<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Mi lesz a forinttal? Tényleg lehet egyszámjegyű az infláció? Most már megkapjuk az EU-s pénzeket? Mekkora a baj az egészségügyben, oktatásban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Jaksity Györggyel- vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!


Budapesten szeptemberben megállt az áremelkedés, de még nincs csökkenés.

Egyértelmű “üzenetet” küldtek a budapesti lakóingatlanjukat eladásra kínáló tulajdonosok a legfrissebb adatok szerint - derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely a fővárosi használt lakások és házak átlagos négyzetméterárának alakulását vizsgálta. 

A Dunára néző lakások a legdrágábbak, de már ezek ára sem kúszik felfelé. Fotó: mfor/Mester Nándor
A Dunára néző lakások a legdrágábbak, de már ezek ára sem kúszik felfelé. Fotó: mfor/Mester Nándor

Október közepén a kínálati piacon a budapesti lakásoknál 959 ezer forintot tett ki a négyzetméterár, a házakat 794 ezer forint volt ugyanez. Szemben az egy évvel korábbi 666 ezer, illetve 800 ezer forinttal. Azaz éves összevetésben 20 és 19 százalékos a drágulás, ami egyébként havi átlagban 1,6 százalékos áremelkedésnek felel meg. 

“Az éves szintű áremelkedés mértéke nem meglepő, a fordulatot az mutatja, hogy szeptember elejéhez képest nem változtak az árak, vagyis hat hete lényegében nem drágultak a használt ingatlanok. A drágulás-stop azt jelzi, hogy a bizonytalanság, óvatosság megjelent a vevők oldalán, az eladók pedig elkezdtek ehhez alkalmazkodni.” - kommentálta az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette, hasonló megtorpanásra csak a koronavírus-járvány megjelenésekor volt példa 2020 második negyedévében, azelőtt viszont évek óta nem volt ilyen változás. 

Drágulási stop Budapesten. Forrás: ingatlan.com
Drágulási stop Budapesten. Forrás: ingatlan.com

Azt egyelőre korai megmondani, hogy tartós marad-e a stagnálás, esetleg árcsökkentésre kényszerülnek az eladók vagy a gazdasági bizonytalanságok megszűnése után újabb lendületet kapnak az árak a fővárosban. A szakember szerint a budapesti változások azért érdemelnek figyelmet, mert jellemzően a fővárosi tendenciák mutatkoznak meg később országosan is. 

Az ingatlan.com szakértője szerint mindenesetre a vásárlóerő visszafogottabb lesz, részben azért, mert az európai szintű energiakrízis, az infláció miatt emelkedő kamatok kedvezőtlen hatással vannak a keresletre. A vevők elbizonytalanodása miatt a használt lakások piacán az adásvételek száma tovább mérséklődhet Budapesten és országosan is. 

Más számokkal dolgozik az Otthon Centrum (OC), de a trend azért ott is az, hogy az erős árnövekedés nyáron lelassult, majd a stagnálás közeli állapotba került. 

Budapesten a használt téglalakások négyzetméterára 913 ezer forintra nőtt az év első kilenc hónapjában. Ez a számtani középérték azonban jelentős különbségeket takar – ismertette a legfrissebb árlistát Soóki–Tóth Gábor az Otthon Centrum elemzési vezetője. Mint mondta, a fővárosban ezúttal az V. kerületben a legmagasabbak az árak. Itt a lakásvásárlók 1,24 millió forintos átlagos négyzetméterárral számolhatnak. Ezt csak a XIII. kerület közelítette meg, 1,14 millió forintos középértékkel, míg a dobogó harmadik fokára az I. kerület ért oda 1,09 millió forinttal.

