A jelenleg kilencfős Monetáris Tanács (MT) két tagjának is lejár a hatéves mandátuma 2023 tavaszán, Parragh Biankának március 23-án, míg Kocziszky Györgynek április 6-án.
A jegybanktörvény nem zárja ki az újraválasztásukat. Pont a legutóbb, idén szeptemberben került ilyenre sor, akkor a 2016 szeptembere óta tanácstag Kardkovács Kolos kapott a hatéves mandátuma lejártát követően további hat évre megbízatást.
Parragh Bianka jogi szakokleveles közgazdász. 2001-ben okleveles közgazdászként végzett a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán, majd 2004-ben jogi szakokleveles közgazdász diplomát szerzett a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Doktori (PhD) fokozatát a Nyugat-Magyarországi Egyetem Széchenyi István Doktori Iskolájában, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok területen szerezte 2010-ben.
Kocziszky György jelenleg a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja, a Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet igazgatója és a Regionális Gazdaságtan Tanszék vezetője. A szakember 1972-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen, 1984-ben lett a közgazdaságtudomány kandidátusa.
A mandátumuk végére érő két személy közül Parragh Bianka helyzete az érdekesebb. Nem feltétlenül azért, mert a férje nem más, mint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, aki Orbán Viktor bizalmasaként a kormánypárti oldal megmondóemberének számít. Hanem azért, mert az utóbbi időben többször is keményen beleszállt az MNB-be, bírálva annak döntéseit, amelyek meghozatalában történetesen a felesége is részt vett.
Például tavaly május végén Parragh László egy interjúban azt találta mondani, hogy az MNB nem ismerte fel kellő időben az infláció veszélyeit. De, ami igazán szíven üthette Matolcsy Györgyöt, hogy a kamarai elnök az ötödik Orbán-kabinet megalakulása után az MNB-ben sebtében összerakott 144 pontos, kormányprogramszerű javaslatcsomagot is lehúzta, mondván, a „különféle számmisztikával operáló programok” helyett „érdemi infláció elleni jegybanki lépéseket kellene tenni”.
Amelyre aztán nem is maradt el az MNB válasza, ami meglehetősen hevesre sikeredett. A jegybank közleményében olyan kitételek szerepeltek, mint hogy „Parragh László újra azzal a hamis kritikával illette a jegybankot”, vagy hogy „szintén hamis állítás Parragh úr szájából”, illetve, hogy „tartózkodjon a hamis, szakmailag megalapozatlan kijelentésektől”.
Alig néhány hónapot kellett várni az újabb ütésváltásra. Szeptemberben is Parragh kezdeményezett, midőn egy interjúban annak a véleményének adott hangot, hogy „ha egy-két éve felvettünk volna olcsón, alacsony kamattal devizaforrást, 10 éves futamidőre, akkor nem lenne semmi gond, most minden rendben lenne – akkor azonban nem volt kellő és józan monetáris támogatása ennek”.
Erre még a május véginél is keményebb hangvételű, személyeskedéstől sem mentes riposzt jött. Eszerint az MKIK elnöke „már számtalan alkalommal tett felelőtlen, szakmailag hibás kijelentéseket a magyar gazdaság jelenéről, és még több alkalommal bocsátkozott megalapozatlan jóslatokba annak jövőjét illetően. Ezek a nyilatkozatok kizárólag arra voltak jók, hogy növeljék a piaci bizonytalanságot és félretájékoztassák az embereket”, miközben az MNB emlékeztett, hogy „már korábban is határozottan felszólította Parragh Lászlót, hogy állításait körültekintőbben, a tényeket jobban megismerve fogalmazza meg. Ám a jegybank szerint Parragh László legújabb kijelentései már egyértelműen átlépik az észszerűség határait.” E kezdést követően aztán a jegybank sajtóközleménye részletes szakmai indokaival támasztotta alá, miért nincs igaza Parragh Lászlónak, akit egyúttal felszólítottak arra, hogy a – mint az MNB-közlemény fogalmazott – „tudását meghaladó és a felelősségi körén kívül eső szakmai kérdésekben tartózkodjon a véleménynyilvánítástól”.
Kérdés, ez az éles szembenállás befolyásolja-e Parragh feleségének újraválasztását. Meglehet persze, hogy semennyire, miután arra, hogy ki legyen a Monetáris Tanács tagja, az MNB-nek semmilyen ráhatása nincs. Az MT-tagok választására ugyanis az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága tesz javaslatot a parlamentnek – így tehát a honatyák kezében van a döntés. Ez a módi más, mint az MNB elnökei és alelnökei esetében, akik személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára. Az is eltérés, hogy míg a jegybanktörvény külön specifikálja, hogy egy személy legfeljebb két alkalommal lehet az MNB elnöke, addig ilyen megkötés az MT-tagok esetében nincs.
