A legfrissebb statisztika szerint idén szeptember végéig az előző év azonos időszakához képest 8,5 százalékkal, 285 ezer forintra emelkedett a nettó kereset nemzetgazdasági szinten. Noha önmagában ez továbbra is alátámasztja, hogy lendületes bérnövekedési trend jellemző Magyarországon, területi (megyei) szinten jelentős eltérések mutatkoznak.
Ahogy arról rendre beszámoltunk korábban is, hagyományosan a fővárosban vihetik haza a legtöbb pénzt a dolgozók, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig a legkevesebbet. A két megyei átlag között brutális mértékű differencia van, jellemzően a budapestiek esetében több mint 80 százalékkal haladja meg a legalacsonyabb átlagot a fizetés. Másként megfogalmazva, a Szabolcs megyeiek most kapnak megközelítőleg olyan nettót, mint a fővárosi dolgozók kaptak 10 évvel ezelőtt.
A trend azonban most megfordulni látszik. A Központi Statisztikai Hivatal területi statisztikája szerint idén sokat javult a szabolcsiak helyzete, az elmúlt negyedévekben ugyanis már rendre az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt az átlagos nettó bér e megyében. Ezzel szemben a fővárosi keresetek már egyre kevésbé tudják a lépést tartani az átlagos növekedéssel. Alátámasztásul egy példa:
- Szeptember végéig idén országos átlagban 8,5 százalékkal emelkedtek a nettók, eközben Budapesten 7,4 százalékos volt a növekmény.
- Egy évvel ezelőtt ugyanezen időszakban az országos átlag 9,8 százalékos növekedése mellett a fővárosi nettók 9,4 százalékkal mentek feljebb.
Jól látható a két adatpárból, hogy míg tavaly még csak 0,4 százalékpontos volt a fővárosi fizetések növekedésének elmaradása az országos átlagtól, addig idén ez már 1,1 százalékpont.
Ezzel szemben a hagyományosan legalacsonyabb átlagos nettót regisztráló Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ellentétes folyamat rajzolódik ki.
- Egy évvel ezelőtt az országos 9,8 százalékos növekedés mellett - a fővárosi bérekhez hasonlóan - 9,4 százalékkal emelkedett a megyei nettó bér.
- Idén a 8,5 százalékos országos növekedést jócskán meghaladó emelkedést regisztráltak a legkeletibb megyében, 9,2 százalékosat.
Ennek következménye az, hogy míg egy évvel ezelőtt a szabolcsiak átlagbérét 80,4 százalékkal haladta meg a fővárosi, most ez az arány már "csak" 77,4 százalékos. Vagyis egyértelműen elkezdődött a szabolcsi bérek felzárkózása, a két kereset közötti olló záródása.
A fővárosban az első kilenc hónap átlagában egyébként 350 852 forint volt az átlagos nettó bér a statisztika szerint, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 197 728 forint. A megyék közül egyébként egyedül a legkeletibben nem tudta még megütni az átlag a 200 ezer forintos lélektani határt.
A trend kialakulásához nagymértékben maga Szabolcs-Szatmár-Bereg megye járulhatott hozzá. Itt ugyanis hagyományosan a munkaerőpiacon nagyobb mértékben volt meghatározó a közfoglalkoztatás, ilyen foglalkoztatottként pedig a minimálbérnél is jóval alacsonyabb bért lehetett elérni. Ez egyértelműen lehúzta a megyei átlagot. Az elmúlt években azonban már egyre kevésbé támaszkodik a piac az állami foglalkoztatás e formájára, egyre többen tudnak az elsődleges munkaerőpiacon magasabb bérért elhelyezkedni. Ez nyilvánvalóan hatással van a megyei bérstatisztikára is.
A közfoglalkoztatás mellett még egy dolog állhat a folyamat hátterében. A keleti megyében a vállalkozások versenyképessége és jövedelemtermelő képessége bőven elmarad a fővárosi cégekétől, így arányaiban több dolgozó lehet minimálbérre bejelentve, mint Budapesten. A minimálbérek elmúlt években megfigyelt lendületes eredménye nagyobb mértékben hathat az átlagra, mint ott, ahol elenyésző számban vannak a kötelező legkisebb bérért foglalkoztatottak. Az ezt meghaladó fizetéseknél pedig nincs kiigazítási kényszer, bizonytalanabb gazdasági helyzetben a munkavállalóval történő megállapodás alapján a munkaadó dönthet a fizetések befagyasztásáról, vagy esetleg egy minimális néhány százalékos emelésről is. Emiatt pedig nem tudják lekövetni az országos átlagnövekedésért a bérek.
Az infláció megeszi a bérnövekedést
Az első kilenchavi 8,5 százalékos nettó bérnövekedés mellé 4,6 százalékos infláció társult, aminek eredménye 3,7 százalékos reálszintű emelkedés. Jól látható, hogy az árak emelkedésének lendülete olyan mértékű, hogy a bérnövekmény több mint a felét elviszi, így valójában az emelt összegek nem tudnak olyan mértékű pluszt hozzátenni a fogyasztásban, mint amennyit valójában érnek.
Megyei szinten nézve a reálváltozásokat, a legrosszabbul a fővárosiak jártak, hiszen az infláció figyelembevételével csupán 2,7 százalékkal ér többet a nettó, mint egy évvel ezelőtt. Ellenben az eddig vizsgált Szabolcs megyében 4,4 százalékos a valós növekmény - ennyivel ér többet a fizetés, mint egy évvel ezelőtt.
Vannak azonban olyan megyék, ahol a fizetések növekedése ennél is jobban elviselte az árak robbanását:
- Győr-Moson-Sopronban és Borsod-Abaúj-Zemplénben 5,7-5,7,
- Veszprém és Vas megyében 5,4-5,4,
- Nógrádban pedig 5,2 százalékkal nőtt a nettó bérek reálértéke.
