Lassan minden fontosabb gazdasági adat ismert lesz márciusból, az összkép pedig egészen tragikus. A KSH adatai szerint márciusban 25,2 százalékos volt az infláció, a legnagyobb mértékben továbbra is az élelmiszerek drágulnak (42,6 százalék), a pénzromlás pedig hónapok óta a kiskereskedelmi forgalom adatain is látszik. A márciusi azonban egészen szörnyű lett: 13,1 százalékkal csökkent az üzletek forgalma.
Már a februári adat is egyértelmű megélhetési válságról tanúskodott, hiszen 10,1 százalékkal csökkent a forgalom, egyebek mellett az is kiderült, hogy látványosan kevesebb élelmiszert vettek a magyarok. A KSH először a tavaly júniusról szóló jelentésében említette meg, hogy az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 0,3 százalékkal csökkent, mostanra viszont már ott tartunk, hogy az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 10,3 százalékkal lett kisebb az értékesítés.
Miközben az infláció miatt hatalmas vagyonok maradnak a boltokban. Márciusban az országos kiskereskedelem forgalma 1511 milliárd forint volt. Ez tavaly márciusban 1371 milliárd forint volt, tehát 140 milliárd forinttal többet kellett ahhoz elkölteniük a magyaroknak, hogy 13,1 százalékkal kevesebb mennyiséget vásároljanak. Mivel főleg az élelmiszerek drágultak, ezért az élelmiszerboltok bevétele ugrott meg látványosan tavaly márciushoz képest: 600 milliárd forintról 745 milliárd forintra.
A forgalom visszaesése jelentős, de nem váratlan: a bázisidőszaki adat kiemelkedően erős volt, ekkor 17,1 százalékkal nőtt a forgalom a magas béremelkedések és a kormányzati transzferek (fegyverpénz, szja-visszatérítés) miatt. Ezzel szemben most a keresetek reálértéke csökkent, és a tavalyi transzferek sem ismétlődtek meg, így a háztartások reálértéken jóval kevesebből gazdálkodhattak.
- vélekedik Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
Márciusban mindhárom fő bolttípus forgalma zuhant, azon belül is legjelentősebben az üzemanyag-forgalom esett vissza, 29,3 százalékkal, amelyet szerinte az magyaráz, hogy a bázisidőszakban még érvényben volt az ársapka, amely felfelé pumpálta a keresletet. Úgy látja, hogy a kiskereskedelmi forgalom az év második felében kezdhet növekedni (bár az üzemanyag-forgalom jelentette magas bázis ezt gátolhatja), ennek azonban feltétele az infláció érdemi csökkenése, amelyet ugyanakkor a kereslet visszaesése maga is elősegít.
Virovácz Péter, az ING szenior elemzője azt emelte ki, hogy az üzemanyagforgalom kiszűrésével a havi alapú kiskereskedelmi teljesítmény már hatodik hónapja csökken. Márciusban újabb 0,9 százalékkal esett februárhoz képest. E mögött elsősorban az élelmiszerüzletek forgalmának visszaesése húzódik meg.
Éves bázison több mint 8 százalékos a zuhanás, míg negyedéves összevetésben megközelíti a 4 százalékot a csökkenés. Mindez előre vetíti, hogy az első negyedévben rendkívül gyenge lehetett a fogyasztás alakulása. Látva a legfrissebb belföldi turizmusra vonatkozó adatokat, jól látható, hogy bizony a lakosság jelentősen visszafogja a költekezését a szolgáltatások tekintetében is. Mindez szinte már borítékolja, hogy az idei első negyedévben tovább zsugorodhatott a gazdaság összteljesítménye
- írta az elemző.
A GDP első negyedéves alakulását csak május 16-án közli a KSH, de erősen valószínű, hogy 2023 első három hónapjában zsugorodhatott a magyar gazdaság.
Ehhez az is hozzájárulhat, hogy a várakozásokat alulmúlva 4,1 százalékkal csökkent az ipari termelés márciusban, az első három hónapban pedig 3,1 százalék a visszaesés. Ez Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője szerint arra utal, hogy a magas energiaárak miatt egyes ágazatok termelése visszafogott lehetett. Felhívta arra a figyelmet, hogy minden összefügg mindennel: az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása csökkent, feltehetően a visszaeső kereslet hatására, amit a kiskereskedelmi adatok is tükröztek.
Érdekes adat, hogy nem a szegényebb keleti megyékben, hanem a Nyugat-Dunántúlon esett vissza az átlagosnál jobban a kiskereskedelmi forgalom márciusban. Már a februári adatok alapján is megírtuk, hogy a 10,1 százalékos csökkenés úgy jön ki, hogy például a Győr, Vas és Zala megyéket magába foglaló Nyugat-Dunántúl régióban 11,5 százalékkal esett vissza a boltok forgalma, míg például Budapesten csak 7,2 százalékal.
Ez márciusban még inkább igaz lett: a Nyugat-Dunántúlon 17,6 százalékkal zuhant a forgalom, Győr-Moson-Sopronban pedig egyenesen 21,7 százalékkal. Vagyis továbbra is erős a gyanú, hogy a magyarok már inkább a szomszádos országokban vásárolnak, illetve onnan már nem jönnek át Magyarországra vásárolni.
