Az önkormányzatok a nyár végén kerültek ki a rezsicsökkentés szabályai alól, a településvezetők pedig egyre-másra panaszkodnak, hol a sajtóban, hol a közösségi médiában. A megugró rezsiköltségek, úgy tűnik, egyelőre megoldhatatlan problémák elé állítják őket.
Szegény kis- (és nagy) gyermek panaszai
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a napokban arról posztolt, hogy a főváros közvilágítására az idei 4 milliárd forint után 2023-ra 55 milliárdos árajánlatot kaptak az MVM-től. Hozzáfűzte, Budapest éves adóbevétele összesen 170 milliárd forint, vagyis csak a közvilágítási számla ennek a harmadát elvinné.
Az energiaárak megugrása, illetve a napi fluktuáció azonban pártoktól és ideológiáktól független, ellenzéki városvezetőnek éppúgy fejfájást okoz, mint fideszes polgármesternek. Utóbbira példa Balassagyarmat kormánypárti első embere, Csach Gábor, aki a Facebookon arról írt, az októberben lejáró gázszerződésük helyett – több más önkormányzattal együtt – központosított közbeszerzés keretében próbáltak új, egyéves szerződést kötni, ám
a települések közül többen nem fogadták el a 16,6-szoros megemelt ajánlatot.
Mint Csach írja, most más településekkel összefogva szeretnének gázhoz jutni, ám ennek két kockázata is van:
ha fix áron kapják az energiahordozót, akkor egy esetleges csökkenés esetén is a magasabb, fix árat kell kifizetni, illetve
ha nem kapják meg a gázt fix áron, akkor – egy úgynevezett fix felárral növelt – napi árfolyam alapján kell fizetni, ami ugyan pillanatnyilag alacsonyabb, de egy emelkedés akár súlyosabb terhet is jelenthet.
A fideszes városvezető korábbi panaszairól itt írtunk:
Szombathelyen sem rózsás a helyzet. A napokban Nemény András polgármester ugyancsak a közösségi médiában tájékoztatta a vasi megyeszékhely polgárait és a széles közvéleményt is arról, nagyságrendileg 3,2 milliárd forintos takarékosságra lenne szükség. Ennek érdekében egy
74 pontból álló, 20 céget, intézményt, illetve magát az önkormányzatot érintő csomagot kellett összeállítaniuk.
Leszögezte, hogy az óvodákban és a bölcsődékben továbbra is biztosítják a 22 Celsius fokot (szemben a kormány által az általános iskolák számára maximálisan előírt 20, a középiskolákban pedig 18 fokkal – a szerk.), valamennyi munkahelyet megtartják, és a közvilágítást szintjét sem veszik vissza. A fájdalmas döntések között pedig a Savaria mozi bezárását említette, illetve azt, hogy a Savaria Szimfonikus Zenekar a sportházban fog működni. A múzeumok egy része bezár, a többi pedig rövidített nyitvatartással fog működni. Az adventi vásárt megtartják, de „kevesebb lesz a fény”, illetve a gyermekek által kedvelt játékokat a vásározók által fizetett helypénzből fogják fedezni, így azok száma is kevesebb lesz. A civil szervezetek számára egy, amúgy is felfűtött „mentőhelyet” ajánlanak fel, hogy ott végezzék a munkájukat. Az uszoda helyzete annyira nehéz – ismertette Nemény –, hogy közel 1 milliárddal emelkednének az intézmény rezsiköltségei, amit nem tudnak kigazdálkodni az intézmény több önkormányzatból álló tulajdonosai. Az uszodával kapcsolatban döntés még nem született, de „nyilvánvalóan ez is lemondással fog járni” – fűzte hozzá.
Dobó Zoltán, Tapolca polgármestere szintén a közösségi médiában mutatta be, mennyivel magasabb összegű ajánlatot kaptak a Veszprém megyei város három közintézményének fűtésére. Mint kiszámítható, csak ennek a három intézménynek több mint tízszeresére ugrana a gázszámlája.
„Az lenne az üdvös, ha az MVM összeállítana az önkormányzatok számára egy kedvező csomagot”
Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere megkeresésünkre azt mondta, a városnak jövő év október végéig érvényes gázszerződése van, így abban „jók vagyunk egy évig még” – tette hozzá.
„December 31-ig van áram, így az január 1-től cumi nekünk”
– nyilatkozta lapunknak a hevesi megyeszékhely vezetője. Kérdésünkre azt mondta, egyelőre még nem kaptak árajánlatot villamos energiára.
