Még nem adta be a fővárosi önkormányzat a keresetlevelet a szolidaritási hozzájárulás miatt indítandó közigazgatási perhez – derült Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesnek a Népszava kérdésére adott válaszából. Mint fogalmazott: nem az elején kell nyerni, hanem a végén, a főváros olyan keresetet kíván előterjeszteni, ami a bíróság útján már az eljárás elején védettséget ad a befizetés alól.
A cikkből kiderül, Budapest április végéig 17,9 milliárd forinttal többet fizetett be, mint amennyit az állami költségvetésből normatívaként kapott. A számlán még van pénz, viszont május végétől már várhatóan hitelkeretből működik majd.
Mi lesz, ha nem fizet Budapest?
A Népszava szerint ebben az esetben több opció is felmerülhet, ha a fővárosi önkormányzat nem fizet, akkor inkasszót bocsáthat ki az állam, vagy nem utalja át az állami támogatás bizonyos részét – a cikk szerint az inkasszót Karácsony Gergely főpolgármester nem tartja reális forgatókönyvnek, miután a számlák kiürülnek.
Magyar György ügyvéd a lap kérdésére megerősítette, hogy önkormányzatok nem mehetnek csődbe, a hatályos jogszabályok szerint „adósságrendezési eljárás” kezdeményezhető velük szemben. Ami azt jelenti, hogy pénzügyi gondnokot jelölnek ki, aki figyelemmel kíséri a település gazdálkodását, minden költségvetést érintő előterjesztéshez ki kell kérni a véleményét, a kötelezettségvállalások és kifizetések csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetőek. Az eljárásban ugyanakkor az önkormányzati törzsvagyon nem foglalható le, nem értékesíthető, mert a település üzemeltetését nem lehet veszélyeztetni.
A Népszava azon felvetésére, miszerint Pécs sorsára juthat-e Budapest, ahol a kormány három évre pénzügyi gyámság alá helyezte a várost, jelzálogjogot jegyeztettek be az önkormányzati ingatlanokra, Magyar György azt válaszolta, hogy ez bármikor, bárhol előfordulhat.
A parlament is szerepet kaphat
A cikk végül kitér arra is, hogy nincsen olyan forgatókönyv, amely előírná, hogy egy önkormányzat fizetésképtelensége esetén előrehozott választást kellene kiírni.
Magyar György emlékeztetett, az önkormányzat feloszlatásáról – amelynek előrehozott választás lenne a következménye – elsősorban a képviselő-testület dönthet, ehhez Budapesten négyötödös többség szükséges.
Az ügyvéd szerint ugyanakkor akad egy jogi kiskapu, ugyanis az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásáról a kormány kezdeményezése alapján az Országgyűlés is dönthet – ha ez megtörténne, akkor a köztársasági elnök az illetékes kormányhivatal vezetőjét bízná meg a feladatellátással, azt viszont nem lehet pontosan tudni, hogy mit fed az alaptörvény-ellenes működés.
(Népszava)
