John Mendola nyugdíjas rendőr és New Yorkban él. Szeretett kutyája rákos lett, de ő nem akarta elveszíteni, ezért úgy döntött: átörökíti valahogy, vagyis klónoztatja, megmaradt a neve is: Hercegnő.
Az állatok másodpéldányozása a híres Dolly 1996-os megjelenése óta került be a szélesebb orvosszakmai és etikai közgondolkodásba. A rendőrtiszt azonban nem foglalkozott semmiféle értelmezéssel, őt az érdekelte, hogy tovább szerethesse kedvencét. Ekkor felhívta a Viagen Pets and Equine nevű texasi céget, amelyik az első, és mindmáig az egyetlen Amerikában, amelyik pénzért végez ilyen beavatkozást – olvastuk a bbc.com-on.
Mendola egy dél-koreai dokumentumfilm láttán jutott erre az elhatározásra. Abból a filmből kiderült számára, hogy a távol-keleti országban elég jól állnak ezzel, hiszen már 2005-ben sikerült klónozniuk egy kutyát. A texasi cég még Hercegnő halála előtt DNS-mintát vett belőle, majd a pótmama később két szép kölyöknek adott életet, amiket Ariel Hercegnőnek és Jasmine Hercegnőnek nevezett el. Mint két tojás, annyira hasonlítanak egymásra és persze a donorra.
„A tappancsuk, a szőrük és a mozgásuk is ugyanaz. Meg ahogy megrázzák magukat, az is. És mindent egyszerre csinálnak.” – ujjongott a rendőrtiszt.
A Viagen vállalat azt állítja, hogy hihetetlenül népszerű lett ez a szolgálatatás, és 2015 óta több százat ilyen beavatkozást végeztek el annak ellenére, hogy nem keveset kérnek érte: 50 ezer dollárt kell fizetni egy kutya és 30 ezer dollárt egy macska klónozásáért. Lovat is lehet „másoltatni”, de az jóval többe kerül, 85 ezer dollárt kell leszurkolni. Persze ezt kevesen engedhetik meg maguknak. Viszont tudjuk például, hogy Barbara Streisand 2018-ban Samantha nevű kutyáját klónoztatta, két szép utódja lett ily módon kutyájának.
Blake Russell, a Viagen elnöke azt mondta, hogy a donor állatból vett DNS-t gyakorlatilag bármeddig tárolhatják, mert annyira alacsony hőmérsékleten tartják, hogy nem sérül a minta. Eljárásuk mindenben megfelel az amerikai törvényeknek.
Az állatvédő szervezetek természetesen hevesen tiltakoznak. Tudományos kutatásokra hivatkozva azt állítják, hogy a klónozott állatok jobban ki vannak téve a betegségeknek. Mások azt említik, hogy a klónok igen nagy arányban sérülten jönnek világra.
A New York-i Columbia Egyetem 2018-as tanulmánya szerint az egészségesek aránya csupán 20 százalék. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy rengeteg pótanyába kell beültetni a DNS-minta alapján kifejlődött embriót, hogy megszülessen az egészséges utód.
Penny Hawkins, az állatkínzások megelőzésével foglalkozó brit egyesület egyik szakértője szerint a donor és a pótanya is fölösleges szenvedésen megy keresztül az egész folyamat során. Úgy véli, hogy a klónállatok magatartása és személyisége sem lesz olyan, mint a donoré volt. Egyébként ezt közvetve elismerte a Viagen egyik képviselője is, mondván: az állatok személyiségét a táplálás során kapottak is erősen befolyásolják, s ha ez máshogy zajlik, mint eredetileg, akkor törvényszerűen más lesz az új egyed karaktere. Az esetek negyedében biztos így van.
Az állatvédők inkább azt tanácsolják, hogy az állattársaságra vágyók az állatmenhelyekről válasszanak maguknak kis kedvencet, ezzel sok szenvedő állatot megmenthetnek. Ha ehelyett klónoztatnák haldokló kutyájukat vagy macskájukat, akkor gyakorlatilag szaporítanák a később „fölöslegessé” válók táborát, hiszen a túlszaporodáshoz járulnának hozzá - vélik az állatvédők.
