6p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Szép lassan évről évre lépked előre és közelít az európai topbajnokságokhoz a hazai NBI. Kijelentésünk azonban nem a színvonalra vonatkozik, sokkal inkább a játékosok fizetésére, amely alapján már Európa top 20 bajnokságában szerepelünk. Immár második éve, ám ezúttal egy hellyel előrébb.

Folyamatosan fejlődik a hazai labdarúgás, különösen akkor láthatjuk ezt, ha nem a pályán nyújtott teljesítményt, hanem a pénzügyeket nézzük. Az elmúlt 12 év pénzbősége, valamint a tehetős tulajdonosi kör lehetővé tette a piaci működésből fakadó kockázatok minimalizálása mellett azt is, hogy akár drágább külföldi játékosok leigazolásával is erősítsék a csapatok a keretüket. Ebben ugyan a Ferencváros kiemelkedik, ám ez nemcsak a zöld-fehérekre jellemző tendencia. A drágább játékosok pedig jellemzően magasabb bérigénnyel is érkeznek a csapatokhoz, aminek az eredménye már szemmel látható.

A magyar bajnokság ugyanis hatalmasakat lépdel előre, ha a játékosok fizetéséről van szó - ez szűrhető le ugyanis az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) nemrég kiadott, 2021/2022-es pénzügyi évet összegző üzleti jelentéséből. A magyar bajnokság a koronavírus-járvány után is folytatta fejlődését ebből a szempontból, így az európai bajnokságok sorában már a 18. helyet foglalja el a bérekre fordított kiadások alapján a maga 93 millió eurójával.

Itt egy gondolat erejéig érdemes felidézni, hogy az egy évvel ezelőtti jelentés - mely még nagyban felölelte a koronavírus-járvánnyal terhelt időszakot - szerint a magyar bajnokság azon kevesek közé tartozott, ahol emelkedni tudott a bérköltség és ennek köszönhetően bekerült a top 20 bajnokságba Európában belül.

Az idei jelentésben pedig újabb egy helyet lépett előre az NBI annak eredményeként, hogy 82 millióról 93 millió euróra emelkedett a bajnokságban szereplő klubok bérekre fordított kiadása. Ezzel már a norvég mellett az ukrán bajnokságot is maga mögé utasította a hazai elsőosztály.

A növekedés mértéke egyébként most nem volt annyira kiugró, mint egy éve, "csupán" 14 százalékos, aminél nagyobb növekedés történt

  • az olasz Serie A-ban (30 százalékos),
  • a svéd élvonalban (24 százalékos),
  • a norvég bajnokságban (22 százalékos),
  • valamint a görög bajnokságban (16 százalékos).

Érdemes egy gondolat erejéig leszűkíteni a mezőnyt a régiónkra. Az UEFA listájáról a tágabban vett régiónkból négy ország bajnoksága fért fel:

  • az osztrák 137 millió euróval,
  • a lengyel 96 millióval,
  • a magyar a maga 93 milliójával
  • és az ukrán a 91 milliós kiadással.

Noha a tágabban vett régiónkat nézve még van hova fejlődni ebből a szempontból, a szűkebben vettet tekintve akár egy év múlva éllovasok leszünk. Jelenleg is csak a lengyel bajnokságban költenek többet bérekre, ám ott is, csupán 3 millióval magasabb a kiadás.

Busásan megfizetik a focistákat idehaza. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Busásan megfizetik a focistákat idehaza. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Elő a farbával!

Az UEFA jelentése szerint tehát a 2021/2022-es szezonban 93 millió euró volt a bajnokságban szereplő csapatok bérekkel összefüggő teljes költése, ami a szezonvégi árfolyammal átszámítva 36,6 milliárd forintot tesz ki, vagyis csapatonként valamivel több mint 3 milliárd forintot.

Egy szezonban egy magyar elsőosztályú csapatra tehát átlagosan 3 milliárdos bérköltség esik. Ám ebben nemcsak a játékosok, hanem az egyéb alkalmazottak, orvosi stáb, edzők, irodai, adminisztrációs alkalmazottak fizetése is benne van.

