8p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Orbán Viktor moszkvai vizitjének sajtótájékoztatóján elhangzott néhány durva csúsztatás, amelyek alapján úgy tűnt, hogy óriási mennyiségű gázt kapunk, szinte ingyen. A valóság azonban ennél sokkal kiábrándítóbb. Jegyzet.

Mielőtt a gázárak kérdéskörében elmerülnénk, érdemes leszögezni, hogy a magyar energiaellátás jelenleg földgáz nélkül nagyon nagy bajban lenne. A kormány ugyan számos alkalommal beszélt arról, hogy komoly lépéseket tett az ilyen irányú energiafüggésünk feloldása érdekében, a gyakorlatban azonban a földgáz nélkülözhetetlen. Noha ez Európában nem csak a mi problémánk, de az sem szerencsés, hogy mindez összekapcsolódik azzal, hogy erősen Oroszország irányába köteleződött el a kormány. Ráadásul amikor a magyar energiapolitika a gáztól próbál függetlenedni és az atomenergia irányába mozdul el, akkor is megmarad az erős orosz kapcsolat.

Az sem segít, hogy miközben az EU óriási összegeket biztosít a zöld átmenet lebonyolításához, Magyarország erős lemaradásban van ezen a téren. Tény, hogy a zöldenergiára való átállás egyrészt költséges, másrészt annak ciklikussága miatt (vannak időszakok, amikor nem süt a nap vagy nem fúj a szél, míg máskor ebből is túl sok termelődik) pufferkapacitásokra van szükség, amiket talán legegyszerűbben gázturbinás erőművekkel lehet megoldani. Tehát már csak ezért is a következő 25-30 évben a földgáz szerepe még igen erős lesz. A zöldátmenet kapcsán azt is érdemes hangsúlyozni, hogy bár eminensnek nem nevezhető Magyarország, a Brüsszel felé tett vállalásait folyamatosan megtartja, sőt esetenként túl is szárnyalja azokat.

Messzire vezet a téma, de az európai összehasonlító kutatások azt mutatják, hogy nálunk még mindig elég gyenge az energiahatékonyság. Az is fontos lenne, hogy a lakosság és a vállalati szektor (továbbra) is kapjon támogatást mind az energiahatékonysági beruházásokhoz, mind pedig a zöldenergiás fejlesztésekhez. Ezek ugyanis fenntartható módon, tehát végső soron sokkal jobban hozzá tudnának járulni a rezsicsökkenéshez, mint amikor a kormányfő vagy a külügyminiszter Moszkvában „puncsol”.

Mondhatja erre a magyar vezetés, hogy igen ám, de amíg megvalósulnak azok a beruházások, amelyek révén egyrészt kevesebb, másrészt fenntartható módon előállított energiát használunk, addig nem lehet elengedni a lakosság kezét. Tény, hogy a mostani télen az úgynevezett rezsicsökkentés valóban óriási költségektől kímélte meg a háztartásokat. Hiszen az európai tőzsdei árak az egy évvel korábbi 7-8-szorosára ugrottak. Belegondolni is rossz, hogy ha ezt direktbe áthárították volna a lakosságra, az egy kétszobás lakás esetén a téli hónapokban havi 120 ezer forintos fűtésszámlát eredményezett volna! Az, hogy a kormány intézkedései révén ez nem történt meg, szociális okokból mindenképpen indokolható.

Ugyanakkor balgaság azt hinni, hogy a piaci árak megugrása egy jó tündér, vagy Orbán Viktor ténykedése révén eltűnik. Sajnos tündérek csak a mesében léteznek, a kormányfő pedig finoman szólva sem mindenható. A lakossági és a piaci ár közötti különbséget tehát valakinek meg kell fizetnie. A már emlegetett, kedden tartott miniszterelnöki látogatás után rendezett sajtótájékoztatón elhangzottak alapján persze akár úgy is tűnhet, hogy ezt a különbözetet Oroszország állja, hiszen Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy a magyarok a piaci ár ötödéért kapják a gázt, míg Orbán Viktor azt hangoztatta, hogy orosz gáz nélkül nincs rezsicsökkentés.

Jól hangzó kijelentések, kár, hogy egyik sem igaz.

Orbán Viktor kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótájékoztatót tart tárgyalásuk után Moszkvában (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Orbán Viktor kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótájékoztatót tart tárgyalásuk után Moszkvában (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

A magyar-orosz gázszerződés, illetve valójában az MVM és a Gazprom közötti megállapodás titkos, annak részleteit nem kötik a publikum orrára. Ami biztos, hogy ennek keretében az orosz fél 4,5 milliárd köbméter gáz szállítására vállalt kötelezettséget és a szerződés 15 évre szól. Ahogy fent hangsúlyoztuk, mivel földgázra szükség van, a megállapodással (legalábbis az ismert kondíciók alapján) nincs probléma. Más kérdés, hogy egyes szakértők azt hangsúlyozzák, hogy érdemes lenne a gázbeszerzéseket is diverzifikálni, ahogy például Lengyelország is tette, amely az orosz gáz mellett jelentős mennyiségű cseppfolyós gázt (LNG) is importál. Ezzel azonban a magyar szakértők szerint az a legnagyobb gond, hogy árban nem versenyképes a vezetéken szállított orosz gázzal. Ennek ellenére 2020 őszén magyar részről is történt ebbe az irányba egy komolyabb lépés, hiszen hosszabb távra az ország gázfogyasztásának nagyjából 5 százalékát kitevő mennyiségre szerződtünk.