A harmincezres, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ózd polgármestere ugyancsak pesszimista. Janiczak Dávid lapunk kérdésére azt mondta, az egyes intézmények külön-külön kötöttek szerződéseket, van olyan önkormányzati cég, amelyik – mint fogalmazott – „mákos”, ugyanis a tavalyi év végén szerződött le gázra két évre köbméterenként 30 forintért. „De ez nagyon különleges” – fűzte hozzá. A városvezető közölte, a lejáró szerződések helyett még nem kaptak új ajánlatokat, de
„az eddigi legmagasabb energiaárakkal számolva körülbelül 700 millió forint lenne a növekmény”.
Janiczak Dávid azt is közölte, az egyik nagy foglalkoztató városból történt távozása miatt az adóbevételeik várhatóan 300 millió forinttal fognak csökkenni, ezt az összesen nagyjából 1 milliárdos deficitiet pedig lehetetlen kigazdálkodni.
„Ha az összes nem kötelező önkormányzati feladatot megszüntetjük, jelenleg az sem tűnik elégnek”
– mondta a polgármester, aki azt is elárulta, az önkormányzat számos takarékossági intézkedést hajtott már végre vagy éppen tervez véghezvinni. Így például a kulturális intézményük egyes épületeinek bezárásáról, az ott dolgozók átköltöztetésével kezdték. Mint elmondta, a város múzeuma már csak akkor nyit ki, ha a látogató előre bejelentkezik, a Civil Ház is csak mozinapokon nyit ki, ameddig a mozi üzemeltetője ezt finanszírozni tudja. Az uszoda kisebbik medencéjét leengedték, a wellnessrészleg bezárt. A városvezető attól tart, meg kell szüntetniük a nem kötelező feladatokat. Ez azonban Janiczak szerint azzal is jár, hogy a dolgozókkal szerződést kell bontani, és mivel az így utcára kerülők Ózdon szinte biztos nem találnának munkát, elköltöznének, vagyis veszélybe kerülne ezen önként vállalt feladatok későbbi újraindítása is.
Ugyancsak takarékossági intézkedéseken dolgoznak Dunaújvárosban. Szabó Zsolt, a Fejér megyei nagyváros gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere érdeklődésünkre azt mondta, villamos energiára január 31-ig van érvényes szerződésük, mind áramra, mind földgázra januárban írnak ki közbeszerzési eljárást. Bár a város nagy részét távhővel fűtik, de ahol gázra van szükségük, ott 10-12-szeres emelkedéssel kell számolniuk. Elárulta, fél év és egy év közti időtávú, fix áras szerződést szeretnének kötni, és olyan kontraktusban gondolkodnak, ahol az önkormányzatnak nem kell sem előre fizetnie, sem bankgaranciát nem kell adnia. Szabó hozzátette, szerinte az lenne az üdvös, ha az MVM összeállítana az önkormányzatok számára egy kedvező csomagot.
A takarékosságról az alpolgármester azt mondta, terveik szerint a lakók a legkevésbé fogják megérezni a takarékossági intézkedéseket, tehát
„nem szeretnénk, ha az óvodások látnák ennek kárát vagy akár a közvilágítás”.
Elárulta, most azt rangsorolják, mik azok a területek, ahol bátrabban takarékoskodhatnak, és mi az, ahol mindenképpen tartani kell a mostani szintet. Kérdésünkre példaként említette, megvizsgálják, hogy az idei karácsonyi vásárban kell-e díszkivilágítás, vagy hogy az egyes sportingatlanjaik milyen kihasználtsággal működnek, mi az, ahol össze lehet vonni két csoportot.
Ez a tél elment, már a jövő télre kell készülni
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke megkeresésünkre úgy reagált, az év hátralevő három hónapjára várhatóan háromszorosára emelkednek az energiaárak.
„Ehhez mindenképp állami támogatás kell”
– szögezte le az érdekképviseleti vezető. Schmidt Jenő lapunknak azt mondta, azok az önkormányzatok, akiknek lejáró szerződésük van, nem tudnak fix áron újabb kontraktust kötni, mivel az MVM sem tud ilyen ajánlatot adni. Ha mégis – vélte –, akkor a jelenlegi tőzsdei árat veszi alapul, arra még rá is tesz, hogy ő maga nehogy veszteséges legyen. Schmidt Jenő szerint „nem szabad fix áras szerződést kötni”, ő maga azt javasolná, hogy mivel az áram- és gázszolgáltatók állami tulajdonban állnak, úgynevezett menedékárat kellene bevezetni, ami az utolsó 3-4 hónap átlagára lehetne.
