Polgármester úr levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy támogassa a Nemzeti Energiacsúcs összehívását, mert az energiaválság közös fellépést igényel a kormány, az energiaszektor és az önkormányzatok részéről. Válaszolt önnek a kormányfő?
A levelünket a Belügyminisztériumba delegálta, onnan kaptuk azt a választ, hogy az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsán (ÖNET) keresztül kell megoldást találni a kihívásokra.
Ezen a kormány képviselteti magát?
Államtitkári szinten. De az ÖNET alkalmatlan egy ilyen kérdés megvitatására.
Mi lenne az az Energiacsúcs, amit önök kezdeményeztek?
Ezen nemcsak mi, polgármesterek lennénk jelen, hanem a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai, valamint szakemberek, szakértők, szolgáltatók, a kormány, az önkormányzatok is. Tehát
egy jóval szélesebb körben egyeztetnénk,
illetve próbálnánk megtalálni a megoldásokat. Ezt nem tudja helyettesíteni az ÖNET.
Mire számítana ezen az Energiacsúcson, mi lenne a legfontosabb téma, megállapítás, végkövetkeztetés?
Egyrészt az, hogy olyan jellegű információk hangozzanak el,
mint például, hogy hogyan lehetséges Magyarországon, hogy az MVM az egyik önkormányzatnak ennyiért, a másiknak annyiért adja az áramot, illetve a gázt.
Debrecen például most gyakorlatilag lakossági áron, köbméterenként 798 forintért kapja a gázt, miközben más önkormányzatok majdnem kétszer ennyit fognak fizetni érte. De arra a kérdésre is választ várunk, hogyan fordulhat elő, hogy valaki kap egy ajánlatot, mondjuk, tízszeres árra, aztán amikor ezt nem fogadja el, akkor kap egy másikat tizenkétszeresre. Ezeket egységesen kellene kezelni minden önkormányzatra.
Gödöllővel mi a helyzet?
Nálunk most folyik a közbeszerzés, így egyelőre nem tudjuk, de nincsenek hiú reményeink. Feltehetőleg a mi esetünkben is ez a magasabb árspektrum lesz.
Milyen módszerrel lehet ezeket egységesen kezelni?
Úgy, hogy megmondják, hogy mennyiért adja az MVM mindenkinek! Egy „ársapka” jellegű kérése volt az önkormányzatoknak, hogy mondják azt, ennyi az ár, ennél csak kevesebb lehet!
Félre a pártpolitikát!
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter Balla György képviselőt nevezte ki az önkormányzati energiabeszerzések miniszteri biztosává. Találkozott-e azóta vele?
Nem túl jó emlékeim vannak az önkormányzatokat megillető iparűzési adó megfelezését követő kompenzációs tárgyalások kapcsán, amikor volt egy találkozónk.
Bízom benne, hogy most azért nem pártpolitikai szempontok fogják a tárgyalást befolyásolni,
hanem a teljes önkormányzati szektor helyzete, anyagi állapota, illetve azok a szempontok, amelyek ma az energiapiacon vannak.
A mostani kinevezése óta találkozott vele?
Még nem. Egyenként fog leülni mindenkivel, de
kérdés, hogyan fog tárgyalni egyenként több mint háromszáz önkormányzattal, ahol ez probléma.
Háromezerrel is kellene tárgyalnia, de a kisebb településeknél olyan nagyon nagy gond nem lesz, őket nyilván egységesen fogják kezelni. Mi, városok, nagyvárosok vagyunk bajban, mert mi szolgáltatunk, ráadásul a térségnek is.
Milyen szinten, mekkora településmérettől kezdődnek az igazán nagy problémák?
Körülbelül ott, ahol vannak nagyobb intézmények, mint például színház, rendelőintézet. Nagyjából azt mondhatjuk, hogy a járásközpontoktól, amiből 176 van, onnan kezdve felfelé van nagy gond.
Mi várható számukra az év hátralévő két-három hónapjára?
Már most is ketyeg az óra, szabályozzuk a hőfokot, az ablakok nyitvatartását, a szellőztetést, zárunk be intézményeket. Hát persze, hogy gondban vagyunk! Komolyan gondolja-e valaki, ha neki azt mondják júniusban, hogy augusztus 1-től ugyanazért az energiáért tizenöt-tizenhatszoros árat fizetsz?
Ezt nem lehet kigazdálkodni. Folyó év közben miből?
