6p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés


Budapesten szeptemberben megállt az áremelkedés, de még nincs csökkenés.

Egyértelmű “üzenetet” küldtek a budapesti lakóingatlanjukat eladásra kínáló tulajdonosok a legfrissebb adatok szerint - derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely a fővárosi használt lakások és házak átlagos négyzetméterárának alakulását vizsgálta. 

A Dunára néző lakások a legdrágábbak, de már ezek ára sem kúszik felfelé. Fotó: mfor/Mester Nándor
A Dunára néző lakások a legdrágábbak, de már ezek ára sem kúszik felfelé. Fotó: mfor/Mester Nándor

Október közepén a kínálati piacon a budapesti lakásoknál 959 ezer forintot tett ki a négyzetméterár, a házakat 794 ezer forint volt ugyanez. Szemben az egy évvel korábbi 666 ezer, illetve 800 ezer forinttal. Azaz éves összevetésben 20 és 19 százalékos a drágulás, ami egyébként havi átlagban 1,6 százalékos áremelkedésnek felel meg. 

“Az éves szintű áremelkedés mértéke nem meglepő, a fordulatot az mutatja, hogy szeptember elejéhez képest nem változtak az árak, vagyis hat hete lényegében nem drágultak a használt ingatlanok. A drágulás-stop azt jelzi, hogy a bizonytalanság, óvatosság megjelent a vevők oldalán, az eladók pedig elkezdtek ehhez alkalmazkodni.” - kommentálta az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette, hasonló megtorpanásra csak a koronavírus-járvány megjelenésekor volt példa 2020 második negyedévében, azelőtt viszont évek óta nem volt ilyen változás. 

Drágulási stop Budapesten. Forrás: ingatlan.com
Drágulási stop Budapesten. Forrás: ingatlan.com

Azt egyelőre korai megmondani, hogy tartós marad-e a stagnálás, esetleg árcsökkentésre kényszerülnek az eladók vagy a gazdasági bizonytalanságok megszűnése után újabb lendületet kapnak az árak a fővárosban. A szakember szerint a budapesti változások azért érdemelnek figyelmet, mert jellemzően a fővárosi tendenciák mutatkoznak meg később országosan is. 

Az ingatlan.com szakértője szerint mindenesetre a vásárlóerő visszafogottabb lesz, részben azért, mert az európai szintű energiakrízis, az infláció miatt emelkedő kamatok kedvezőtlen hatással vannak a keresletre. A vevők elbizonytalanodása miatt a használt lakások piacán az adásvételek száma tovább mérséklődhet Budapesten és országosan is. 

Más számokkal dolgozik az Otthon Centrum (OC), de a trend azért ott is az, hogy az erős árnövekedés nyáron lelassult, majd a stagnálás közeli állapotba került. 

Budapesten a használt téglalakások négyzetméterára 913 ezer forintra nőtt az év első kilenc hónapjában. Ez a számtani középérték azonban jelentős különbségeket takar – ismertette a legfrissebb árlistát Soóki–Tóth Gábor az Otthon Centrum elemzési vezetője. Mint mondta, a fővárosban ezúttal az V. kerületben a legmagasabbak az árak. Itt a lakásvásárlók 1,24 millió forintos átlagos négyzetméterárral számolhatnak. Ezt csak a XIII. kerület közelítette meg, 1,14 millió forintos középértékkel, míg a dobogó harmadik fokára az I. kerület ért oda 1,09 millió forinttal.

A belváros többi kerületében azonban ennél alacsonyabb négyzetméterár volt az irányadó az év első kilenc hónapjában, 730-890 ezer forint közötti átlaggal. A külső kerületekben 560-800 ezer forint között alakult az átlagos négyzetméterár. A legkedvezőbb árfekvésű városrészek sorrendje így fest: XX. kerület 560 ezer, XXI. kerület 640 ezer, a XIX. kerület 680 ezer forint. Budán a XXII. kerület kivételével mindenhol egymillió forint felett alakult a négyzetméterár.

A jelenlegi árak átlagosan 19,8 százalékkal magasabbak az előző év azonos időszakánál. Szinte minden kerületben kétszámjegyű emelkedés mérhető. A legalacsonyabb mértékben a XII. kerületben 9,5 százalékkal, a X. kerületben 9,9 százalékkal és a XVII. kerületben 10,9 százalékkal emelkedtek az árak. A legtöbb kerületben viszont 20 százalék körüli átlagos árnövekedést mért az Otthon Centrum. Ugyanakkor átlag feletti áremelkedést mutatott ki a felmérés az V. és XIII. kerületben (29,4 százalékkal), a XXI. kerületben (32,1 százalékkal), valamint a III. és IV. kerületben (34,1 százalékkal).

A szakember elmondta, a panellakások átlagos négyzetméterára 709 ezer forintra nőtt a fővárosban. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben tapasztalták, az év első kilenc hónapjának átlaga alapján (874 ezer forint), amelyet a XIII. kerület követ (808 ezer forinttal). A budai oldalon a XXII. kerületet (793 ezer forint) és a III. kerületet (725 ezer forint) valamivel alacsonyabb átlagos négyzetméterár jellemezte. A belvárosban a további sorrend így alakult: IX. kerület (709 ezer forint), VIII. kerület (670 ezer forint). A külső pesti kerületekben ennél kedvezőbb árak is előfordultak: a XX. és XXI. kerületben hagyományosan a legolcsóbb egy négyzetméter (590 ezer forint), míg Újpest (683 ezer forint) és a népszerű Zugló (738 ezer forint) ennél drágább volt.

Az OC szerint a panellakások ára a legkisebb mértékben a IX. kerületben nőtt (14,2 százalékkal), ezt meghaladta a VIII. kerület (16,5 százalékkal), a III. kerület (17,4 százalékkal), a kedvelt XIII. kerület (24,6 százalékkal), és a XI. kerület (25 százalékkal). Az áremelkedés rekordere a XXII. kerület lett az egy év alatt mért 39 százalékos drágulással. A külső pesti kerületek többségében 20-25 százalékos árnövekedés történt egy év alatt, kivéve a XIX. kerületet, itt 36,4 százalékkal került többe egy négyzetméternyi panellakás, ami a második legmagasabb emelkedés Budapesten.

A használt családi házak átlagos négyzetméterára 628 ezer forint volt az év első kilenc hónapjában. A legdrágább hagyományosan a budai régió, a II. kerületben átlagosan egymillió forintba került egy négyzetméter. Innentől csökkennek az átlagárak, a III. és XI. kerületben 800 ezer forintot kellett négyzetméterenként fizetni. Ennél kedvezőbb árfekvésűek a családi házak a XXII. kerületben, ahol 643 ezer, a XVIII. kerületben pedig 600 ezer forint a négyzetméterár középértéke. A többi külső pesti kerületre 500-600 ezer forint közötti fajlagos átlagár a jellemző, a XXIII. kerület átlaga 441 ezer forint.

A használt házak négyzetméterára az előző év azonos időszakához képest átlag 18,7 százalékkal magasabb lett. Az emelkedés ütemében azonban hatalmas szórás alakult ki, mivel a XIV., XVI. és a XIX. kerületben nem nőttek az árak. Ezzel szemben a XVIII. kerületben 35 százalékkal, a XX. kerületben 31 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak. A többi kerületben 10-30 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly. Ugyanakkor Soóki-Tóth Gábor hangsúlyozta, mivel minden családi ház egyedi, ezért az árra és az emelkedés ütemére az összetételhatás is befolyással van.
 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!