Néhány napja jelent meg egy hír, mely szerint ötven százalék alá került a kereskedelmi gáztárolóink töltöttsége. A tartalékokról beszámoló VGF szaklap arról is írt, hogy amennyiben az október elseje óta tapasztalt, tavalyinál kétszer nagyobb ütemben folyik a fűtési szezon hátralévő részében is a kitárolás, 100 nap múlva kiürülnek Magyarország kereskedelmi gáztárolói. Ennek persze nem szükségszerű bekövetkeznie, mert az import növelésére van lehetőség, ha pedig baj történik, rendelkezésre áll még az 1,2 milliárd köbméteres állami vésztartalék is – tették hozzá a cikkben.
Mielőtt bárki a fenti információra legyinthetett volna, esetleg felesleges pánikkeltésnek titulálják, megjelent egy rendelet, amely alapján azt lehet feltételezni, hogy a gázellátásban nehézségek adódhatnak. Az (elvileg) átmeneti szabályozás a magyarországi gáztárolók működtetőit érinti, és az a lényege, hogy az érintett cégeknek kötelező kölcsönadniuk a tárolókban lévő felszabadítható párnagázt. Az új jogszabály a mostani fűtési szezont érint, hiszen a rendelkezés szerint a párnagáz visszapótlásának határideje a 2022-es betárolási ciklus vége, de legkésőbb a 2022. szeptember 30-i gáznap vége. Az Orbán Viktor által jegyzett rendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény hatályvesztéséig érvényes.
A helyzet a fentiek alapján korántsem tűnik optimálisnak, főleg azoknak a tényeknek a fényében, hogy a fűtési szezon elején Európában igazi „gázpara” volt, ami az árakat az egekbe lőtte. Eközben viszont Magyarország a béke szigete volt, hiszen a lakosság a felrobbanó energiaárakból mit sem érzékelt.
Ráadásul szeptember végén az új orosz-magyar hosszútávú gázszerződés aláírásakor Szijjártó Péter mindent megígért, ám arról szó sem volt, hogy a gázellátással bajok lehetnek. A miniszter akkor azt mondta, a realitás az, hogy valós, működőképes alternatívák hiányában Magyarország energiaellátását jelenleg legbiztonságosabban, legkiszámíthatóbban a Gazprommal kötött hosszú távú szerződés keretében lehet garantálni. Persze szembe állítva azzal, hogy az ősz során a kormánymédiában (és időnként azon túl is) napi téma volt, hogy Nyugat-Európa lakossága már a „karácsonyt sem éri meg”, mert nincs elég gáz, nekünk viszont még van pár jó hónapunk.
Felmerül az obligát kérdés, hogy mi is történt hát az elmúlt időszakban, ami miatt sokkal kevésbé kényelmes az ország helyzete. Emellett annak is próbáltunk utánajárni, hogy reális veszély a fogyasztás korlátozása az apadó készletek miatt.
Egyszerű a képlet?!
Kezdjük a tárolók készletszintjének csökkenésével. Arról korábban az mfor.hu is írt, hogy az elmúlt két év szintjéhez képest, amikor teljesen feltöltötték a gáztárolókat, most kicsit kisebb készletekkel vágtunk neki a télnek. Az okok kapcsán kérdésünkre a Magyar Energetika és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a következő választ adta: „
A tárolói töltöttség a normál időszakokhoz (2010-es évek a fent említett 2019 és 2020 nélkül) képest jelentősen magasabb volt. Az elmúlt két évben egyrészt az ukrán-orosz vita másrészt a hosszú távú szerződés hiánya miatt volt extrém magas a töltöttség.”
Ha a MEKH adatait nézzük, akkor mégis meglepő észrevételt tehetünk a 2018-as, illetve az idei számokat összevetve. A hivatal adatai szerint szeptember 15-én három éve 4,3 milliárd köbméter gáz volt a tározókban, míg idén 5,2 milliárd köbméter. A betárolási időszak vége hivatalosan szeptember 30., ám nem példa nélküli, hogy a szállítások vagy éppen az időjárás függvényében ezt követően is növekednek a tartalékok. Ha megnézzük az említett két esztendő október 15-ére vonatkozó számait, akkor azt láthatjuk, hogy 2018-ban 4,6 milliárd köbméter, míg idén 5,15 milliárd köbméter gáz várt felhasználásra, ami a fentiek alapján normálisnak tekinthető. Ami viszont meglepő, hogy az elmúlt években egyszer sem fordult elő, hogy a tározókban lévő gáz október 15. és november 15. között érdemlegesen csökkenjen, hiszen 2019-ben nem változott a készletszint, míg 2020-ban 0,1, 2018-ban pedig 0,2 milliárd köbméterrel csökkent. Ezzel szemben idén 0,6 milliárd köbméterrel apadtak a készletek.
A fentiekre - legalább részben - magyarázatot adhat, hogy az időjárás némileg hűvösebb volt az elmúlt évekhez képest. A gázfogyasztással kapcsolatos statisztikák szerint ugyanis minden egyfokos napi középhőmérséklet-csökkenés 2,1 millió köbméterrel növeli a magyarországi gázfogyasztást. A Főtáv által közzétett havi hőmérsékleti átlagok szerint idén októberben jóval hűvösebb volt, mint a korábbi években. Idén a második őszi hónapban átlagosan 10,6 fok volt, ezzel szemben tavaly 12,1, pedig már az is hűvösnek számított, hiszen 2018-ban és 19-ben is bőven 14 fok feletti átlaghőmérsékletet jegyeztek fel! Ami a novemberi statisztikákat illeti, 2020-ban minimálisan hűvösebb volt, de a megelőző két év őszének vége ismét csak jóval melegebb volt, mint idén.
