A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet 36 oldalas átfogó tavaszi helyzetértékelése - amely a bank Szamarkandban rendezett éves közgyűlésének nyitónapján jelent meg - az idén 2,2 százalékos, jövőre 3,4 százalékos átlagos gazdasági növekedést valószínűsít az EBRD 38 országot számláló működési térségének egészében.
Az EBRD a februárban kiadott előző előrejelzéséhez képest 0,1 százalékponttal visszavette a teljes régióra szóló idei prognózisát. Ennek okai közé sorolta a bank a februári törökországi fölrengéseket, a hitelkondíciók várható szigorodását, a késlekedő reformokat a déli és a keleti mediterrán térségben, valamint azt, hogy az egy csoportba vett közép-európai és balti EU-térség fejlett piacú partnergazdaságaiban várhatóan lanyha lesz az idei növekedési ütem.
Az EBRD ugyanakkor javította a magyar gazdaságra adott prognózisait: keddi jelentésében a bank 2023 egészére 0,4 százalékos, 2024-re 3,5 százalékos reálnövekedést valószínűsített Magyarországon. A bank a magyar hazai össztermék (GDP) idei bővülésére szóló becslését 0,6 százalékponttal, a jövő évi növekedési prognózist egy teljes százalékponttal javította, megállapítva, hogy jóllehet az európai uniós folyósítások - főleg az ellenállóképesség javítására szolgáló európai uniós pénzügyi támogatások (RRF) - valószínűleg csak 2023 végétől várhatók, a magyar gazdaság növekedését azonban így is támogatják a közvetlen külföldi tőkebeáramlások és egyéb magántőke-befektetések.
(MTI)