Visszatérve az orosz gáz árára és a rezsicsökkentésre, a szerződésben foglalt árakat titkosan kezelik, így nem közölték, hogy mennyit fizetünk érte. Az ugyanakkor viszonylag közismert, hogy az ilyen hosszútávú szerződések (függetlenül attól, hogy az orosz féllel kötik vagy mással) a piaci árhoz képest mindenképp tartalmaznak diszkontot, vagyis az időt és a mennyiséget figyelembe véve eleve a piaci árak alatt lehet ilyen módon hozzájutni a gázhoz. Az is fontos, hogy ezekben az esetekben az aktuális árakat mozgóátlagok alapján kalkulálják, így a kiugró változásokat, legyen szó drágulásról vagy áresésről, „elsimítják”. A fentiek miatt az idei nagy piaci drágulás eleve késve jelentkezik a magyar oldalon, ahogy az is szinte biztos, hogy a tőzsdei árak alatt érkezik az orosz gáz.

Az már más kérdés, hogy mennyivel olcsóbb? Annak ellenére, hogy a szerződés titkos, más publikus információk alapján kiszámítható mindez. A napokban a külkereskedelmi nyilvántartások alapján a Népszava ezt meg is tette, és arra jutott, hogy míg korábban szerény különbség volt a piaci és az importár között, addig 2021-ben az erőteljes tőzsdei áremelkedés miatt kinyílt az olló. Az év végén például a tőzsdei TTF ár 900 euró felett volt, míg Magyarország 500 euró alatti összegért jutott hozzá az orosz gázhoz. Ez nagyjából 50 százalékos kedvezményt jelen, ami igen jelentős, de köszönő viszonyban sincs a Putyin által hangoztatott árral. Írásunk terjedelmi korlátai miatt abba most nem mennénk bele, hogy az olcsó(bb) orosz gáznak mi az ára. Aki képes értelmezni valamennyire a világban zajló eseményeket, annak világos, hogy ha a piacon bevett kedvezményeken túl is engedett az orosz fél az árból, azt biztosan nem Szijjártó Péter vagy Orbán Viktor két szép szeméért tette. Hanem Putyin ugyanúgy, mint Virág elvtárs a Tanú című filmben, egyszer/sokszor még kérni fog tőlünk valamit. Az EU újjáépítési alapjából járó sokszázmilliárd forintnyi vissza nem térítendő összeg visszatartása pedig megmutatja, hogy ha kibújunk az euroatlanti partnerségi szabályok alól (legyenek azok bármennyire megkérdőjelezhetőek is), az nagyon sokba tud kerülni. (Összességében sokkal nagyobb kárral jár, mint amit esetleg az orosz vagy a kínai „túlzott barátság” adhat.)

Érdemes kitérni a magyar miniszterelnöknek a csúsztatására is, amely úgy szólt, hogy: „Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés!” Ahogy arról fent írtunk, a gázimport szükségessége egyértelmű, de mivel a magyar energiahatékonyság gyenge, annak javítása is lehetne a motorja a rezsicsökkentésnek. Hiszen józan paraszti ésszel átgondolva egyértelmű, hogy ha valamit nem fogyasztunk el, az nem kerül pénzbe, tehát máris spóroltunk.

Amennyiben képtelenek vagyunk „elengedni” a gázt, akkor is érdemes megjegyezni, hogy a rezsicsökkentés ugyan a lakosság számára komoly anyagi segítség, az ország számára viszont teher. Egy közelmúltban tartott sajtóbeszélgetésen az Erste szakértői azt mondták, hogy számításaik szerint a piaci és a lakosság által fizetendő ár közötti különbözet 2000 milliárd forintnyi költségvetési terhet jelent.

A kedvezményes piaci áraknak köszönhetően valójában nem bukik ennyit az MVM, illetve anak egyedüli tulajdonosaként az állam. A portfolio.hu néhány hete megjelent írása szerint azonban a valós költségek is tetemesek. A vállalat, köszönhetően annak is, hogy a lakosság egy időben a piaci árnál drágábban kapta a rezsicsökkentett energiát, komoly nyereséget halmozott fel. Ennek ellenére az év utolsó napján igen komoly, 208 milliárd forintos tőkeemelésre szorult a vállalat. A lap számítása szerint mindez azt jelenti, hogy 2021-ben 4-500 milliárd forintot bukott az MVM az olcsóbb lakosági árakon. Összességében tehát a jelenlegi kedvezményes orosz gáz sem biztosítja a rezsicsökkentést, azt jelentős részben más bevételekből pótolja az állam, tehát végeredményben az adófizetők állják a cechet.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!