Folyamatosan fejlődik a hazai labdarúgás, különösen akkor láthatjuk ezt, ha nem a pályán nyújtott teljesítményt, hanem a pénzügyeket nézzük. Az elmúlt 12 év pénzbősége, valamint a tehetős tulajdonosi kör lehetővé tette a piaci működésből fakadó kockázatok minimalizálása mellett azt is, hogy akár drágább külföldi játékosok leigazolásával is erősítsék a csapatok a keretüket. Ebben ugyan a Ferencváros kiemelkedik, ám ez nemcsak a zöld-fehérekre jellemző tendencia. A drágább játékosok pedig jellemzően magasabb bérigénnyel is érkeznek a csapatokhoz, aminek az eredménye már szemmel látható.
A magyar bajnokság ugyanis hatalmasakat lépdel előre, ha a játékosok fizetéséről van szó - ez szűrhető le ugyanis az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) nemrég kiadott, 2021/2022-es pénzügyi évet összegző üzleti jelentéséből. A magyar bajnokság a koronavírus-járvány után is folytatta fejlődését ebből a szempontból, így az európai bajnokságok sorában már a 18. helyet foglalja el a bérekre fordított kiadások alapján a maga 93 millió eurójával.
Itt egy gondolat erejéig érdemes felidézni, hogy az egy évvel ezelőtti jelentés - mely még nagyban felölelte a koronavírus-járvánnyal terhelt időszakot - szerint a magyar bajnokság azon kevesek közé tartozott, ahol emelkedni tudott a bérköltség és ennek köszönhetően bekerült a top 20 bajnokságba Európában belül.
Az idei jelentésben pedig újabb egy helyet lépett előre az NBI annak eredményeként, hogy 82 millióról 93 millió euróra emelkedett a bajnokságban szereplő klubok bérekre fordított kiadása. Ezzel már a norvég mellett az ukrán bajnokságot is maga mögé utasította a hazai elsőosztály.
A növekedés mértéke egyébként most nem volt annyira kiugró, mint egy éve, "csupán" 14 százalékos, aminél nagyobb növekedés történt
- az olasz Serie A-ban (30 százalékos),
- a svéd élvonalban (24 százalékos),
- a norvég bajnokságban (22 százalékos),
- valamint a görög bajnokságban (16 százalékos).
Érdemes egy gondolat erejéig leszűkíteni a mezőnyt a régiónkra. Az UEFA listájáról a tágabban vett régiónkból négy ország bajnoksága fért fel:
- az osztrák 137 millió euróval,
- a lengyel 96 millióval,
- a magyar a maga 93 milliójával
- és az ukrán a 91 milliós kiadással.
Noha a tágabban vett régiónkat nézve még van hova fejlődni ebből a szempontból, a szűkebben vettet tekintve akár egy év múlva éllovasok leszünk. Jelenleg is csak a lengyel bajnokságban költenek többet bérekre, ám ott is, csupán 3 millióval magasabb a kiadás.
Elő a farbával!
Az UEFA jelentése szerint tehát a 2021/2022-es szezonban 93 millió euró volt a bajnokságban szereplő csapatok bérekkel összefüggő teljes költése, ami a szezonvégi árfolyammal átszámítva 36,6 milliárd forintot tesz ki, vagyis csapatonként valamivel több mint 3 milliárd forintot.
Egy szezonban egy magyar elsőosztályú csapatra tehát átlagosan 3 milliárdos bérköltség esik. Ám ebben nemcsak a játékosok, hanem az egyéb alkalmazottak, orvosi stáb, edzők, irodai, adminisztrációs alkalmazottak fizetése is benne van.
A magyar csapatok mögött álló gazdasági társaságok éves beszámolóival ellentétben az UEFA valamilyen formában mindig kitér arra, hogy a bérköltség milyen arányban oszlik meg a játékosok és az alkalmazottak között. Ezúttal az éves bevétel arányában tüntették fel a teljes bérköltséget, valamint a játékosokra eső bérköltséget, ami - lévén a bevételekre is kitér az UEFA jelentése - viszonylag könnyen kiszámolható. Ennek eredményeként kiderült, a bérköltségnek az 58,5 százalékát tette ki a legutóbbi szezonban a játékosok fizetése, az egyéb alkalmazottakra pedig 41,5 százalék jutott.
Vagyis a 93 millió euróból 54,4 millió euró a focisták fizetését fedezte, ez átszámítva 21,4 milliárd forint. Ez csapatonként 1,7 milliárd forintos kiadást jelent egy szezonra.
A Transfermarkt adatai szerint a 2021/2022-es szezonban az NBI-es csapatok átlaglétszáma 39 fő volt. Ennek segítségével pedig már könnyen kideríthetjük, hogy
átlagosan egy NBI-ben játszó focista havi átlagfizetése 3,8 millió forint volt az UEFA adatai alapján. Ez pont egymillióval magasabb az egy évvel ezelőttinél - igaz, az átlagszám is egy fővel emelkedett ezen időszak alatt.
A növekedés hátterében több tényező is állhat: egyrészt elképzelhető egyfajta alapszintű béremelkedés, másrészt - és ennek lehet nagyobb súlya ebből a szempontból - az újonnan igazolt játékosok magasabb bérigénye, ami kiadásnövelő hatású, ezáltal felhúzza az átlagot is.
Ám fontos kitérni arra is, hogy átlagról beszélünk. És ismerve a csapatok költségvetését, melyek a 12 csapat vonatkozásában 1,5 milliárd és 10-12 milliárd forint között mozog, jó eséllyel feltételezhető, hogy a kiemelkedő büdzséjű csapatoknál jellemző fizetések húzzák fel az átlagot. Vagyis a Ferencvárosé, a Fehérváré és a Puskás Akadémiáé, melyek anyagi lehetőségeik alapján bőven kiemelkednek a mezőnyből. Ők ugyanis jóval magasabb bérszinttel tudnak játékosokat igazolni, a csapatokra jellemző átlagfizetésről nincsenek nyilvános információk, ám sejthető, hogy itt egy-egy játékos fizetése akár a havi 8-10 millió forintot is elérheti. Az NBI-es mezőny döntő részénél ezzel szemben ilyen lehetőségek nincsenek.
Nem a focistafizetések a legnagyobb tételek
Az UEFA kiadványa a bérköltségek nominális közlése mellett különféle mutatókat is megjelenít, melyek közül beszédes az, amelyik azt mutatja, hogy a bajnokságban a bevételek hány százaléka megy a focisták fizetésére.
Ez a magyar NBI-ben 32 százalék, ami a top20-as mezőnyben az utolsó előtti helyre sorolja a hazai sorozatot.
Mögöttünk egyedül a svédek állnak, akik egyébként nominálisan többet költenek el a játékosok fizetésére, ám a bevételeiknek mégis ez a tétel mindössze a 30 százalékát teszi ki.
Az összegszerű kiadás szerint egyébként mögöttünk álló ukrán bajnokságban a bevételek fele, a norvégban pedig 33 százaléka megy el a focisták bérére. Az élen ebből a szempontból egyébként a török bajnokság áll, ahol a bevételek 78 százaléka csak a játékosok fizetését fedezi. Említésre méltó még, hogy az UEFA listája alapján focistákra legtöbbet költő Premier League-ben a bevételeknek "csupán" az 55 százaléka az, amit a fizetések felemésztenek.