Arra a kérdésünkre, hogy külföldön hogyan kezelik az önkormányzatok a rekordmagas energiaárakat, Schmidt Jenő emlékeztetett, más országokban a pandémia ideje alatt is állami támogatással segítették a településeket. Hozzátette, a takarékosságot nagyon keményen megkövetelték mindenhol.
„Ez a tél elment” – hangsúlyozta a TÖOSZ-elnök, ugyanis – fejtette ki – nagy felkészülési időszak nincsen,
a mostani télen kell felkészülni a jövő télre, hogy milyen beruházásokat kell addig megvalósítani.
Emellett – tette hozzá Schmidt Jenő – az intézménystruktúrát is át kell tekinteni, hogy mit érdemes hosszú távon is fenntartani. Az önkormányzati szervezet elnöke rámutatott, ezt külföldön már csinálják, emellett például az osztrák, a német vagy a holland kormány támogatást nyújt a településeiknek.
Schmidt Jenő lapunknak azt mondta, még augusztusban beszélt több államtitkárral is, de szeptember végén lesz Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET), ami tárgyalás az önkormányzatok és a kormány között. Bár meglehetősen pesszimista, mivel – mint fogalmazott – „ez inkább kinyilatkoztatás a kormány részéről”, de reményét fejezte ki, hogy a támogatásokat ki fogják bővíteni, mivel a települések 85-90 százaléka nem rendelkezik érdemi adóbevétellel.
„Ha a közvilágítás ára felmegy háromszorosára, akkor két lehetőség van: vagy valaki beleteszi a pénzt, vagy pedig előbb-utóbb a szolgáltató lekapcsolja”
– vázolta a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt sötét jövőt Schmidt Jenő, aki azt is hozzátette, a kistelepülések esetében az óvodafenntartástól kezdve a konyháig minden „fillérre, koppra ki van számolva”. A TÖOSZ elnöke a nagyok esetében lát egy kevés mozgásteret, de ők az adóerő függvényében szolidaritási adót fizetnek az államkasszába, és hogy ezzel a pénzzel a kormányzat mit fog csinálni, az egyelőre nem ismert.
A múlt hét szombati rendkívüli Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter újságírói kérdésre azt válaszolta, bár tisztában van azzal, hogy „az önkormányzatok fizetőképességének is van egy határa”, de első körben meghatározzák azt a kört, ahol „muszáj spórolni”, ahol energiamegtakarításra van mód, majd ezt követően megvizsgálják, kell-e segítség, és milyen formában van rá mód. Közölte, találkozott Szita Károllyal, Kaposvár kormánypárti polgármesterével, aki egyben a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke is, és áttekintették a hazai nagyvárosok helyzetét, de a szombati kormányülésen az ügyben még nem született döntés.
Lapunk telefonon érte utol Szita Károlyt, aki megerősítette, két hete valóban találkozott a kancelláriaminiszterrel, és azóta is rendszeres a kapcsolattartás az ügyben. Elárulta, az MJVSZ méri fel, hogy az érintett önkormányzatoknak önhibájukon kívül bekövetkező óriási gáz- és villanyár-emelkedés mit jelent.
„Ez a megyei jogú városoknál több mint 100 milliárd forintot jelent 2023-ban”
– emelte ki.
Polgármestertársait megerősítve közölte, most azon dolgoznak, hogy megnézzék, „ki-ki a saját háza táján” milyen takarékossági intézkedéseket tud bevezetni. Szita szerint „a bajt nem mi okoztuk, hanem kaptuk, a brüsszeli szankciós politika ezt hozta magával” – mondta lapunknak. Szita elárulta azt is, teljes egyetértés volt abban, hogy a városok polgárainál a rezsicsökkentés megmaradjon, és ugyanilyen fontos, hogy a gazdaság működjön, a munkanélküliség növekedését elkerüljék – utalt a múlt hét szombati kormányinfón bejelentett, a kis- és középvállalkozások számára nyújott támogatási csomagra.
A somogyi megyeszékhely első embere azt mondta,
„a problémáink jelentős részét nyilvánvalóan nekünk kell majd takarékossági intézkedésekkel megoldani”.
Előrevetítette, a jövő héten lesz az MJVSZ közgyűlése, ahová meghívta Gulyás Gergely kancelláriaminisztert, és folytatják a megbeszélést. Kérdésünkre elárulta, eddig még nem kértek segítséget a kormányzattól, mivel „először nekünk kell lépni”.
Az önkormányzatok tehát megteszik, ami tőlük telik. Hogy ez elég lesz-e az egyelőre nem ismert többletköltségek fedezéséhez, az a piaci viszonyok mellett a kormányzat jóindulatától is függ.
