Magyarországon összesen 95 946 új személyautót helyeztek forgalomba az idei első kilenc hónapban, 7,7 százalékkal többet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE).
Az elektromos autók piaca kifejezetten erősödött az év során, 8028 tisztán elektromos jármű került forgalomba. A bővülést elsősorban az állami támogatási program és a folyamatosan szélesedő modellkínálat okozta, amelyek érdemben élénkítették a keresletet. Az év első kilenc hónapjában ugyanakkor az elektromos személyautók piaci részesedése 8,4 százalék volt, tehát továbbra sem éri el a 10 százalékos küszöböt.
Fotó: Depositphotos
A kis haszonjárművek szegmensében visszaesés történt; összesen 17 030 kishaszongépjárművet regisztráltak az első három negyedévben, 7,4 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában.
Az első kilenc hónapban Magyarországon 3707 nagy haszonjárművet helyeztek forgalomba, ami 12,2 százalékos csökkenés 2024 azonos időszakához képest. A visszaesés hátterében továbbra is a gazdasági bizonytalanságok és a megemelkedett költségszint állhat; a magas üzemanyagárak és a drágább finanszírozás miatt a vállalatok inkább a meglévő járműpark fenntartására koncentrálnak, és óvatosabban ütemezik a flotta megújítását – jelezte az egyesület.
A forgalomba helyezett autóbuszok száma 462 volt az első három negyedévben, 25,9 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. A növekedés részben a beszerzési ciklusok és közbeszerzések lefutásához, valamint a tavalyi alacsonyabb bázishoz köthető, így a piaci élénkülés most koncentráltabban jelentkezett – írták.
Az új motorkerékpárok száma 6151 volt, a piac a hosszú ideje tartó pozitív trend után csökkent 3,1 százalékkal, de egy ekkora visszaesés a piac normális működésének része az egyesület szerint.
Az MGE kifejtette: az Európai Unióban 2025-ben szigorodtak az autógyártókra vonatkozó kibocsátási normák, miközben a belső égésű motorok fokozatos kivezetése továbbra is napirenden van. Ugyanakkor a gyártók egyre inkább több technológia párhuzamos fejlesztésében látják a jövőt.
Az elektromos autók terjedését továbbra is befolyásolják a magas fejlesztési költségek, a nyersanyaghiány és az európai akkumulátoripar „gyermekbetegségei”. Bár 2025-ben több európai gigagyár – például a Debrecenben épülő CATL-üzem – előrehaladott fázisba lépett, a teljes termelési kapacitás még nem állt fel, így az ellátás egyelőre akadozik.
A technológiai irányok is differenciálódnak: ismét előtérbe kerültek a Range Extender típusú rendszerek, amelyek kis belső égésű motorral töltik az akkumulátort menet közben. Emellett a szintetikus üzemanyagok fejlesztése is erősödik, amit több európai gyártó is támogat, és amelyek lehetőséget adnak a meglévő belső égésű motorok fenntarthatóbb működtetésére.
Magyarország autóipara 2025-ben továbbra is kiemelt szerepet játszik Európában. A BMW debreceni gyára az utolsó negyedévben kezdi meg a teljes értékű termelést, ami fontos mérföldkő az elektromos autógyártás hazai fejlődésében. Emellett az ország beszállítói ipara is bővül, különösen az elektromos komponensek területén.
(MTI)