A magyar csapatok mögött álló gazdasági társaságok éves beszámolóival ellentétben az UEFA valamilyen formában mindig kitér arra, hogy a bérköltség milyen arányban oszlik meg a játékosok és az alkalmazottak között. Ezúttal az éves bevétel arányában tüntették fel a teljes bérköltséget, valamint a játékosokra eső bérköltséget, ami - lévén a bevételekre is kitér az UEFA jelentése - viszonylag könnyen kiszámolható. Ennek eredményeként kiderült, a bérköltségnek az 58,5 százalékát tette ki a legutóbbi szezonban a játékosok fizetése, az egyéb alkalmazottakra pedig 41,5 százalék jutott.

Vagyis a 93 millió euróból 54,4 millió euró a focisták fizetését fedezte, ez átszámítva 21,4 milliárd forint. Ez csapatonként 1,7 milliárd forintos kiadást jelent egy szezonra.

A Transfermarkt adatai szerint a 2021/2022-es szezonban az NBI-es csapatok átlaglétszáma 39 fő volt. Ennek segítségével pedig már könnyen kideríthetjük, hogy

átlagosan egy NBI-ben játszó focista havi átlagfizetése 3,8 millió forint volt az UEFA adatai alapján. Ez pont egymillióval magasabb az egy évvel ezelőttinél - igaz, az átlagszám is egy fővel emelkedett ezen időszak alatt.

A növekedés hátterében több tényező is állhat: egyrészt elképzelhető egyfajta alapszintű béremelkedés, másrészt - és ennek lehet nagyobb súlya ebből a szempontból - az újonnan igazolt játékosok magasabb bérigénye, ami kiadásnövelő hatású, ezáltal felhúzza az átlagot is.

Ám fontos kitérni arra is, hogy átlagról beszélünk. És ismerve a csapatok költségvetését, melyek a 12 csapat vonatkozásában 1,5 milliárd és 10-12 milliárd forint között mozog, jó eséllyel feltételezhető, hogy a kiemelkedő büdzséjű csapatoknál jellemző fizetések húzzák fel az átlagot. Vagyis a Ferencvárosé, a Fehérváré és a Puskás Akadémiáé, melyek anyagi lehetőségeik alapján bőven kiemelkednek a mezőnyből. Ők ugyanis jóval magasabb bérszinttel tudnak játékosokat igazolni, a csapatokra jellemző átlagfizetésről nincsenek nyilvános információk, ám sejthető, hogy itt egy-egy játékos fizetése akár a havi 8-10 millió forintot is elérheti. Az NBI-es mezőny döntő részénél ezzel szemben ilyen lehetőségek nincsenek.

Nem a focistafizetések a legnagyobb tételek

Az UEFA kiadványa a bérköltségek nominális közlése mellett különféle mutatókat is megjelenít, melyek közül beszédes az, amelyik azt mutatja, hogy a bajnokságban a bevételek hány százaléka megy a focisták fizetésére.

Ez a magyar NBI-ben 32 százalék, ami a top20-as mezőnyben az utolsó előtti helyre sorolja a hazai sorozatot.

Mögöttünk egyedül a svédek állnak, akik egyébként nominálisan többet költenek el a játékosok fizetésére, ám a bevételeiknek mégis ez a tétel mindössze a 30 százalékát teszi ki.

Az összegszerű kiadás szerint egyébként mögöttünk álló ukrán bajnokságban a bevételek fele, a norvégban pedig 33 százaléka megy el a focisták bérére. Az élen ebből a szempontból egyébként a török bajnokság áll, ahol a bevételek 78 százaléka csak a játékosok fizetését fedezi. Említésre méltó még, hogy az UEFA listája alapján focistákra legtöbbet költő Premier League-ben a bevételeknek "csupán" az 55 százaléka az, amit a fizetések felemésztenek.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!