Szeptember 5-én és 6-án Nyíregyházán rendezi meg a 62. Közgazdász-vándorgyűlést a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT). A szekcióprogramok közül hagyományosan az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó esemény a bankvezérek kerekasztala - a Nyíregyházi Egyetem Bessenyei aulájában ezúttal is népes közönség gyűlt össze.
A vándorgyűlés nyitó plenáris ülésén Matolcsy György jegybankelnök tartott nagyobb visszhangot kiváltó beszédet - helyszíni tudósításunkat itt olvashatja:
A bankvezérek kerekasztal-beszélgetését Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az MKT Versenyképességi Szakosztályának elnökségi tagja vezette.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
- Egerszegi Ádám digitalizációért és operációért felelős vezérigazgató-helyettes, MBH Bank Nyrt.
- Harmati László lakossági vezérigazgató-helyettes, Erste Bank Hungary Zrt.
- Hegedüs Éva elnök-vezérigazgató, GRÁNIT Bank Zrt., az MKT főtitkára
- Simák Pál elnök-vezérigazgató, CIB Bank Zrt.
- Wolf László vezérigazgató-helyettes, OTP Bank Nyrt., az MKT alelnöke.
Infláció, fogyasztás, beruházások - milyen környezetben működnek a bankok?
A panelbeszélgetést felvezető előadásában Virág Barnabása hazai gazdaság és a bankrendszer helyzetét elemezte a 2020-as évek viharai közepette. Nemzetközi kitekintésében azt mutatta be, hogy az európai gazdaságot sokkal inkább megviselték a 2020-as évek átmenetei, mint az amerikai és kínai gazdaságot - ezek ugyanis mostanra vissza tudtak térni a 2010-es évek növekedési trendjeihez, míg Európa egy alacsonyabb GDP-növekedési pályára állt be. Ezek a különbségek Európa kárára a következő években is fennmaradhatnak az előrejelzések szerint.
Az elmúlt időszak nagy újdonsága az infláció megugrása volt - ez viszont nemzetközi és hazai szinten is szelídülni látszik mostanra. A másik újdonság, hogy a munkaerőpiac egyáltalán nem rendült meg a válságok közepette - a gazdasági növekedés a 2. világháború óta a legalacsonyabb, de a munkanélküliég mégis viszonylag alacsony szinten ragadt a nagy gazdaságokban, 4-5 százalékos szint közelében, gyakorlatilag a teljes foglalkoztatottság közelében.
Ami Közép-Kelet-Európát illeti: az Európai Unió korábbi húzóereje, a német feldolgozóipar nem találja a helyét a gazdasági, geopolitikai változásokban, gyengén teljesít, ami lefelé húzza azt a közép-kelet-európai régiót is, ami szorosan kötődik a német gazdaság teljesítményéhez. Emellett ebben a régióban van a 10 legenergiaintenzívebb uniós ország közül kilenc; a munkaerőpiac rendkívül feszes, a munkaerőhiány problémát okoz, a reálbérek ezért jobban emelkednek, mint az uniós átlag; a forráshoz jutás pedig a kelet-közép-európai térségben költségesebb, a kockázti felár magasabb.
A magyar gazdaság kilátásait meghatározó tényezők közül az infláció alakulása sikersztori az MNB alelnöke szerint - ezt azonban egyelőre kevesen érzékelik.
Az inflációs érzet a lakosság körében továbbra is erős, ami gátja tud lenni a gazdaság helyreállásának.
A lakossági fogyasztás alakulása egyébként beleillik a régiós trendbe - a kérdés, hogy ebből mennyi realizálódik belföldön és mennyi külföldön. Strukturálisan azonban vannak gondok a fogyasztással: a fogyasztási ráta 80 százalék alatt van, míg a hozzánk hasonló GNI-jal (bruttó nemzeti jövedelemmel) rendelkező országokban ez az arány jellemzően 90 százalék fölött mozog. A vállalatok üzleti tevékenységét továbbra is az inflációs aggodalmak és a bizonytalanság/kiszámíthatatlanság befolyásolják nagy mértékben - a vállalatok likvid eszközökben bővelkednek, mégsem pörögnek a beruházások.
Az európai bankrendszerben a válságos időszakban is javulni tudott a jövedelmezőség, Európán belül pedig Magyarország bankrendszere a kiemelkedők között van a Virág Barnabás által bemutatott adatok szerint. A magyar bankok kamateredménye 2023-ban a háromszorosára nőtt a a Covid-járványt megelőző 3 év átlagához képest, az osztalékbevétel közel 3,5-szörösére. A kormányzati intézkedések hatására elvont pénz eközben 40 milliárd forintról 500 milliárd forint fölé emelkedett.
