Az energiapiaci hírek az elmúlt napokban a megnövekedett keresletről és a többéves rekordszintre ugró árakról szóltak. Értelemszerűen a két tényező egymással összefügg, hiszen a növekvő kereslettel nem tud lépés tartani a kínálat, akár az energiahordozó alapanyagokról, akár a „kész” villamosenergiáról beszélünk. Ennek köszönhetően pedig a piaci szereplők kvázi egymásra licitálnak, hogy megszerezzék az elérhető forrásokat, ez pedig végeredményben az árakban csapódik le. Magyarországon a vállalkozások az utóbbi hónapokban már szembesültek ezzel, a lakosság viszont mentesült a terhektől.
Jól járnak a magyar fogyasztók
Hogy mindez hazánkban is komoly kérdés, azt jelzi, hogy Ságvári Pál a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az Energiaszabályozók Európai Tanácsának (CEER) Közgyűlésén arról beszélt, hogy a szabályozó hatóságok kiemelt feladata az energiafogyasztók védelme és megfelelő tájékoztatása. A hivatal elnökhelyettese azt hangsúlyozta, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok feladata a felhasználók tájékoztatása az áremelkedés okozta kockázatokkal szembeni védekezés hatékony lehetőségeiről. Mint mondta, ide tartoznak például az olyan kockázatfedezeti ügyletek, mint a garanciával kiegészített árajánlatok, melyek célja, hogy megfelelő védelmet nyújtsanak a fogyasztók számára a rövid távú, akár jelentős áremelkedések ellen, és hosszú távon is kiszámíthatóvá tegyék a felhasználói költségeket.
A MEKH elnökhelyettese emlékeztetett, hogy Magyarországon a szabályozott egyetemes szolgáltatói szegmensben rendelet szabályozza és tartja fixen a villamos energia és a földgáz árát, így a lakosság védett a jelenleg kialakult helyzettel szemben.
A magyar lakosság a kormány korábbi rezsicsökkentő lépései révén jelenleg egy burokban van, nem érzékeli ugyanis az energiapiacon elszabadult árakat. Arról persze komoly szakmai vita bontakozik ki, hogy meddig tartható fent az olcsó áram- és gázárak illúziója, ám arra mérget lehet venni, hogy a választások előtt aligha fog emelkedni a számlák össze. Hogy jövő májustól mi lesz, az egyelőre nagy kérdés, korábban ugyanis a hullámzó árak esetében volt, hogy a piaci árak tartósan a hazai lakossági szint alatt voltak, ahogy arra is volt példa, hogy a magyar háztartások jól jártak, mert kevesebbe került számukra az áram vagy a fűtés, mintha piaci árakon számolt volna el velük a szolgáltató. A hazai sajtó politikai szimpátiától függően időnként írt arról, hogy mennyit bukik vagy nyer az árszabályozás révén a hazai fogyasztó.
Érdemes hangsúlyozni, hogy akkor egy behatárolt sávban mozogtak a világpiaci árak, így az inga ugyan – a lakosság szempontjából – pozitív vagy negatív irányba kilengett, ám egy idő után elindult az ellentétes irányba. Most viszont „egyirányú” utcává vált a folyamat, és akár a földgáz, akár az elektromos áram világpiaci árát nézzük csak emelkedést láthatunk. Talán nem túlzás azt mondani, hogy felrobbantak az árak, hiszen az áram esetében irányadónak tekintett német szint 1 MWh esetén sokáig 25-40 euró között hullámzott, idén viszont a korábbi évek szintjéhez képest bőven megduplázódott, hiszen 80 euró feletti árak alakultak ki.
Nem jobb a helyzet a földgáz esetében sem, a magyar lakosság egy köbméter földgázt nagyjából 20 eurócentnek megfelelő összeért kap az egyetemes szolgáltatóktól, ezzel szemben az európai piacon irányadónak számító holland tőzsdei gázár 65 centig emelkedett az utóbbi napokban.
Sok pénzbe kerül az olcsó gáz
A fentiek alapján nem nehéz belátni, hogy a piac és a lakosság számára fizetendő fogyasztói árak különbözete valahol komoly veszteséget okoz. A 2014-es választások apropóján indított rezsicsökkentési programban a kormány szempontjából a nagy ötlet az volt, hogy ezt jórészt az akkor még külföldi kézben lévő szolgáltatókkal nyelették le. Azóta viszont fordult a kocka, hiszen az energiaszektorban számos cég került állami kézbe, így a veszteségek most jórészt az elmúlt években egyre nagyobb vállalattá duzzadó MVM-csoportnál csapódnak le.
