévben életbe lépnek, így az idei GDP-re eddig is pozitív hatást gyakorló fogyasztás lesz a gazdaság fő húzóereje – noha a magyar gazdaság alapvetően beruházásorientált. Ez utóbbi tétel II. negyedéves adatát a Központi Statisztikai Hivatal péntek reggel teszi közzé, de a korábbi negyedévek adatai alapján azt jósolhatjuk,
a szeptemberig tartó időszak sem fog fordulatot hozni a beruházások ügyében.
Mivel a gazdasági növekedést serkentő jegybanki kamatvágásra a szakértők év végéig sem számítanak, így továbbra is fennáll az a megállapításunk, hogy
a fiskális politikát csúcsminiszterként irányító Nagy Márton felelőssége, képes lesz-e fordulatot elérni a gazdaságban.
Mi úgy véljük, a III. negyedévben magyar GDP továbbra is stagnálás közelében fog maradni.
