A 2023-as esztendő várható fejleményeit beharangozó cikkünkben már jeleztük, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának kilenc tagja közül az idén egyszerre két főnek is lejár a hat évre szóló mandátuma. Ráadásul szinte egyszerre, mindössze tizenkét nap eltéréssel.
Nos, ez az idő eljött, március 23-án Parragh Bianka, április 6-án Kocziszky György ér a hatéves megbízatása végére. Ám cikkünk megjelenésekor még mindig nem lehet tudni, mi lesz a sorsuk.
Nem kizárt, hogy egyikük vagy mindkettőjük a tanácsban marad, hiszen a jegybanktörvény alapján van lehetőség a mandátumuk további hat évvel való meghosszabbítására. Ahogy az történt az érintett két személy közül már Kocziszkyvel, a 2011 áprilisában megválasztott szakember immár a második ciklusát tölti. Ugyanezt rajta kívül még Kardkovács Kolos mondhatja el magáról, akinek a 2016 szeptembere óta tartott hatéves megbízatása hosszabbodott meg tavaly szeptemberben.
Persze van még egy tanácstag, akinek a mandátuma prolongálódott, aki nem más, mint maga az elnök, Matolcsy György. Ám az ő helyzete annyiban speciális, hogy azon négy fő egyike, akik a menedzsment tagjai, Matolcsyn kívül ez még három alelnökére, Patai Mihály első számú helyettesére, valamint Virág Barnabásra és Kandrács Csabára áll – előbbi a monetáris politikáért és a pénzügyi stabilitásért, utóbbi pedig a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és a fogyasztóvédelemért felel.
Ugyanakkor a Monetáris Tanács további öt tagja – a sajátosnak tekinthető magyar szabályozás alapján – szintén az MNB alkalmazásában áll, vagyis a jegybanktól kapják a fizetésüket.
Azt is a jegybanktörvény írja elő, hogy a tanácstagok választására (és a felmentésükre) az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága tesz javaslatot a parlament számára, amelynek tiszte arról dönteni. A szokásjog alapján
a személyi javaslat előtt a gazdasági bizottság nyilvános ülésen hallgatja meg a jelölteket. Ilyen napirend azonban cikkünk megjelenésekor még nem szerepelt a grémium erre a hétre tervezett napirendjében.
Ennek oka lapunk értesülése szerint az, hogy még nem született döntés a hogyan továbbról, egyik forrásunk még azt sem zárja ki, hogy azért, mert
egész egyszerűen nincs jelölt.
Ami azt jelentheti, hogy egyáltalán nem biztos, Parragh Biankával képzeli el a jövőt a kormánypárt – merthogy a kétharmados többség okán a gazdasági bizottságban is övék a döntő szó. Meglehet, emögött az állhat, hogy a hölgy férje nem más, mint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki az utóbbi években többször is kritizálta az MNB vezetését, annak döntéseit, amire aztán a jegybank honlapján szokatlanul heves válaszreakciókat kapott.
Más kérdés, hogy Matolcsy legutóbbi, ugyancsak rendkívülinek tekinthető két – tavaly decemberi, illetve e hó eleji – kormánybíráló megnyilvánulása után a külső szemlélődők számára inkább az tűnik logikusnak, ha maradna az ellentétes, inkább a kormány és annak erős embere, Nagy Márton, Matolcsy korábbi alelnöke által képviselt véleményt hangoztató megmondóember felesége a helyén. Annak ellenére, hogy Parragh Bianka – hogy tovább kuszálódjon az összkép – egyszer sem szavazott ki a Monetáris Tanácsból, magyarul, nem akadályozta meg annak egyhangú döntését, volt szó akár a kamatemelés mértékéről, akár a szigorítási ciklus tavaly szeptember végi leállításáról.
Valakit mindenképpen köteles azonban jelölni a gazdasági bizottság a tanácsba. Hiszen hiába szerepel az a jegybanktörvényben, hogy akár ötfős is lehet a testület (maximum pedig kilenctagú, amilyen most), van egy fontos feltétel. Nevezetesen, hogy az MNB elnökeinek és alelnökeinek a száma nem érheti el a további tagokét. Most ez, ha kicentizve, 4:5 arányban is, de biztosított. Ami azt jelenti, hogy
ha nem hosszabbodik meg Parragh Bianka és Kocsiszky György napokban lejáró mandátumai közül egyik sem, vagy csak az egyik, akkor a törvényi előírás csak úgy teljesíthető, ha az egyik alelnök megbízatása megszűnik. Márpedig ennek az esélye meglehetősen csekély, gyakorlatilag a nullával egyenlő.