Nem jött gáz?
Felmerült opcióként az őszi készletadatok kapcsán, hogy a korábbi években esetleg más is segített a készletek szinten tartásában. Akkor ugyanis nem voltak Nyugat-Európában készletezési gondok, így biztosan folyamatosan importáltunk gáz, míg idén esetleg leállt a szállítás, illetve az orosz gáz végcélja nem Magyarország, hanem egy határainkon túli ország lehetett. Mindezt elvileg tetézhette az is, hogy az oroszok többször kijelentették, hogy nem szállítanak Ukrajnán keresztül gázt, ami miatt egyesekben felrémlett a 2009 januári gázkrízis. Ekkor Moszkva elzárta ezt a vezetéket, Magyarország pedig nem jutott gázhoz. Szerencsére az ellátásbiztonság azóta javult, hiszen új vezetékek létesültek.
Azt a feltételezést, hogy akár az ukrán tranzit leállítása, akár más ok miatt gondok lennének a szállítással, mind a MEKH, mind a földgázszállítást végző FGSZ Zrt. válasza cáfolta. A kapott információk azonban némileg meglepőek voltak. A hivatal szerint
„szeptember 30-ig az ukrán pont volt a domináns, a tárolók feltöltése is főleg ebből az irányból valósult meg. Október 1-től, a gázév elindulásától Ukrajna felől már nem érkezik orosz eredetű (szerződéses eredet) földgáz. A szerb határpont megnyílásával lehetővé vált az orosz források fogadására, amely a szerződés szerint történik. A mindenkori import a kereskedők döntésének függvénye, külső korlátot vagy akadályt nem látunk.”
Az FGSZ pedig azt írta lapunk kérdésére, hogy az orosz-ukrán konfliktus ellenére sem állt le például az észak-keleti szomszédunkból érkező csővezetéken sem a szállítás, azt közölték ugyanis:
„Fontos leszögezni, hogy nem beszélhetünk az eddig ukrán útvonalon érkezett földgáz teljes kieséséről sem, hiszen a korábbihoz képest ugyan csökkentett mennyiségben, ám érkezik Magyarországra Ukrajnából földgáz.”
A gázszállítást végző társaság ugyanakkor arra a kérdésünkre, hogy továbbra is a megszokott rend szerint érkezik a gáz az országba, azt válaszolták.
„A földgázpiacokon jelenleg nagy fokú volatilitás mutatkozik, gyakran akár egy napon belül is változhat a szállítási irány egy-egy határkeresztező ponton. A 2021. október 1-jén üzembe állt új szerb-magyar határkeresztezőn az elmúlt időszakban szinte folyamatosan érkezett földgáz az országba, napi ~6 millió m3 mennyiségben, de a román és az osztrák határpontokon is jelentősebb mennyiségű földgáz érkezett az országba.”
Növekvő energiaéhség?
A fent említett két válaszadótól érkező információk alapján tehát az valószínűsíthető, hogy az országba folyamatosan érkezik a földgáz, így nem kellene problémáknak adódnia. Mondjuk ezt annak ellenére, hogy vannak olyan információk, amelyek azt jelzik, hogy a máshol tapasztalható alacsonyabb készletek miatt Nyugat-Európa igyekszik a Keletről érkező földgáz minél nagyobb hányadát elszívni.
A készletek csökkenése mögött a fentieken túl adódik még egy magyarázat. Az energiafogyasztás ugyanis világszerte, így Magyarországon is folyamatosan bővül, tehát a készletek nagyobb fokú apadásában akár ez is közre játszhat. A fűtésen túl ugyanis kisebb erőművekben a földgázból villamosenergiát is előállítanak, az áramfogyasztás pedig hónapról-hónapra rekordot döntött idén.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a hazai megújuló energiakapacitás ugyan biztatóan növekszik, ám ennek számottevő része napenergia. Ebből viszont a téli időszakban kevesebbet lehet termelni, gyakran a kereslet és a kínálat közötti szezonális ingadozásokat is gázerőművekkel hidalják át. Előfordulhat tehát, hogy a megugró piaci ár ellenére az „eltűnt” földgáz egy részéből elektromos áram lett. Persze hozzátehetjük, hogy az érintettek számára ugyan nagy könnyebbség, hogy a mikrovállalatokat is mentesítik a piaci energiaáraktól, ám a fogyasztás szempontjából ez kevésbé jó hír, hiszen az olcsóbb energia aligha tereli a kisebb vállalkozásokat a hatékonyabb és takarékosabb működés felé.
Amennyiben a tél során a korábbi évekhez időjárásához képest nem lesznek hosszú, extrém hideg időszakok, akkor az import növelésével biztosan áthidalható a készletek vártnál gyorsabb apadása. Ugyanakkor a készletek március végéig így is elegendőnek tűnnek, pánikra tehát jelenleg nincs semmi ok.
