<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Az Európai Bizottság elindította európai szemeszterének 2023-as ciklusát, amelynek keretében iránymutatásokat adott ki az energiaválság kezelésére, valamint Európa zöld és digitális átállásának segítésére - közölte a brüsszeli testület az európai szemeszter kedden közzétett őszi csomagjában.

Jelentésében az uniós bizottság azt írta, a magas energiaárak és infláció, az ellátási zavarok, a megnövekedett adósságszint és az emelkedő hitelfelvételi költségek kihatnak az üzleti tevékenységre és csökkentik a háztartások vásárlóerejét.

A kihívások összehangolt fellépést igényelnek az energiaellátás biztosítása, a gazdasági és pénzügyi stabilitás megőrzése, valamint a háztartások és vállalkozások védelmére, az államháztartás fenntarthatóságának megőrzése mellett - emelték ki iránymutatásukban, amiről az MTI ír.

Az európai szemeszter keretében megvalósuló gazdaságpolitikai koordináció segíteni fogja a tagállamokat azáltal, hogy prioritásokat határoz meg, valamint szakpolitikai iránymutatást nyújt az elkövetkező évre vonatkozóan.

Itt a 2023-as iránymutatás. Fotó: DepositphotosItt a 2023-as iránymutatás. Fotó: Depositphotos

Az európai szemeszter őszi csomagjában az idei éves növekedési jelentéssel kapcsolatban az Európai Bizottság közölte: alapvető fontosságú, hogy középtávon folytatódjon a társadalmi és gazdasági ellenállóképesség fokozása, valamint a fenntartható növekedés előmozdítása. A koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós források biztosítják az európai vállalkozások, infrastruktúra és készségek megerősítésére irányuló beruházások folyamatos áramlását, és támogatja a 2026-ig tartó reformprogramot. Az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség mielőbbi megszüntetésére irányuló uniós terv, a REPowerEU célzott beruházások és reformok révén kiegészítő forrásokat fog mozgósítani az uniós energiarendszerek ellenállóképességének növelésére és az energiaszegénység megelőzésére.

Az alacsony és közepes adóssággal rendelkező tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások növekedése illeszkedjen a szakpolitikai irányvonalakhoz. A magas adóssággal rendelkező tagállamoknak pedig prudens költségvetési politikát kell folytatniuk, konkrétan a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások növekedését a középtávú potenciális kibocsátásnövekedés alá kell szorítaniuk - írták.

Az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlás értelmében az euróövezeti tagállamoknak 2023-2024 folyamán egyebek mellett össze kell hangolniuk költségvetési politikáikat annak elősegítésére, hogy az infláció időben visszatérjen az Európai Központi Bank által meghatározott 2 százalékos középtávú célhoz.

Biztosítaniuk kell, hogy az energiaválság miatt nehéz pénzügyi helyzetbe került háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott támogatás költséghatékony és ideiglenes legyen, valamint elő kell mozdítaniuk a bérek olyan alakulását, amely megőrzi a munkavállalók vásárlóerejét, ugyanakkor korlátozza az inflációra gyakorolt másodlagos hatásokat.

Kiemelték, hogy az uniós munkaerőpiac 2021 harmadik negyedéve óta teljes mértékben kilábalt a koronavírus-járványból, jól teljesít, és a foglalkoztatás meghaladja a világjárvány előtti szinteket. Meg kell erősíteni ugyanakkor azokat a szakpolitikákat, melyek elősegítik a munkavállalók számára a keresett készségek elsajátítását, ezáltal csökkentve a magas munkaerő- és szakemberhiány kockázatát.

A jelentés emlékeztetett, hogy a 2021 óta tapasztalható áremelkedések, melyeket az ukrajnai háború még inkább felgyorsított, nyomást gyakorolnak mind az uniós gazdaságra, mind a háztartásokra. A reál GDP növekedése 2022 tavaszán lelassult, a háztartások reáljövedelme pedig a koronavírus-járvány óta először csökkent. Ebben a helyzetben intézkedéseket kell hozni a minimumjövedelem védelmének kiterjesztésének és megfelelőségének javítására - írták. Ez hozzá fog járulni a foglalkoztatásra és a szegénység csökkentésére vonatkozó, 2030-ra kitűzött kiemelt uniós célok megvalósításához is - emelték ki.

Az Írországra, Görögországra, Spanyolországra, Ciprusra, illetve Portugáliára vonatkozó kiigazítási programot követő felügyeleti jelentés következtetése szerint mind az öt tagállam továbbra is képes törleszteni adósságát.

Végezetül közölték, Görögország esetében a megerősített felügyeleti keret 2022. augusztusi lezárása óta kedden tettek közzé először kiigazítási programot követő felügyeleti jelentést. A jelentés megállapította, hogy Görögország az Ukrajna elleni orosz háború okozta nehézségek ellenére megtette a kötelezettségvállalásai teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Ez a jelentés alapul szolgálhat az eurócsoport számára ahhoz, hogy döntést hozzon a 2018 júniusában elfogadott, szakpolitikai feltételekhez kötött adósságenyhítő intézkedések utolsó részletének folyósításáról - tették hozzá.

A most ismertetett javaslat 2023. január 1-jétől egy évre maximálná az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén kötött szerződések árát.

Az új eszköz automatikusan beavatkozna a gázpiaci folyamatokba, ha a holland TTF gáztőzsdén értékesített, legközelebbi lejáratú (front-month) határidős gázkontraktus elszámolási ára két héten keresztül meghaladja a 275 eurót megawattóránként és a TTF-árak a két héten keresztül, 10 egymást követő kereskedési napon 58 euróval magasabbak a cseppfolyósított gáz (LNG) referenciaáránál. A limitnél magasabb áron nem lehetne tranzakciót lebonyolítani a TTF-ben, ami segít elkerülni a szélsőséges volatilitást és a túlzott árakat.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.