Ha súlyosabb földgázellátási-válság alakulna ki Magyarországon, úgy alkalmazásra kerülhet az úgynevezett földgáz-ellátási Veszélyhelyzeti Terv (Havária Terv). A Havária Terv célja, hogy ilyen esetben részletes eljárásrendet biztosítson, minimalizálja a földgázhiány okozta károkat, és a szolgáltatás leállásától megvédje a lakosságot - írja a Pénzcentrum.
Jöhetnek a korlátozások
A Havária Terv a válsághelyzet három szintjét határozza meg:
- korai előrejelzési szint,
- riasztási szint és
- vészhelyzeti szint.
Vészhelyzeti szint elrendelésére a Kormány (pontosabban az energiapolitikáért felelős miniszter) jogosult olyan esetekben, amikor, a földgázellátás folyamatosságát piaci eszközökkel már nem lehet biztosítani, és ezért további, nem piaci alapú intézkedéseket kell hozni a védett felhasználók (lakosság, szociális intézmények, kórházak) ellátása biztosítása érdekében.
Mi történik a vészhelyzetben?
A Havária Terv részletes listát sorol fel a lehetségesen elrendelhető intézkedésekről vészhelyzeti szint esetén. Így sor kerülhet például a földgáz-fogyasztás korlátozására (elsősorban az ipari szereplők számára), a biztonsági készletek felszabadítására, vagy a földgáz-tranzit arányos csökkentésére. Továbbá lehetőség nyílik bármilyen a földgázfelhasználás mérséklését szolgáló egyéb intézkedés meghozatalára, így a Kormány rendeletben szabályozhatja – egyebek mellett –
- a munkanapok és munkaszüneti napok, valamint az azokkal összefüggő munkavégzés rendjét,
- az ügyfélforgalom előtt nyitva álló magánhelyiségek vagy közintézmények (különösen üzletek, ügyfélszolgálatok) nyitvatartási idejét, és
- az ügyfélforgalom előtt nyitva álló magánhelyiségek vagy közintézmények (különösen üzletek, ügyfélszolgálatok), továbbá irodaházak, valamint a költségvetési fenntartású intézmények legmagasabb felfűtési hőmérsékletét. (Havária Terv 2.3. pont)
A COVID-korlátozások időszakához hasonlóan a fentiek a kereskedelmi és a szolgáltatói szektor (bevásárlóközpontok, vendéglátóipari egységek, sportlétesítmények) szereplői számára rövidített vagy egyes napokra korlátozott nyitvatartást, egyes esetekben akár ideiglenes bezárást, az irodaházak tekintetében pedig rövidített munkaidőt vagy kiterjesztett otthoni munkavégzést (home office) jelenthetnek.
Utóbbi intézkedések közvetlen célja az lehet, hogy aki teheti, maradjon otthon vagy „sötétedésig” érjen haza, és így, közvetve, az érintett létesítményekben az üzemszünettel vagy a „korai villanyoltással” csökkenjen az energiafelhasználás. Ennek az eszköznek a hatékonyságát a koronavírus-járvány szomorú adatsorai alátámasztják. A jelentősebb korlátozások időszakában érdemben csökkent az energiafelhasználás. Szintén a fenti intézkedések alkalmazása mellett szól, hogy ezekkel mérsékelhető lehetne az ipari létesítményeket érintő korlátozások, és a kapcsolódó gazdasági károk mértéke.
