Hiába az alacsony bázis, a tavaly év közepi gyengélkedés, még mindig csak vergődik a magyar gazdaság. Az idei év első negyedévéhez képest 0,2 százalékos visszaesést mért a Központi Statisztikai Hivatal, míg a tavalyi év második negyedévéhez képest is a vártnál jóval gyengébb, csupán 1,3 százalékos pluszban járt a hazai bruttó hazai termelés (GDP).
Ahhoz képest, hogy egy negyedévvel ezelőtt megírtuk, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter olyan, mint egy rossz meteorológus, aki mindig bejelenti a szép időt, aztán bőrig ázunk, de előbb-utóbb (már csak a nagy számok törvénye miatt is) be fog jönni a jóslata, most már hátrább vette az agarakat, és a finoman szólva sem túl szívderítő számokra meglehetősen visszafogott közleményben reagált, melynek már címében is implicite benne van korábbi közleményeinek cáfolata. Míg az előző negyedévekben rendszeres volt a nemzetgazdasági tárca kommünikéiben a „megkezdődött a gazdaság újraindítása”, valamint az „újraindult a gazdaság” szófordulat, most a minisztérium azt írta, „békeköltségvetésre van szükség a gazdaság újraindításához”. A gazdasági tárca közleménye szó szerint elismeri:
„a gazdasági növekedés a második negyedévben az előzetes várakozásoknál alacsonyabb volt”.
A közleményben Nagy Mártonék abban bíznak, az amerikai elnökválasztás után (melyet reményeik szerint a republikánus Donald Trump nyer meg) úgynevezett békeköltségvetést tudnak az Országgyűlés elé terjeszteni, és erre alapozva a 4 százalékos GDP-növekedésben „a kormány továbbra is bízik”. A kincstári optimizmus persze érthető, ám annak hitelességét erősen rontja, hogy az elmúlt években a büdzsé tervezésekor a gazdasági növekedés mértékét a fiskális politika vezetői rendszeresen és drasztikusan felülbecsülték. 2022-re 5,2 százalék, 2023-ra 4,1 százalék, az idei évre pedig 4 százalékos bővüléssel tervezték meg a központi költségvetést, ehhez képest a tényadatok szerint a tavalyelőtti 4,6 százalékos növekedést tavaly egy 0,9 százalékos zsugorodás követte (azaz még az előjelet sem sikerült eltalálni), és az idei évre vonatkozó kormányzati előrejelzések is egyre lejjebb adtak a várakozásokból – Varga Mihály pénzügyminiszter legutóbb már csak a várt 4 százalék feléről, 1,8-2,2 százalékról beszélt.
Fotó: Mfor / Dala Gábor
Ezek után lássuk, ténylegesen hogyan is teljesített hazánk gazdasága a második negyedévben!
Alsóház
Cikkünk írásakor az Eurostathoz még nem érkezett meg Dánia, Görögország, Horvátország, Luxemburg és Málta 2024. II. negyedéves adata, a többi huszonkét tagállam GDP-jét vizsgálva azt állapíthatjuk meg, negyedéves összevetésben Magyarország mínusz 0,2 százalékos teljesítményével ismét a „futottak még” kategóriájába esett vissza, ami a harmadik legrosszabb. Nálunk csak Lettország mínusz 1,1 százalékos, illetve Svédország mínusz 0,8 százaléka rosszabb eredmény. Mi sem mutatja jobban kitettségünket a német gazdaságnak, mint hogy legfőbb kereskedelmi partnerünk épphogy előttünk végzett, a német GDP „csak” 0,1 százalékkal esett vissza az első negyedévhez képest.
Az Európai Unió 0,3 növekedési átlagát (mely azonos az előző negyedévivel) zömmel olyan országok húzzák felfelé, mint a lengyelek (1,5 százalék), az írek (ők a végig mínuszos 2023-as évet követően immár második alkalommal jelentős pluszt termeltek, ezúttal 1,2 százalékot), a hollandok (1 százalék), a litvánok (0,9 százalék) vagy épp a spanyolok (az ő 0,8 százalékuk gyakorlatilag stabilnak tűnik).
A Visegrádi Négyekhez (V4) viszonyítva az éllovas lengyeleken túl a másik két társunk, Szlovákia és Csehország is növekedéssel, 0,4, illetve 0,3 százalékos plusszal zárta a második negyedévet.
Ausztria stagnált, míg Románia épphogy a nulla fölötti, 0,1 százalékos bővülést mutatott fel.
Lengyelország kilőtt
Az előző év azonos időszakához viszonyítva egy fokkal szívderítőbbnek tűnik hazánk teljesítménye, ám a plusz 1,3 százalék csalóka. Egy negyedévvel ezelőtt így fogalmaztunk: „miután a tavalyi évben a második negyedévet is »sikerült« recesszióval zárni, nem túl nagy bátorságra vall előrejeleznünk, az idei második negyedéves adat is szép pozitív értéket fog mutatni az akkorihoz képest”. Ám be kell vallanunk, épp az előbb említett bázishatás miatt a most kimutatott 1,3 százaléknál jóval magasabb értékre számítottunk – mi is, és az elemzők, kormányzati szereplők is.
Az élen itt is Lengyelországot találjuk, Donald Tuskék egy év alatt 4 százalékos GDP-bővülést tudtak felmutatni. Az „ezüstérem” a ciprusiak nyakába kerül, az EU legkisebb tagállamának gazdasága 2023. II. negyedévéhez képest 3,7 százalékkal nőtt. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a spanyolok állhatnak 2,9 százalékos plusszal, míg Szlovákia növekedése 2,1, Bulgária gazdasági bővülése pedig 2 százalék lett.
Az EU 27 tagállama összességében – megduplázva az előző negyedévben mértet – az előző év azonos időszakához mérve 0,8 százalékos növekedést mutatott fel. Az átlagot lefelé húzta az észtek mínusz 1,7 százalékos, valamint az írek és finnek egyaránt 1,4 százalékos éves zsugorodása, de emellett kétségkívül sokat hatott rá a német gazdaság 0,1 százalékos visszaesése is.
V4-es társaink közül a hiperűrsebességre kapcsolt lengyeleket, illetve a remekül teljesítő szlovákokat már említettük, itt Csehország a sereghajtó a maga plusz 0,4 százalékával.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
Az állandó „referenciaországok” közül Ausztria ebben az összevetésben is csak stagnálást tud felmutatni (bár ez az előző négy negyedév recessziójához képest nem is rossz), míg Románia 0,8 százalékos növekedése megfelel az uniós átlagnak, ám keleti szomszédunk esetében azt kell hozzáfűznünk, ez az elmúlt három év leggyengébb negyedéve volt.
Kifelé a gödörből? Vagy mégsem?
Korábban már írtuk, a tavalyi év harmadik negyedéve (az előző negyedévhez képest) egy visszapattanást mutatott. Akkor a kormánypropaganda ezt fordulatként adta el a közvéleménynek, ám kiderült, ilyenről szó sem volt, a negyedik negyedév ismét csak stagnálást hozott. Ezért azt várjuk, a magyar gazdaság a harmadik negyedévben bővülni fog a második negyedévhez képest, ám a bázishatás miatt ez éves összevetésben – Orbán Viktor korábbi kifejezését idézve – inkább „pozitív nullaként” fog megjelenni a statisztikában.
A mostani adatokat ebben a cikkünkben elemeztük:
