6p

A Jó Állam jelentésben kapott óvatos kritikát a kormány.

"Habár a sajtószabadság megítélése – annak természetéből adódóan – nehezen megfogható, szubjektív elemeken alapul, értékelése mégis kiemelten fontos a demokratikus jogállam minőségének meghatározása szempontjából. A sajtó- és szólásszabadság teljes körű érvényesülése nélkül nem beszélhetünk szabad demokráciáról sem, mert a választópolgárok nem jutnak hozzá a politikai álláspontjuk kialakításához szükséges valós információkhoz."

A fenti sorok nem valamelyik Soros-bérenc civil szervezet közleményében szerepelnek, hanem a kormány számára készített jelentésben, melyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai állítottak össze. Ez a Jó Állam jelentés 2018-as kötete, melyben a kormányzat számára nyújtanak értékelő áttekintést a magyar állam működésével, hatékonyságával összefüggésben. Az mfor birtokába jutott, pár napja kiadott jelentés tájékoztató jellegű, nem szolgál konkrét intézkedések megalapozására, de a tágabb összefüggések feltárásával a kormányzás minőségének javítását célozza.

Az évente elkészülő jelentés több fejezetben taglalja az állam hatáskörébe tartozó területeken tapasztalt folyamatok elemzését:

  • Biztonság és bizalom a kormányzásban
  • Közösségi jóllét hatásterület
  • Pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség
  • Fenntarthatóság
  • Demokrácia
  • Hatékony közigazgatás

A sajtószabadsággal kapcsolatos megállapítások a Demokrácia fejezetben kaptak helyet, a munkacsoport vezetője Cservák Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa volt (a kötet egyes fejezeteit összeállító munkacsoportok vezetői között találjuk Csath Magdolna közgazdászt és Báger Gusztávot, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárát, a monetáris tanács tagját).

A demokráciáról szóló fejezet szerzői arra hívják fel a kormány figyelmét, hogy a sajtószabadságra vonatkozó összetett adatok alapján 2013-tól kezdődően folyamatosan romló tendencia figyelhető meg a mutatóban, amelynek értéke 2015-ben és 2016-ban tovább romlott.

Amíg 2012-ben még 74,5, néhány évvel később, 2017-ben már csak 64,5 ponttal volt jellemezhető a hazai sajtószabadság szubjektív megítélése. Ugyaninnen idézzük: "a visegrádi országok közül az összevont mutatók alapján hazánk teljesít a leggyengébben: Csehország, Szlovákia és Lengyelország magasabb pontszámmal rendelkezik, vagyis ezekben az országokban erősebbnek ítélik a sajtószabadság érvényesülését."

 

A 2017-esnél frissebb adat érthető okokból nem állt a könyv formájában publikált jelentés készítőinek rendelkezésére, mindenesetre megelőlegezhető az elmúlt hetek hírei alapján, hogy a magyar sajtószabadság megítélése tovább romolhatott 2018-ban. A sajtópiacon idén történtek közül kiemelkedik az új jobboldali, kormányközeli sajtóbirodalom megjelenése: a Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány fogja immár össze a legtöbb sajtóterméket, melyek kiadói és tartalmi szempontból is közös táborba tartoztak. A tulajdonosok nagyvonalú gesztussal átadták tulajdonukat az alapítvány számára, lemondva tulajdonosi jogaikról, meg nem határozott formájú ellenszolgáltatás fejében. Ezzel a lépéssel – különösen az alapítványhoz került fontosabb, nagyobb befolyással rendelkező médiacsomag nemzetstratégiailag kiemelt státuszúvá nyilvánításával – egyértelműen egy olyan beavatkozás történt a médiapiacon, amely a versenyhelyzet torzítására alkalmas.

Nagy halak kerültek a hálóba
Nagy halak kerültek a hálóba

Ennek vizsgálatát pont az említett kormányzati döntés akadályozza meg a kiadók alapítványhoz csatlakozásának nemzetstartégiai jelentőségéről: a Gazdasági Versenyhivatal ugyanis hatáskör hiányában nem tudja lefolytatni a versenyhatósági vizsgálatot, pedig sejthető, hogy a sajtópiac egyes területein – például a print lapok piacán - meghatározó részesedést szerzett az alapítvány. Ide került szinte minden, vidéki előállítású és terjesztésű politikai napilap, kiadvány például.

Elég furán veszi ki tehát magát, hogy miközben a kormány politikáját nem csak képzésével, de szellemiségével is támogató egyetem munkatársai a maguk óvatos módján, de egy demokratikus szabadságjog sérülékenységére próbálja felhívni a kormányzat figyelmét, ezzel szinte egy időben lépett át egy újabb határt a kormány a sajtóviszonyok felborításával.

Visszatérve a Jó Állam jelentésre, az összevont sajtószabadságról szóló rész szerint a sajtó szabadságának mérése alapvetően szubjektív elemekre épül, hiszen maga a szabadság is egy többféleképpen értelmezhető, szubjektív fogalom. Mint írják, a munkacsoport ennek jegyében olyan mutatókat keresett a sajtó szabadságának kifejezésére, amelyek szubjektív módon, széles gondolati körben képesek lefedni a sajtópluralizmus helyzetét.

A módszertani leírás a nemzetközi felmérések közül a Riporterek Határok Nélkül-t emeli ki, amely 180 vizsgált országot rangsorol. A legfontosabb vizsgált kritériumok a médiapluralizmus és a függetlenség, az újságírók biztonságának és szabadságának tiszteletben tartása, valamint a jogalkotási, intézményi és infrastrukturális környezet. Az összevont sajtószabadság-mutató százas skálára vetítve jeleníti meg a Freedom House Freedom of the Press, a Reporters Without Borders Word Press Freedom indexét, valamint az Economist Intelligence Unit Democracy indexének Civil Liberties alindexét úgy, hogy a magas értékek jelentik a sajtó szabadságát.

A szerzők megjegyzése szerint ezen indexek kétségtelen előnye, hogy hosszabb múltra tekintenek vissza, és önmagában mindegyik egységes módszertan szerint értékeli az országok gyakorlatát. A mutatók módszertani értelemben azonban alacsony megbízhatósággal jellemezhetőek – teszik hozzá. A szubjektív elemek miatt az eredmények – a sajtószabadság értékelésére felkért személyektől függően – változhatnak – áll a jelentésben.

Mindenesetre azon nincs mit magyarázni, hogy Norvégia fényévekre jár tőlünk ebben az összevetésben. Beszédes a jelentés megfogalmazása ennél a résznél: "a magyar adat értelmezéséhez viszonyítási alapként szolgálhat mind a törvényi szabályozást tekintve, mind a joggyakorlatában liberális demokráciaként működő Norvégia, amely 83,7 ponttal szerepel (a listán)."

 

Ugyancsak nem szorul magyarázatra, hogy a kötetben említett nyolc ország körül Magyarország csak Oroszországot és Iránt előzte meg:

  1. Norvégia: 83,7 pont
  2. Csehország: 79,4
  3. USA: 77,6
  4. Szlovákia: 76,7
  5. Lengyelország: 68,7
  6. Magyarország: 64,5
  7. Oroszország: 33,1
  8. Irán: 23.1

Mindezek bemutatása után jutnak a szerzők a cikkünk elején idézett következtetésre a sajtószabadság mibenlétét illetően, amit tekinthetünk iránymutatásnak is a kormány számára.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!