Bár alig több mint hét év az Aeroflot gépeinek átlagéletkora, mégis teljes cseréről döntöttek az orosz cég vezetői. Az ok roppant egyszerű: a nyugati gyártmányú repülőgépek alkatrészellátása egyre nagyobb gondot jelent. Az oroszok által több mint fél éve indított háború következtében ugyanis a gyártók nem szállítanak Oroszországba, ezért az elmúlt hetekben beindult a repülőgép "kannibalizmus" - értsd: idősebb gépekből szerelnek ki alkatrészeket, amelyeket újabbakba építenek be, a hibás alkatrészek helyébe. Ez persze csak időleges megoldás lehet, mert a pótalkatrészek beszerelését is pontos, gyártó által előírt szabályok mentén lehet(ne) csak végrehajtani. Az Aeroflot gépei viszont most amúgy sem repülhetnek nyugat-európai országokba - tehát akár fittyet is hányhatnak a nemzetközi előírásoknak -, ha csak Oroszországon belül repülnek.
Gépkannibálok földjén
Ez a súlyos alkatrész-utánpótlási helyzet is hozzájárult ahhoz, hogy az oroszok a saját gyártás mellett döntsenek.
Az Aeroflot flottája a 2021-es adatok szerint 356 gépből áll. Ezek döntő többsége viszont Airbus és Boeing - ráadásul az átlagéletkoruk is alig több mint 7 év. Ebből orosz gyártmányú mindössze 76 darab - ezek a Szuhoj gyárban készült Superjet 100-as típusok, amelyek belföldi útvonalakon szállítanak utasokat.
(Megszűnése előtt, 2009-ben a Malév írt alá szándéknyilatkozatot harminc ilyen repülő megvásárlásáról a farnborough-i nemzetközi repülőshown. Az egymilliárd dolláros üzlet azonban a magyar légitársasácsődje miatt nem valósult meg, a Superjet 100-as pedig balul sikerült nemzetközi bemutatkozások után megmaradt ígéretes kezdeményezésnek...)
Felélednek az ősök
Az oroszok háztáji stratégiája a Szuhoj Superjet mellett alapvetően az Irkut MC-21-re és a TU-204-re épül. Ezekből szeretnének annyit gyártani, hogy kiegészítsék, sőt bővítsék a flottát. A tervek szerint 2025-ig 110 gépet vesznek a szintén állami kézben levő hazai repülőgépgyártóktól, 2030-ig pedig ötszázra növelik ezt a számot. A gondot itt is a nyugati technológia hiánya okozza. Az MC-21-esekhez ugyanis a Pratt and Whitney szállította volna a hajtóművet - a Szuperjet legfontosabb részegységei is nyugat-európaiak! -, de a szankciók miatt ez meghiúsul.
Az orosz állami tulajdonban levő légitársaság azonban ezek mellett felélesztené két egykori szocialista típus, a Tu-214-es és az IL-96-osok gyártását is. Mindkettő a múlt század nyolcvanas éveiben "született", de nagy szériában egyikük sem készült. Oroszországon kívül csak Kubába és Észak-Koreába szállítottak pár példányt. A valamikori csúcsmodell, az IL-96-osból - ez volt az IL-86-os utóda - viszont néhány még most is működőképes.
Nincsenek aggasztó jelek
A gondok és a szankciók ellenére az Aeroflot számai első ránézésre nem aggasztóak. Az idei év második negyedévében 17,2 millió utas - ebből 14,7 millió orosz! - utazott az Aeroflot-gépek fedélzetén. Az orosz légitársaság egy évvel ezelőtt még 152 desztinációra vitt utasokat, ez a szám azonban mára a töredékére csökkent.
