Romániának a rendszerváltozást követő felzárkózási teljesítménye – gyenge kezdeti időszak után – valóban figyelemre méltó lett az utóbbi másfél évtizedben, írja lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője laptársunk, a Privátbankár oldalán. Miközben Bod Péter Ákos felidézi, hogy különösen a munkatermelékenység növekedése, a tőkevonzó képesség megjavulása, a szerkezeti átalakulása számos jele keltett szakmai érdeklődést, azt állítja, a friss növekedési, fogyasztási adatoktól viszont a szakmai közösség szemében még nem vált „bezzegországgá”. Az elemzők egyrészt rámutattak az adatok összemérési gondjaira, másrészt a sajátos romániai konjunkturális viszonyokra.
A volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár írása szerint a jövedelmi, fogyasztási adatokat illető módszertani bonyodalmak abból fakadnak, hogy európai összevetésben a román árszintet meglepően alacsonyra méri a statisztikai hivataluk. Így a GDP, lakossági fogyasztás nominális adataiból egészen magas reál-mutatók jönnek ki; ezek azok az indikátorok, amelyek szerint Magyarországot és a térségünk több más országát lehagyta Románia. Eközben más indikátorok nem mutatnak ki hasonlóan impozáns fejlődést, bár a felzárkózási folyamat haladása tény délkeleti szomszédunknál.
Az árszintmérési gondon túl viszont igaz, hogy – eddig legalább is – a román áfa-szint valóban jóval elmaradt a térségitől, pláne az európai rekorder magyartól. A román állam kevésbé adóztatta a fogyasztást, és általában is mérsékeltebb a gazdaság adóterhelése (és nem példás az adóbeszedés hatékonysága sem), ez pedig részben megmagyarázza a statisztikákba bekerülő fogyasztói kosár különös olcsóságát.
A cikk többi megállapítását a Privátbankár oldalán olvashatja el.
