- Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság november elsején hivatalba lépő elnöke tegnap bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosnak jelölte Trócsányi László volt igazságügyi minisztert. Mi ennek a jelölésnek az üzenete?
- Ursula von der Leyen adott egy érdekes feladatot. Ugye itt két próbával kell majd szembenéznie minden jelöltnek. Az egyik, hogy mennyire van felkészülve a rá szabott feladatra, a másik pedig, hogy személye mennyiben felel meg az uniós biztosi követelménynek. Trócsányinak nem lesz könnyű dolga, ugyanis főleg a bővítés, de a szomszédságpolitika is tele van politikailag nagyon kényes kérdésekkel.
Az egyik legfontosabb kérdés például az Unióhoz való kapcsolódás erősítése Ukrajnában, az orosz agresszió elítélése és visszaszorítása, valamint a társulási viszony szorosabbra fűzése Moldáviával és Grúziával.
Ezek a törekvések mind szembemennek az orosz érdekekkel. Itt Trócsányinak kell felvállalnia a szinte frontális ütközést az orosz expanzióval.
Törökország felé, ha mögé tesszük a magyar belpolitikai vagy külpolitikai hátteret, viszont épp az ellenkezőjét kell majd közvetítenie: azt, hogy a jelenlegi török belső viszonyok távolodtak az uniós követelményektől.
Tehát mindenképpen kutyaszorítóba kerül, hiszen annak a kormánynak a külpolitikája, amelyből jön, sok ponton ütközik az EU bővítési és szomszédságpolitikájával.
A másik nehézség tárcától független.
Úgy tűnik, többen arra készülnek, hogy kérdőre vonják például a magyar biztost, hogy milyen törvényalkotásban működött közre miniszterként, és hány konfliktust vállalt fel az Orbán-kormány nevében az Európai Unióval.
Ez lesz a meghallgatáson az Európai Parlamentben.
- Megítélése szerint mekkora esély van arra, hogy Trócsányi László átmegy a meghallgatáson?
- Nem lesz könnyű dolga. Határeset, könnyen lehet, hogy nem megfelelőnek minősítik. Ezt követően az Európai Bizottság elnökének kellene nyilatkoznia, hogy fenntartja-e a jelölését, illetve az őt jelölő magyar kormánynak is nyilatkoznia kellene ugyanerről.
- A bővítés- és szomszédságpolitika egyébként mennyire tekinthető fajsúlyos pozíciónak?
- Ez szerényebb pozíció volt az elmúlt öt évben. Juncker (Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönő elnöke – a szerk.) azzal kezdte működését, hogy kijelentette: nem lesz bővítés. És nem is lett.
Ez a terület teljes egészében a tagállamok kezében van, a biztosnak nincs önálló hatásköre. Egy új ország felvételéhez teljes konszenzus, azaz minden tagállam hozzájárulása szükséges.
De még a szomszédság-politikánál is nagyon erős többség kell ahhoz, hogy bármi történjék. A biztos azt lépheti meg, de azt meg is kell lépnie, amit a tagállamok akarnak.
Tehát ezt a területet nem lehet egybevetni például a kereskedelemmel, a versenypolitikával és a költségvetéssel, a fajsúlyos posztokkal, ahol hatáskör és pénz is kockán forog.
- Várható, hogy a következő öt évben felértékelődik ez a pozíció, és a bővítés előrehalad?
- Nem nagyon. Az igazi jelölt ugyanis Törökország lenne, amely azonban oly mértékben eltávolodott a követelményektől, hogy nagyon takarékon van ez a kérdés. Utána jönnének a nyugat-balkáni országok.
Valószínűleg megkezdődnek majd a tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával, illetve folynak Szerbiával és Montenegróval, de ezek kicsike partnerek, és nincs igazán elszántság. Szerbia lenne a legelső a sorban, de a szerbek szintén eléggé távol vannak az uniós követelményektől.
Tehát a biztos itt nem tud nagyot lépni. Azt kell meghallgatnia, hogy a tagállamok mit akarnak.
A teljes interjút a Privátbankár.hu-n olvashatja el.