Ez csak úgy lehetséges, ha a kormány azt mondja, ebben besegít. Most ő idén nem segít, el kell mennünk a falig, és azt mondja, majd ha bajban leszel, akkor segítünk. Tehát ezek a tárgyalások valószínűleg már a jövő esztendőre fognak szólni.
Mi lesz a jövő évben? Mekkora a baj?
Nagyobb, mint hogy ezt idén le lehetne tudni. Jövőre is lesz probléma. Bár most a gáz ára lement a nyár végi csúcsról, ezért sem értjük, miért kínálja ennyiért a szolgáltató.
Lakat a kultúrára
A Megyei Jogú Városok Szövetsége szeptember végi közgyűlése után Gulyás Gergely azt mondta, minden önkormányzattól takarékosságot várnak el, faragják le a plusz kiadásaikat. Több polgármester, alpolgármester azt mondta, ők már korábban elkezdték a spórolást.
Amikor júniusban megtudtuk, hogy milyen árak lesznek, mi is
minden héten foglalkoztunk vele, hogyan tudunk megtakarítani.
Például, hogyan lehet a szigeteléseket összerakni, a nyílászárócseréket, LED-lámpák cseréit megoldani, és még sorolhatnám. Persze mindenre nem futja, de valami kicsit jobb helyzetet tudunk teremteni.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökeként mit tapasztal, a hazai önkormányzatok zömmel milyen intézményeket lesznek kénytelenek bezárni?
Uszodákat, sportlétesítményeket, nyilván a legnagyobbat ilyeneken lehet megtakarítani. Ugyanis csak azt a gázt nem kell kifizetni, amit nem használtunk el. A kulturális létesítmények egy jelentős része is ebbe a kategóriába esik, ezek is nagyon komoly csorbát fognak szenvedni, függetlenül attól, hogy szükséges a település ellátásához, mindennapi életéhez.
Milyen kulturális intézmények vannak veszélyben?
Könyvtár, múzeum, színházak, művelődési házak, országos szinten jellemző ezek bezárása. Mindenki próbálkozik fennmaradni.
Milyen intézmény-összevonásokra kerülhet sor?
Ez kevésbé jellemző. Inkább úgy oldják meg, hogy ha a dolgozószobák közel vannak egymáshoz, akkor előfordulhat, hogy bizonyos szakaszait nem fűtik az épületnek, és összébb húzódnak a kollégák.
Ülőmunka 18 fokban?
Ön Gödöllő polgármestereként milyen konkrét intézkedéseket valósít meg városában az energiaválság okozta kihívások megoldásáért?
Nálunk prioritást élveznek a gyerekek, tehát a bölcsőde, óvoda, valamint az öregek, azaz az idősotthon, rendelőintézet. Ennek megfelelően készítettük el az intézkedési tervet. Ezekben az épületekben 22 fokban maximáltuk a hőmérsékletet. A Polgármesteri Hivatalban és más irodás helyiségekben pedig legfeljebb 20 fok lehet. Úgy vélem,
18 fokban nem lehet ülő foglalkozásban dolgozni, az egészségügyi kockázatot jelent.
Emellett a Művészetek Házát november 1-jével bezárjuk, a programok egy részét a Grassalkovich-kastélyba visszük, az ott lévő civil és kulturális élet kisebb és más szereplői átmennek más, kisebb intézménybe.
Idefelé jövet láttuk a város szép nagy uszodáját. Annak mi lesz a sorsa?
Az a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működtetésében van, és egyelőre nyitva marad.
Az egyetem hogyan viseli ezeket a megszorításokat?
Nem viselik könnyen ők sem, ahogy mi sem. Nyilván ez egy másik intézmény, ahol felújítás is folyik, azokon a szakaszokon most nincs fűtés. A rektor gondolkodik az online oktatás bevezetésén is.
A városban vannak folyamatban energetikai beruházások?
A bölcsődén most cserélünk nyílászárót és külső szigetelést, a művelődési házunk pedig most kap napelemet. De ezekkel nem lehet gyorsabban haladni.
Ezen beruházások ára nem emelkedik?
Az építőanyagé hogyne! Viszont mivel leállították a nagy fejlesztéseket, kevesebb a munka, így
a cégeknek nagyon kell a megbízás, tehát jobban pályázgatnak.
Az anyagköltségből nyilván nem tudnak engedni, a bérekből tudnak lefaragni a pályázat során.