A hitelezési piac európai és régiós összesítésben is viszonylag jól teljesített, de a bizonytalan gazdaságági környezet miatt a beruházások terén látható kivárás miatt nem igazán tud helyreállni a korábbi hitelezési dinamika.
Virág Barnabás kitért arra is, hogy a bankkártyás csalások száma jelentősen emelkedett, és bár a növekedés tempója lassul, összehangolt intézkedés kell a biztonság fokozására és valós idejű, csalásokat megelőző szűrési rendszer bevezetésére.
Meglepően nagy arányban megy a lakossági költés külföldi kereskedőhöz
A bankvezérek a makrogazdasági kilátásokról beszéltek először. Az OTP 1,5 százalék körüli idei és 2 százalék fölötti jövő évi GDP-növekedésre számol. Wolf László szerint a viszonylag gyenge növekedési kilátások hátterében az áll, hogy
az EU-n belül jellemzően azok az országok erősödnek, amelyek a szolgáltatásokra alapozzák gazdaságaikat, Magyarországon viszont a termelés hangsúlyos.
Kérdésre válaszolva elmondta: a kártyás költések növekedésénél nagyobb tempóban nőtt a külföldi kereskedőknél történt költések száma, és a külföldi, határmenti településeken is nőtt a magyar ügyfelek költése.
A CIB Bank makroelőrejelzése valamivel optimistább (1,7 százalékos GDP-növekedés idén, 3 százalék körüli jövőre). A háztartási fogyasztás bővülésében bíznak Simák Pál szavai szerint, a beruházási ráta javulása nehezebb kérdés, 2-3 év kell majd ennek helyreállásához.
Hegedüs Éva azt emelte ki a makrogazdasági kockázatok közül: Magyarország nem tudja függetleníteni magát a nemzetközi környezettől, a gyenge világgazdasági teljesítmény ránk is rányomja bélyegét. A Gránitnál a lakossági költések 42 százaléka kártyás, ennek jellemzően 46 százaléka külföldi kereskedőknél történik - mondta egy kérdésre válaszolva Hegedüs Éva.
Az Erste 2 százalék alá várja az idei növekedést, 3 százalékra a jövő évit - Harmati László is a lakossági fogyasztást emelte ki ennek motorjaként, amit azonban kockázatok öveznek. A reálbérek nagyobb ütemben nőttek nálunk, mint máshol; a lakosság erős inflációs várakozásai ellenére nem emelkedett eddig a fogyasztás. Arról is beszélt: valóban igaz, hogy a lakossági fogyasztás egy látható része nem itthon valósul meg, ez a kártyaforgalmi adatokból és a fizetési mérleg adataiból (a lakosság tőkekiviteléből) is látszik. A bizonytalanság a fogyasztás alakulását illetően ezekből a tényezőkből marad.
A jelenlévők közül a legoptimistább az MBH Bank volt, idénre ők is 2 százalék alatti GDP-növekedést várnak, a jövő évre viszont 3-4 százalék közöttit, inkább a 4 százalék közelében. A nagy kérdés, hogy a beruházások korábban várt dinamikája megjelenik-e idén - a hitelezési számok alapján egyelőre ez nem látszik Egerszegi Ádám szerint. Felhívta a figyelmet: a korábbi magas kamatozású lakossági állampapírok kifutásával egy nagyobb mennyiségű pénzállomány szabadul majd fel hamarosan - ennek egy része ismét befektetésre kerül, de egy másik része a fogyasztásba és az ingatlanpiacra áramolhat.
A digitalizáció segíti a személyi hitelek terjedését - és az elhalasztott fogyasztás
A hitelezési dinamikát illetően a lakosság részéről a kamatcsökkenés beindulása javította a keresletet - mondta Egerszegi Ádám. Az inflációt meghaladó értékben nőtt az átlagos hitelérték. A jelzáloghitelezés idén a 2022-es csúcsok közelébe emelkedhet. A vállalkozói oldalon viszont korlátozott a hitelezés bővülése, a forinthitelek felől a devizahitelek felé mozdultak el az ügyfelek, ez azonban az MBH vezérhelyettese szerint nem rontott a kockázati kitettségen.
