„Lesz nagy csodálkozás, amikor az első negyedéves gazdasági számok majd kijönnek” – ígérte Orbán Viktor tavaly októberben, és ha kellőképpen dodonai jóslatként tekintünk erre a mondatra, akkor bizony igaza is lett. Persze biztosak vagyunk benne, a kormányfő nem ilyen jellegű csodálkozásra gondolt, mikor kiderült, negyedéves bázison 0,2, míg az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,4 százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság az idei év első három hónapjában.
Persze most sem a fiskális politikáért felelős kormányzat volt a hibás, legalábbis a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint, melynek közleménye alapján minden rosszról Brüsszel meg természetesen az új mumus, Kijev tehet:
„Az Európai Unió hosszú ideje elhibázott gazdaságpolitikát folytat, egyrészről a háborút támogatja a béke helyett, másrészről az összes rendelkezésre álló pénzt Ukrajnának adja. A háború elviselhetetlen pénzügyi terhei és Ukrajna jövőbeli csatlakozási lehetősége a magyar gazdaság kilátásait rontják. Amíg tart a háború és folytatódnak a szankciók, addig Európa és benne Magyarország fizeti meg a háború árát!” – írta a tárca.
Pedig nem ez volt a terv. Tavaly szeptemberben Kötcsén a kormányfő még abban reménykedett, Donald Trump megnyeri az amerikai elnökválasztást, a kabinet benyújtja a 2025-ös békeköltségvetést, és
3-5 százalékos gazdasági növekedés lesz már idén is.
Trump jött, látott és győzött, a parlament kormánypárti többsége elfogadta a békeköltségvetés fantázianévvel illetett dokumentumot is, melyben 3,4 százalékos GDP-növekedés mellett 3,2 százalékos inflációt vártak 2025-re. Hogy ezzel gondok lesznek, az sejthető volt. Trump ugyanis nemhogy békét nem teremtett, de az orosz–ukrán háború (és a többi geopolitikai feszültség) mellé még a nyakunkra szabadított egy vámháborút is, ami újabb kockázati tényezőt teremtett a világgazdaságban. A megemelt vámtarifák inflációs veszélyt jelentenek, ez gátolja a világ jegybankjait, így a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) is a kamatcsökkentésben, a magas kamatszint pedig fékezi a gazdaságot. Az immár Varga Mihály vezette MNB a decemberi 2,6-3,6 százalékról
márciusra 1,9-2,9 százalékra csökkentette is az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését,
ami mellett az inflációs prognózisukat is feljebb tolták: a decemberi 3,3-4,1 százalék helyett márciusban már 4,5-5,1 százalékos pénzromlási ütemre számítanak ebben az évben. A jegybank után a kormány is reagált, most, május végén 2,5 százalékos növekedés mellett 4,5 százalékos inflációra számítanak.
Ezek után lett is nagy csodálkozás, mikor kijöttek az első negyedéves számok, ugyanis Magyarország csúnyán leszerepelt az idei év első három hónapjában.
Fotó: Facebook / Orbán Viktor
A V4-ek páriái
Ha az előző negyedévhez viszonyítjuk a növekedést, akkor talán a „kisebbik rossz” kifejezés juthat eszünkbe először. A 27 tagállamból cikkünk írásáig 22 szolgáltatott adatot az Eurostatnak (a hiányzók Görögország, Horvátország, Lettország, Luxemburg és Málta), itt „csak” a negyedik legrosszabb teljesítmény tudja felmutatni a magyar gazdaság.
A sor végén 0,8 százalékos recesszióval Szlovénia szégyenkezhet, de a 0,5-0,5 százalékos visszaesést felmutató Dánia és Portugália sem teszi ki az ablakba ezt a teljesítményt. Rajtuk kívül még mi vagyunk mínuszban.
V4-es társaink közül a többiek mind kisebb-nagyobb növekedést produkáltak:
Szlovákia 0,2, Csehország 0,5, míg Lengyelország 0,7 százalékkal tudta növelni GDP-jét a 2024-es év utolsó negyedévéhez képest.
A közbeszédben „referenciaállamokként” emlegetett országok közül „Bezzegrománia” stagnált, míg Ausztria is szerény, 0,2 százalékos pluszt könyvelhetett el.
Az élen a meglehetősen hullámzó teljesítményt nyújtó Írország áll 3,2 százalékos növekedéssel, mögöttük Ciprus következik 1,3 százalékos bővüléssel.
A közösség két nagy gazdasága közül a német 0,4, a francia pedig alig észrevehető, 0,1 százalékos emelkedést tudhat magáénak. Az Európai Unió átlaga 0,3 százalékos GDP-növekedés.
Messze lemaradva
Ha az idei év első három hónapját a 2024-es év első negyedévéhez viszonyítjuk, még rosszabb a helyzet. A szlovénok 0,8 és az osztrákok 0,7 százalékos visszaesése után a harmadik legrosszabb teljesítményt nyújtotta a mi gazdaságunk. Ausztria utolérése persze még messze van, Románia viszont az egy évvel ezelőttihez képest 0,5 százalékos bővülést ért el.
A V4-es társaink között ebben az összevetésben is mi vagyunk a fekete bárányok. 2024 első negyedévéhez képest
a szlovákok 1, a csehek 2, a lengyelek pedig 3,8 százalékos növekedést értek el.
Varsó ezzel is „csak” ezüstérmes lett, az ír gazdaság ugyanis kilőtt: 10,9 százalékos növekedése figyelemre méltó, bár az igazság minden részletét kibontva meg kell említeni, egy évvel ezelőtt a zöld sziget épp a sor végén kullogott, így a mostani értéket a sokat emlegetett bázishatást is figyelembe véve kell értékelni.
Az Európai Unió gazdasága összességében 1,4 százalékos GDP-növekedést tudott felmutatni egy év alatt, a németek stagnálása mellett a franciák 0,8 százalékos bővülést könyvelhettek el.
Még nem lesz fordulat
Negyed évvel ezelőtti jóslatunk, melyben negyedévre vetítve szerény növekedést, éves összevetésben meg stagnálást vártunk, túl optimistának bizonyult, pedig a jeleket helyesen vázoltuk fel. A szakértők most úgy vélik, az Európai Központi Bank júniusban újra kamatot vághat, ami ösztönzőleg hathat az eurózóna és az egész közösség növekedésre, kérdés, valóban meglépik-e ezt a pénteken bejelentett amerikai vámintézkedések ellenére is. A hazai jegybank viszont legkorábban is az év végén lazíthat, így
kizárólag a fiskális politikát gazdasági csúcsminiszterként irányító Nagy Mártonon múlik, képesek-e a kormányban fordulatot végrehajtani.
Mivel a jóléti intézkedések (adómentesség, nyugdíjasok áfa-visszatérítése) csak a harmadik negyedévben lépnek hatályba, a gigaberuházások (BMW, BYD, CATL) is csak év végén kezdenek el termelni, így azt jósoljuk, a második negyedévben is stagnálás közelében fog teljesíteni a magyar gazdaság.
