Péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a 2023 decemberére, illetve az egész évre vonatkozó inflációs adatokat, köztük a nyugdíjasokat érintő pénzromlás adatait is. Kiderült, idős honfitársainknak decemberben 5,3 százalékkal kellett többet fizetniük az általuk megvásárolt termékekért, szolgáltatásokért, mint egy évvel korábban, míg 2023-ra átlagosan 18,3 százalékos pénzromlást kellett elszenvedniük. Ez az érték megfelel annak, amit egy hete a Hét videója nyugdíjügyekről szóló adásában megjósoltunk.
Sőt, 2023 tavasza óta lapunk közzéteszi az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérés adatait is, az itt mért indexünk átlaga 2023-ra pedig 18 százalék volt, ami azt mutatja, a módszertanunk helyes, jól jelzi előre a várható inflációs folyamatokat.
A kabinet a napokban véget ért évben összesen 18,5 százalékkal emelte az időskori juttatások összegét. Mivel a tizenharmadik havi nyugdíjat már 2022-ben is teljes összegben visszaépítették, így ennek éves összevetésben már nincs hatása. Konkrétan mennyit is jelent a 18,5 százalékos emeléssel szemben a 18,3 százalékos nyugdíjas infláció? Nos, ezt könnyen kiszámíthatjuk. A KSH adatai szerint januárban 190,6 ezer, októberben (a nyugdíj-kiegészítés előtt) 193,5 ezer, míg a novemberi kiegészítés után 199,4 ezer forint volt a nyugdíjszerű ellátások átlagos összege, ezek alapján úgy véljük, az egyhavi juttatás átlaga éves szinten 195 ezer forint körül alakult. Mivel idős honfitársaink 12 hónapra 13 hónapnyi ellátást kapnak, így egy hónapra átlagosan 211 ezer forint nyugdíj jut, vagyis
a két tized százalékponttal alacsonyabb nyugdíjas infláció havi 422 forint reálnyugdíj-emelkedést jelent.
Ami – valljuk be – vajmi kevés ahhoz, hogy félretegyenek belőle valami rendkívüli kiadásra. Ez az összeg ugyanis a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, a Privátbankár Árkosár adatai szerint egy kiló cukor, egy sertésmájkrémkonzerv, egy doboz tejföl vagy két üveg ásványvíz árának felel meg.
Az idei év első, immár hat százalékkal emelt nyugdíjait a napokban kapják meg idős honfitársaink. Bár a kormánypropaganda előszeretettel emlegeti ezt az egyébként törvényileg előírt emelést, illetve a februári járandósággal együtt utalandó tizenharmadik havi juttatást is, a fentiek alapján
arra intjük a nyugdíjasokat, a „több nap, mint kolbász” elv alapján óvatosan bánjanak pénzükkel,
hiszen nyugdíj-kiegészítésre csak novemberben számíthatnak, és arra is csak akkor lesz törvényi kötelezettség, ha a várható infláció meghaladja ezt az előzőleg kalkulált hat százalékot.
Ugyancsak novemberben lenne kötelessége a kabinetnek a nyugdíjprémium kifizetése. Ennek viszont az a feltétele, hogy a gazdasági növekedés haladja meg a 3,5 százalékot. Erre még a monetáris politika vezetői sem látnak sok reményt, a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint a GDP 2,5-3,5 százalékkal fog növekedni 2024-ben. Eközben a fiskális politikát irányító Varga Mihály pénzügyminiszter a korábbi 4,1 százalékos bővülésre vonatkozó jóslatából visszakozva már csak 3,6 százalékos növekedésre számít. Ha a tárcavezetőnek ez a prognózisa beigazolódik, az novemberben körülbelül kétezer forint egyszeri plusz juttatást jelent az időseknek. Ez havi szintre lebontva ugyancsak elhanyagolható összeg lenne.
Elemzői vélemények szerint a 2024-re kalkulált 6 százalékos pénzromlási ütem teljesítése nem lehetetlen, sőt éves átlagban akár ez alá is bekúszhat az infláció. Azonban – ahogy arra péntek kora délutáni cikkünkben rámutattunk – az év elején akár az inflációs mutató enyhe emelkedése is elképzelhető az év eleji átárazások, adóemelések (például a jövedéki adó uniós elvárásnál jóval magasabb megemelése) miatt.
Ez azt jelenti, könnyen lehet, hogy a hatszázalékos nyugdíjemelés év elején nem fedezi az áremelkedés ütemét, hanem azt majd csak az év későbbi szakaszaiban egyenlíti ki az alacsonyabb pénzromlási ütem. Csakhogy a kenyeret, tejet és gyógyszert meg kell venni januárban is.