Harmati László felhívta a figyelmet: a személyi kölcsönök esetében van egy erőteljes növekedési dinamika. Ezt egyrészt a digitalizáció erősíti, ami ezen a téren erősebb, mint a fedezett hitelek esetén: sok ügyfél számára lett könnyebben elérhető a hitel. Emellett van egy masszív elhalasztott fogyasztás, ami korábban nem valósult meg, de most hitelből megcsinálják az ügyfelek - jelentős az ingatlancél és a tartós fogyasztási cikk, autó vásárlása, mint hitelcél a fogyasztási hitelek esetében. A csökkenő kamatok olyanok számára is vonzóvá teszik a személyi hiteleket, akik korábban nem választották volna ezeket - mondta az Erste Bank vezérhelyettese.
A CIB Banknál is a személyi kölcsönök 45 százalékát digitális csatornán veszik fel - mondta Simák Pál. Hegedüs Éva felhívta a figyelmet: a digitalizáció terén még sok teendője van a kormánynak, hogy a jelzáloghitelezésben is jobban elterjedhessen ez a megoldás, a Gránit Bank ezt már többször is jelezte.
Megtakarítási szokások: vannak pozitív fejlemények és aggasztó jelenségek is
Az Ersténél a lakossági megtakarítások 72 százaléka van befektetésekben és csak 28 százaléka lekötött betétben. Ez szerinte nemzetközi összehasonlításban is erős adat, a következő évtized a megtakarítások demokratizálódásáról szól - egyre kisebb összegű vagyonokat is sikerül majd a megtakarítások közé beterelni. A bankoknak ez egyébként jelentős finanszírozási képességet is jelent: ha megugrana a hitelek iránti kereslet, akkor is könnyen fedeznék a bankok.
Simák Pál is arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban a megtakarítások a befektetési alapok felé mozdult el - igaz, ezt az alacsony betéti kamatok is segítették. Az állapmapíroknak van egy jelentős elszívó hatása, jelentős pénzek mennek az Államkincstárhoz, ami a fő állampapírforgalmazási csatorna.
Wolf László elmondta: az OTP ügyfeleinek több mint felének nincs érdemi megtakarítása (0 és 500 ezer forint között vannak pénzügyi eszközeik).
A tranzakciós és a devizakonverziós illeték a külföldi szolgáltatók felé terelik az ügyfeleket
Annak van kockázata, hogy a külföldi szolgáltatók nagyobb szeletet hasítanak ki a magyar piacból - Wolf László ezt ráadásul viszonylag jelentős kockázatnak ítéli. A külföldi szolgáltatók ugyanis tranzakciós adó fizetése nélkül tudják az ügyfeleik megbízásait teljesíteni, míg a hazaiak számára versenyhátrányt okoz a tranzakciós illeték.
Harmati András jelezte: ebből a szempontból nagyon rossz ütemezéssel érkezett a kormány részéről a devizakonverziós illeték bevezetése. A magyar bankok épp elkezdtek kedvezményes devizaváltást kínálni az ügyfeleknek, akik emiatt kevésbé utalták el pénzüket a Revoluthoz vagy a Wise-hoz, hogy átváltsák - ebben hozhat visszalépést az új teher.
Csökkenő jövedelmezőség mellett is jó évek várnak a bankokra
A bankszektor jövedelmezőségét illetően Simák Pál elmondta: a tavalyi után az idei év is sikeres lehet jövedelmezőségi szempontból, bár ebben egyszeri tételeknek is van szerepe. A tranzakciós illeték és az extraprofitadó változásai veszteséget hoznak majd, de 15-20 százalék körüli RoE (tőkearányos jövedelmezőség) elérhető.
Wolf László szerint valóban jó év lesz, de hozzátette: az OTP nyereségének 70 százaléka már külföldről jön. A jelzáloghitelek növekedéséhez pedig azt tette hozzá kiegészítésként: ezt nagyon kedvező feltételekkel adják a bankok, "nem ezen fognak meggazdagodni".
Az MBH-nál csökkenő kamateredménnyel számolnak, a bővülő lakossági és vállalati piac pedig növekvő jutalékeredményeket hozhat. Összességében a korábbinál alacsonyabb megtérülés várható a következő években Egerszegi Ádám szerint.
Éppen ma tette közzé egyébként az MNB a bankszektor idei első félévről szóló adatait: a tavalyi rekordprofitot is jócskán túlszárnyalta az idén a hazai bankszektor, az első féléves profit meghaladja az ezermilliárd forintot, a szektor átlagos tőkearányos jövedelmezőségi mutatója 19,9 százalék volt a második negyedév végén.