Bár nagyon sok változó tényező van a gázpiacon is, ott a veszteség becslése könnyebb, mint az elektromos áram esetén, már csak azért is, mert az energiahordozó döntően importból származik. A Gazprommal a napokban megkötött hosszútávú gázszerződés kapcsán ugyan Szijjártó Péter rendre azt hangsúlyozta, hogy nagyon kedvező árban sikerült megállapodni, információink szerint ez azt jelentheti, hogy a piaci árakhoz képest kapunk diszkontot.
A hazai lakosság az elmúlt években nagyságrendileg 3500 millió köbméter földgázt használt el, ami azt jelenti, hogy ha tartós maradna a tőzsdei és a lakossági ár közötti jelenlegi köbméterenként 45 eurócentes különbség, akkor az MVM 1,5 milliárd eurót, azaz nagyságrendileg 500 milliárd forintot bukna. Tekintve az olcsóbb beszerzési forrást ennyit biztosan nem fog veszíteni, de 3-400 milliárd forintos bukó benne lehet a pakliban. Ahogy cikkünk elején jeleztük, a lakosság szempontjából tapasztalt mostani kivételes helyzet nem ált fent mindig, hiszen 2019-ben és 20-ban is jobban jártak azok, akik piaci áron vehettek gázt. Ennek révén mindkét esztendőben százmilliárdos nagyágrendű nyereséget ért el a hazai nagykereskedő vállalat a gáz importján, illetve a lakossági szegmens felé történő értékesítésen. Az idei tél azonban ennél nagyobb összegbe kerülhet, amit a választásokra tekintettel valahogy biztosan finanszírozni fognak.
Nehezebb becsülhető az árampiac
Tetézi a problémákat, hogy az MVM egyfajta energetikai gigaközpont lett, így nem csak a gáz, hanem az áram esetében elszenvedett veszteség is vélhetőleg itt fog jelentkezni. Az elektromos áram esetében ugyanakkor ennek számszerűsítése már csak azért is bonyolult, mert a felhasznált mennyiségnek csak egy része érkezik úgymond a piacról. Hazánk villamosáram-import aránya az elmúlt évtizedben stabilan harminc százalék körül ingadozott, vagyis ennyi az, amit a nemzetközi árak alapján kell kifizetni. A hazai fogyasztás 70 százalékát Magyarországon állítják elő, amelyből a Paksi atomerőmű továbbra is nagyon nagy szerepet vállal. Az atomenergia kapcsán pedig a politikusok állandó mantrája, hogy más forrásokkal összevetve sokkal olcsóbban lehet így elektromos áramot előállítani.
Érdemes megjegyezni, hogy – köszönhetően a különböző uniós és állami támogatásoknak - a megújuló energiatermelés is folyamatosan növekszik. A MEKH adatai szerint 2021. június végén közel 120 ezer fogyasztó rendelkezett napelemes kiserőművel, és ezek összteljesítménye már megközelítette az 1000 MW-ot. Kiugró, 167 MW-os növekedés volt tapasztalható a második negyedévben, a házi erőmű méretétől természetesen függ, de az ilyen háztartások az általuk fogyasztott energia döntő részét már meg tudják termelni. Azt is el lehet mondani a teljes árampiac nagyjából negyedét használja a lakosság, 45,4 TWh összefogyasztásból 11,7 TWh történik az úgynevezett egyetemes szolgáltatás keretében. Ahogy jeleztük, a fenti tényezők miatt nagyon nehéz megbecsülni az elszálló árak miatti nagykereskedői veszteséget, de nagy valószínűséggel 50-100 milliárd forint közötti lehetne éves szinten ez az összeg, ha mostani árkülönbözet tartósan fennmaradna.
Rezsicsökkentés forever?
Erre viszont nagy valószínűséggel nem fog sor kerülni. Ha ugyanis a világpiaci árak nem kezdenek el csökkenni, akkor előbb-utóbb a lakossági tarifákat fogják ehhez közelíteni. Erre egyébként megvan a lehetőség, hiszen a jogszabályok szerint azok nem úgy alakulnak ki, hogy valamely kormánytag a hasára csap, hanem a MEKH különböző tényezőket mérlegelve határozza meg. A hivatal korábban azt közölte, hogy a földgáz egyetemes szolgáltatás árának meghatározásakor figyelembe vett földgáz, mint termék ára három elemből alakul ki:
- a hatósági áras hazai termelésű földgáz,
- a tárolóból értékesített földgáz, valamint
- a nem tárolóból értékesített import földgáz árából.
Természetesen a piacinál alacsonyabb orosz források, és az MVM egyéb tevékenységei révén elért nyereség segíthet „áthidalni” a helyzetet és ha lesz is áremelés a földgáz esetén az biztosan alacsonyabb lesz, mint amit a tőzsdei árak indokolnának. Látva azt, hogy a kormány a jövő tavaszi választások előtt két kézzel szórja a különböző támogatásokat (elég csak a nyugdíjprémiumot vagy az szja visszatérítést említeni) mérget vehetünk rá, hogy idén télen még olcsón fűthetünk.
