A klímaváltozás hatásaként a magyar fővárosban is lassan, de folyamatosan melegedik a hőmérséklet, ami az elmúlt 115 évben 1,5 °C többletet jelent - írja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelentése, amit a kormány számára készít el minden évben, a kormányzás minőségének javítását célozva. Az évi középhőmérséklet az 1901-es 10,5 fokról 12 fokra emelkedett 2016-ra.
A Jó Állam Jelentés 2018-as kiadása (a sajtószabadságra vonatkozó részt pár napja dolgoztuk fel) riasztó képet fest a főváros klimatikus helyzetéről. A Központi Statisztikai Hivatal illetve az Országos Meteorológia Szolgálat jelentéseire, adataira alapozva arra hívják fel a figyelmet a szerzők, hogy az időjárás szélsőségei és drasztikus változásai komoly egészségügyi kockázatot hordoznak.
A hőségriasztások időszakában statisztikailag kimutatható a többlethalálozás, de az erre érzékeny lakosságot megviselik a fronthatások is - szerepel a jelentésben. Idézzük: "A kutatók ezeket az összefüggéseket a 2007. évi budapesti lakosság vonatkozásában vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy a 2021-2050 közötti időszakban a klímaváltozás okozta hőhullámos napok gyakoriságának növekedése 44,8 százalékkal növeli a többlethalálozást, ami évente átlagosan 24,9 többlet-halálesetet jelent a referencia-időszakban tapasztalt évi 55,8 többletesethez képest." (A kutatás egy 2011-ben publikált jelentésen alapul.)
A Jó Állam Jelentés szerint komoly veszélyforrás az egyes területeken mérhető melegedés veszélyének lebecsülése és halogatása. A globális éghajlatváltozás sajátossága, hogy egyrészt a következmények már csak akkor jelentkeznek fenyegető súllyal, amikor a folyamat szinte már megfordíthatatlan. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a jelenséget kiváltó üvegházhatású gázok élettartama a légkörben igen hosszú (a nitrogén-dioxid esetében 150-200 év), vagyis akkor is évtizedekbe telik a javulás, ha az emissziót visszafogó intézkedéseket haladéktalanul bevezetik.
Ami az elmúlt évtizedeket - egyben a jövőt is - illeti: a teleink egyre enyhébbek, hómentesek lettek, a nyaraink hosszabbak, forróbbak és szárazabbak. A hideg- és melegfrontok váltakozása is gakoribbá és intenzívebbé vált. A csapadék összmennyisége érdemben nem változott, de az időbeli eloszlása egyenetlenebb lett. A hőmérséklet emelkedése intenzívebbé tette a párolgást, ezért egyre nagyobb szerepe van az öntözésnek országos szinten. A víz iránti igény emelkedik, közben a csapadék alakulása megnehezíti a víztározást és a termőtalajokon is minőségromlást okoz.
Az extrém hideg időszakokban, amelyek szintén előfordulnak, a hajléktalanok, a tanyákon élő, főként magányos, idős emberek, illetve általában a létminimumon élők vannak leginkább kitéve a veszélyeknek. Ezek az időszakok többletkockázatot jelentenek a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek, az idegrendszeri panaszokkal küzdőknek, továbbá a gyermekeknek, az időseknek és a terhes nőknek egyaránt.
A jelentés készítői mindezek alapján arra hívják fel a figyelmet, hogy "kormányzati szempontból ezek a változások számos problémát generálnak, amelyek kezelésére a mezőgazdaság, az egészségügy és az infrastruktúra számos ágazatában megfelelő intézkedéscsomagok kidolgozására van szükség."
