<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A nemzetközi gazdasági sajtóban hetek óta fontos téma az energiaárak féktelen emelkedése. A fogyasztók számára komoly költséget jelentő áremelkedésen túl már azzal is riogatnak sok helyen, hogy gázhiány lesz a télen. Adódik a kézenfekvő kérdés, hogy mi lesz a hazai fogyasztókkal?

Az elmúlt években rendszeresen terítékre került, hogy a magyar földgázszabályozás mennyire kedvez a fogyasztóknak, hiszen voltak olyan időszakok, amikor a piaci árak alulmúlták az itthon fizetendő lakossági díjakat. A mostani időszakban viszont nem kérdéses, hogy a hazai lakosság nagyon jól jár a rögzített árakkal, hiszen túlzás nélkül állítható, hogy az árak felrobbantak.

Követhetetlen a drágulás

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) augusztusi földgáz piacmonitoring jelentésében azt írták, hogy folytatódott a gázárak emelkedése augusztusban, a hónap folyamán megawattóránként 7 eurós növekedés volt a spot piacokon; így tavaly júniushoz viszonyítva ötszörösére nőttek az árak. A problémák hátterében globális folyamatok állnak a MEKH szerint, világszerte ugyanis korlátozott a kínálat, miközben a kereslet változatlanul növekszik. Ázsia továbbra is felvásárolja az elérhető LNG (cseppfolyósított földgáz) forrásokat, ami miatt Európába az előző évi LNG-mennyiség 75 százaléka érkezik.

Töretlenül dárgult a földgáz határidős tőzsdei ára (Forrás: Investing)Töretlenül dárgult a földgáz határidős tőzsdei ára (Forrás: Investing)

A jelentés szerint az alacsony LNG források, valamint az alacsony intenzitású vezetékes szállítások miatt az európai földgáztárolók feltöltése késett, különösen Németországban és Hollandiában. Augusztusban a magyar piacon tovább folytatódott a betárolás, az egy évvel ezelőtti készletszint 1 százalékkal nőtt. Az extra betárolás forrása az Ukrajna és kisebb mértékben Románia felől érkező import volt. A MEKH kiemelte, hogy az LNG-terminál átadása óta erősödik a horvát és a magyar piac integrációja, amit jól mutat, hogy a rendszeres tranzitszállítások megszűnése ellenére egyre nagyobb a kétirányú kereskedelmi áramlás a két piac között.

Lesz-e elég gáz?

A hazai tározói kapacitások telítettségéről is közölt adatokat a MEKH, augusztus utolsó napján 78,5 százalékon voltak a magyar gáztárolók. Ez egyébként elmarad az előző két év szintjétől, de jócskán meghaladja a 2018-as szintet, és régiós összevetésben is jó álltunk a tározók töltöttségét illetően. Arról nem beszélve, hogy a magyarországi tárolói kapacitás messze meghaladja bármely környékbeli országét. Arról is érdemes szót ejteni, hogy a MEKH egyébként évről-évre meghatározza a legmagasabb téli fogyasztást figyelembe véve kötelező mértékű betárolt tartalék mennyiségét. A 2021–2022-es gázévre 2 milliárd 122 millió köbméternyi betárolt készletet írt elő a hivatal, amelynek már a betárolási időszak elején, vagyis júniusban a kétszerese állt rendelkezésre. Ezek alapján tehát a magyar fogyasztóknak aligha kell aggódniuk.

Kevésbé egyértelmű a válasz, ha a hazai fogyasztással vetjük össze a készletek szintjét. Éves szinten ugyanis nagyjából 10 milliárd köbméter földgázt fogyaszt el Magyarország, amely jórészt importból származik. Természetesen időjárás függő a fogyasztás, hiszen az részben a téli fűtéshez kapcsolódik, de az első és az utolsó negyedévben nagyságrendileg az éves fogyasztás 75 százaléka történik. Tehát az október elején megkezdett fél évben 7-8 milliárd köbméter gázt fog elégetni az ország, miközben szeptember közepén 5,2 milliárd volt a hazai tárolókban.

Pánikra ugyanakkor aligha van ok, hiszen, ha valami extrém dolog történne, a lakossági ellátás akkor is biztosított, a háztartások földgáz-fogyasztása ugyanis nagyságrendileg 3,5 milliárd köbméter, amelynél jóval több áll már most is rendelkezésre. Ráadásul a közelmúltban megkötött hosszútávú gázszállítási szerződés révén Oroszország folyamatosan küldi az energiahordozót. Így az Európai Unióban túlzás nélkül állítható, hogy Magyarországon az egyik legmagasabb az idei tél előtt a földgáz-ellátás biztonsága.