A belváros többi kerületében azonban ennél alacsonyabb négyzetméterár volt az irányadó az év első kilenc hónapjában, 730-890 ezer forint közötti átlaggal. A külső kerületekben 560-800 ezer forint között alakult az átlagos négyzetméterár. A legkedvezőbb árfekvésű városrészek sorrendje így fest: XX. kerület 560 ezer, XXI. kerület 640 ezer, a XIX. kerület 680 ezer forint. Budán a XXII. kerület kivételével mindenhol egymillió forint felett alakult a négyzetméterár.

A jelenlegi árak átlagosan 19,8 százalékkal magasabbak az előző év azonos időszakánál. Szinte minden kerületben kétszámjegyű emelkedés mérhető. A legalacsonyabb mértékben a XII. kerületben 9,5 százalékkal, a X. kerületben 9,9 százalékkal és a XVII. kerületben 10,9 százalékkal emelkedtek az árak. A legtöbb kerületben viszont 20 százalék körüli átlagos árnövekedést mért az Otthon Centrum. Ugyanakkor átlag feletti áremelkedést mutatott ki a felmérés az V. és XIII. kerületben (29,4 százalékkal), a XXI. kerületben (32,1 százalékkal), valamint a III. és IV. kerületben (34,1 százalékkal).

A szakember elmondta, a panellakások átlagos négyzetméterára 709 ezer forintra nőtt a fővárosban. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben tapasztalták, az év első kilenc hónapjának átlaga alapján (874 ezer forint), amelyet a XIII. kerület követ (808 ezer forinttal). A budai oldalon a XXII. kerületet (793 ezer forint) és a III. kerületet (725 ezer forint) valamivel alacsonyabb átlagos négyzetméterár jellemezte. A belvárosban a további sorrend így alakult: IX. kerület (709 ezer forint), VIII. kerület (670 ezer forint). A külső pesti kerületekben ennél kedvezőbb árak is előfordultak: a XX. és XXI. kerületben hagyományosan a legolcsóbb egy négyzetméter (590 ezer forint), míg Újpest (683 ezer forint) és a népszerű Zugló (738 ezer forint) ennél drágább volt.

Az OC szerint a panellakások ára a legkisebb mértékben a IX. kerületben nőtt (14,2 százalékkal), ezt meghaladta a VIII. kerület (16,5 százalékkal), a III. kerület (17,4 százalékkal), a kedvelt XIII. kerület (24,6 százalékkal), és a XI. kerület (25 százalékkal). Az áremelkedés rekordere a XXII. kerület lett az egy év alatt mért 39 százalékos drágulással. A külső pesti kerületek többségében 20-25 százalékos árnövekedés történt egy év alatt, kivéve a XIX. kerületet, itt 36,4 százalékkal került többe egy négyzetméternyi panellakás, ami a második legmagasabb emelkedés Budapesten.

A használt családi házak átlagos négyzetméterára 628 ezer forint volt az év első kilenc hónapjában. A legdrágább hagyományosan a budai régió, a II. kerületben átlagosan egymillió forintba került egy négyzetméter. Innentől csökkennek az átlagárak, a III. és XI. kerületben 800 ezer forintot kellett négyzetméterenként fizetni. Ennél kedvezőbb árfekvésűek a családi házak a XXII. kerületben, ahol 643 ezer, a XVIII. kerületben pedig 600 ezer forint a négyzetméterár középértéke. A többi külső pesti kerületre 500-600 ezer forint közötti fajlagos átlagár a jellemző, a XXIII. kerület átlaga 441 ezer forint.

A használt házak négyzetméterára az előző év azonos időszakához képest átlag 18,7 százalékkal magasabb lett. Az emelkedés ütemében azonban hatalmas szórás alakult ki, mivel a XIV., XVI. és a XIX. kerületben nem nőttek az árak. Ezzel szemben a XVIII. kerületben 35 százalékkal, a XX. kerületben 31 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak. A többi kerületben 10-30 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly. Ugyanakkor Soóki-Tóth Gábor hangsúlyozta, mivel minden családi ház egyedi, ezért az árra és az emelkedés ütemére az összetételhatás is befolyással van.