4p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A következő hónaptól újra lehet ellenőrizni a levont nyugdíjjárulékot, ami a későbbi járandóság kiszámításához kell.

Idestova tíz éve az egyik legtöbbet vitatott intézkedése a Fidesz-kormánynak a magánnyugdíjpénztárak beszántása. A második Orbán-kormány regnálásának elején döntöttek arról, hogy az államadósság csökkentése érdekében elkobozzák a pénztárakban felhalmozott mintegy 3000 milliárd forint vagyont. Alkotmányossági aggályok miatt azonban erre nem kerülhetett sor, csak úgy, hogy a pénztártagok "önként" beszolgáltatják felhalmozott megtakarításaikat az állami nyugdjrendszer számára. Emlékezetes, hogy ennek megágyazása érdekében többféle ígéret és fenyegetés is elhangzott: a visszalépők pénzét egyéni számlán tartják majd nyilván, és beszámítják majdani nyugdíjukba, illetve a vissza nem lépők elesnek a tb-jogosultságuktól.

A nyugdíjba vonuláskor fájhat nagyon, ha hiányos a nyilvántartás
A nyugdíjba vonuláskor fájhat nagyon, ha hiányos a nyilvántartás

Utóbb megállapíthatjuk, egyik sem valósult meg: nem kerültek egyéni számlákra a pénztári felhalmozások, hanem elnyelte azt az adósságtörlesztés, vagy felszívta az állami vagyon bővítése (például a MOL részbeni visszavásárlása útján), a megmaradó néhány magánnyugdípénztárban tagságukat megtartóktól pedig nem lehetett megvonni a tb-jogosultságot (a pénztárba ezt követően járulék már nem folyhatott be, de önkéntes befizetések még érkeznek a mai napig is).

Az intézkedéssel több mint 2,8 millió volt pénztártagot tudott az Orbán-kormány visszaterelni az állami nyugdíjrendszerbe. Ők abban a hitben voltak, hogy a társadalombiztosítási intézményen belül megkapják egyéni számlájukat, ahol tovább gyarapodhat a bevitt vagyonuk. A csalódás, amit a szembesülés okozott azzal, hogy ebből az ígéretből sem valósul meg semmi, vitákat hozott felszínre részkérdésekben is. Így például abban, hogy még olyan számla sincs, ahová fel lehetne vezetni a visszavitt vagyont.

Tény, hogy a pénztári rendszerben megszokott, kifejezetten a felhalmozás elkönyvelésére alkalmas egyéni számlák nincsenek, azonban a járulékok befizetésének nyilvántartására szolgáló számlák vannak. Sőt, nyomon is lehet követni, a Magyar Államkincstár honlapján keresztül, ügyfélkapus regisztrációval. Belépve a portálra évekre visszamenőleg lekereshető, hogy adott évben mennyi nyugdíjjárulékot állapítottak meg a keresetünk után.

A lekérdezés lehetősége azonban megszakad a tavaly nyári adatoknál. Ennek oka, hogy 2021. július elsejétől már nincs elkülönült nyugdíjjárulék, az felolvadt az egészségbiztosítási alapba kerülő tétellel együtt a társadalombiztosítási járulékban.

Azóta hiányos a nyilvántartás, holott ez nagyon fontos adat a későbbi nyugdíj megállapítása szempontjából (ugyanis a számítás alapja a szolgálati idő mellett a nyugdíjjárulék-köteles jövedelem). A téma felkeltette az egyik ellenzéki képviselő érdeklődését: Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd politikusa intézett kérdést a pénzügyminiszternek arról, hogy "mikortól és hogyan lesz látható az államkincstár oldalán elérhető egyéni nyugdíjszámla oldalon a befizetett nyugdíjjárulék halmozódása", amelyek jelenleg csak 2020. június 30-ig követhetők nyomon.

Varga Mihály pénzügyminiszter helyett Tállai András államtitkártól érkezett a válasz, mely szerint a jogszabályi változások lekövetéséhez informatikai fejlesztéseket kell végrehajtani, s ezek a fejlesztések zajlanak már. "A közzététellel érintett adatállományok betöltése a fejlesztések lezárását követően, 2021 márciusában megkezdődik, a teljeskörű közzététel pedig áprilisban várható" - írta Tállai.

Próbaképpen megkértük egyik kollégánkat, hogy keresse fel az oldalt. Beszámolója szerint az utolsó rögzített adat 2020 augusztusi volt, vagyis előrébb jár az adatok feltöltése, mint a járulékszabályok változásának ideje (vagyis június). Az nem derül ki az oldalról, hogy ennek a folyamatban lévő fejlesztés az oka, vagy már korábban is ezen a ponton akadt el az adatok felvitele. Az viszont kiderül az ott talált tájékoztatóból, hogy amennyiben tavaly június utáni bevallást és befizetést kellett feldolgozni, akkor egyszerűen arányosítottak: ahogy az idevágó 2019-es törvényben rögzítették, a tb-járulékból 54 százalék illeti meg a Nyugdíjbiztosítási Alapot nyugdíjjárulékként, és ezt könyvelték el.

Már csak egy kérdés maradt a végére: ha ilyen egyszerűen, egy arányosítással ki lehet számolni, hogy mekkora rész illeti a nyugdjalapot, akkor milyen fejlesztésre szorul rá a rendszer, ami miatt tavaly nyár óta nem visznek fel frissebb adatokat a nyilvántartásba?

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!