Ahogy korábban a hatósági ár kontra piaci ár kérdés vitatéma volt, úgy a piaci beszerzés és egy oroszokkal kötött hosszútávú szerződés is megosztotta a szakértőket. Nem kérdés, hogy a jelenlegi szituációban a kormány egyértelműen megerősítve érezheti magát, a kritikus hangok pedig látva az európai helyzetet, elhallgatnak. Érdemes hozzátenni, hogy az elmúlt néhány évben a magyar fél is évente alkudozott a Gazprommal, hiszen a korábbi kontraktus 2015-ben lejárt. A felek pedig nem tudtak vagy nem akartak egyezségre jutni, amiben a piaci folyamatok mellett szerepet játszhatott az is, hogy 2016 után, amikor Donald Trump lett az amerikai elnök, az USA komoly nyomást helyezett a szövetségeseire, hogy ne az oroszoktól vegyenek gázt. Így a hosszútávú szerződés hiánya a magyar fél részéről a nagyhatalmak közötti egyfajta egyensúlyozásként is felfogható.

Az oroszok szállítanának

Az oroszok egyébként a jelenlegi helyzetüket szeretnék kihasználni, és azon vannak, hogy az európai partnereik hosszabb időre elköteleződjenek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban arról beszélt, hogy idén megdönthetik a 2018-as energiahordozó-exportban felállított rekordjukat, ám ennek ellenére nyitottak az európai partnereik felé. "Oroszország mindig is megbízható gázszállítója volt és marad fogyasztóinak a világ minden táján, Ázsiában és Európában egyaránt. Mindig is maradéktalanul teljesítette minden kötelezettségét. Mindig - és ezt szeretném hangsúlyozni" - fogalmazott az orosz elnök. Állítása szerint a Gazprom sohasem utasította el, hogy növelje az Európába irányuló gázszállításokat, ha erre vonatkozó kérés érkezett hozzá. Emlékeztetett rá, hogy a szerződések, amelyek alapján az orosz gázipari vállalat külföldre szállít, előírják a minimális és maximális szállítási mennyiséget. Egyúttal tévedésnek nevezte, hogy az európai országok a hosszútávú gázszerződésekről áttértek a tőzsdei alapú gázkereskedelemre.

A labda most az európai országok térfelén pattog, amelyek közül a hosszabb távra elköteleződött partnerek idén biztonságos helyzetbe kerülnek. De ha az EU engedne, akkor vélhetőleg az egész kontinensen enyhülne a megborult keresleti és kínálati viszony miatti helyzet.

Vannak más ötletek is

Ha az oroszokkal nem akarnak vagy tudnak megállapodni az európai államok, akkor alternatívaként a stratégiai tartalékok megnyitása merült fel, amely hasonlóképpen segíthetne legalább átmenetileg konszolidálni a piaci viszonyokat. A jó ideje folyamatosan dráguló energiahordozók esetében ugyanis az időjárási viszonyokon túl a klímavédelmi intézkedéseket, például a szén-dioxid-kibocsátási kvóták egyre növekvő árát, valamint piaci spekulációt kell keresni. Utóbbiak vitorlájából lehetne a tartalékok egy részének a piacra dobásával kifogni a szelet.

Ezt jellemzően olyan országok szorgalmazzák, amelyeknek nincsenek sem gázlelőhelyeik, sem kiterjedt tárolói kapacitásuk. Így például Spanyolország, Görögország, Románia vagy éppen Csehország, illetve az utóbbi napok hírei alapján az egyik legnagyobb európai kapacitással rendelkező franciák is kezdenek erre hajlani. Kérdéses azonban, hogy ebben a szereposztásban a léha tücskök meg tudják-e majd győzni a szorgos hangyákat, a túloldalon ugyanis Olaszország mellett Németország és Hollandia, illetve esetlegesen Magyarország állhat. A 117 milliárd köbméteres európai tárolókapacitás több mint fele ugyanis öt országban összpontosul.

Az Európai Bizottság energiapolitikáért felelős biztosa, az észt Kadri Simson azt mondta a napokban, hogy az európai tározókban lévő gáz elegendő a közösség országai számára a téli fűtési szezonra. Az EU-ból kilépett Egyesült Királyságban viszont könnyen lehet, hogy az elmúlt hetekben tapasztalt üzemanyag „mizéria” után gázválság is lesz. A britek ugyan rendelkeznek tengeri lelőhelyekkel, ám az ellátás biztonsága finoman szólva is kétséges. Az elmúlt napok jelentései szerint ugyanis az ottani készletek minden új adatközlés során csökkenést mutatnak. A legutóbbi adatok szerint a korábbi 15 nappal szemben jelenleg csak 5 napra elegendő az ott betárolt gáz. Azt pedig nehéz elképzelni, hogy az egymással is egyelőre csak alkudozó európai országok a briteket lássák el a szűkös készleteikből.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.