A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összesítése alapján 2020 utolsó negyedévében 197 400 dolgozója volt a magyar egészségügynek, míg 2021 negyedik negyedévében 180 700. Vagyis összesen 16 700-an tűntek el egyetlen év alatt a területről.
Ugyanakkor a KSH exkluzív MEF-alapú adatai szerint 2021-ben a humán-egészségügyben 7 ezer fős teljes létszámcsökkenés volt, de ágazaton belül (az állami és a magánszférában együtt) már az egészségügyi foglalkozásúak száma 5 ezer fővel csökkent az előző évhez képest – hívta fel a figyelmet a Portfolió a két statisztika közötti eltérésre.
De e furcsa ellentmondáson túl továbbra is talány, hogy mégis hová tűnt el egy kisvárosnyi ember a közfinanszírozott egészségügyből? A magánszektorba, vagy más területekre? Az Országos Kórházi Főigazgatóság honlapján elérhető Egészségügyi Humánerőforrás Monitoring Rendszer utolsó beszámolója 2018 (!)-ból való, így hát naprakész adatokhoz ott nem lehet hozzájutni. Pedig azóta elég sok minden történt: kitört egy világjárvány, elvesztettünk több mint 40 ezer magyar embert a Covid-ban, életbe lépett az új egészségügyi szolgálati jogviszony, az orvosok bérét megemelték, amit nem követett az ápolók bérrendezése, kivezették a hálapénzt, és kötelező lett az egészségügyi dolgozóknak a koronavírus elleni oltás, miközben többezren eltávoztak a szektorból.
Számszerűsíteni nem lehet, de sokan mentek a magánszférába
„Nincs hivatalos statisztika, de ahogy az állam a kórházi várólistáknál is szűkítette az adatokat, úgy itt sem célja a feszültségeket növelni a valós képpel. Ettől függetlenül három irányba mehettek az egészségügyi dolgozók” – mondja Rékassy Balázs orvos, egészség-szakpolitikai szakértő.
Véleménye szerint sokan soroltak át a magánszektorba, ahol kifejezetten vadásszák is a dolgozókat, hiszen a Covid előtti szakrendelések számát felváltották a Covid után erőteljes növekedésnek indult egynapos sebészetek, a műtéti szakmák és a fekvőbetegellátás, ami jobban vonzza a jól képzett szakdolgozókat is.
„Sokszor az orvosok átcsábították a velük együtt dolgozó nővéreket és műtősöket a magánellátásba, ahol magasabb fizetésért, sokszor kevésbé leterhelő munkát kell végezniük. A megemelt orvos- és a leszakadó ápolói béreknek köszönhetően alakult ki ma hiány nem is orvosokból, hanem ápolókból az állami egészségügyben” – teszi hozzá a szakértő.
A második lehetséges opció, hogy sok egészségügyi szakdolgozó más szektorban helyezkedett el, megtapasztalva azt, hogy a több műszak után mennyivel békésebben lehet dolgozni csak nappal.
Harmadik irányként pedig a külföldöt említi Rékassy. Példának okáért Ausztriában úton-útfélen lehet találkozni magyar munkavállalókkal, legyen az a háziápolás, az egészségügy, vagy a vendéglátóipar.
Arra a kérdésre, hogy akkor mivel lehetne visszacsábítani a kilépett dolgozókat, azt feleli, hogy pusztán a fizetésemelés nem elég. Ahhoz, hogy jobban érezze magát az ember az állami szektorban, persze alapfeltétel a tisztességes vonzó bér, de emellett a jobb szervezettség, sikerélmény, pörgés, jó munkahelyi légkör és hangulat, jó közösség és jó vezető is szükséges.
A Duna Medical Centerben 60 fővel nőttek
Ennek megfelelően a létszámnövekedésre vonatkozó megkeresésünkre is - amely a magán egészségügyi klinikákat monitorozta - vegyes kép körvonalazódik.
Például a Pozitron Diagnosztika Központban tavaly 4 fővel nőtt az egészségügyi szakszemélyzet száma, de nem mindegyikük az állami szektorból érkezett, többségük a privát egészségügyi intézmények valamelyikéből igazolt át.
„A Sejtdiagnosztika Kft.-hez és a tulajdonában álló Medserv Kft.-hez összesen 1 orvos került az elmúlt egy évben állami kórházból és 3 szakasszisztens. De utóbbiak közül egy fő nem közvetlenül az egészségügyből jött, tett egy kis kitérőt a vendéglátóiparba a kisvárosi kórházban töltött évei után” – mondja dr. Járay Balázs ügyvezető.
Az idén 20 éves Rózsakert Medical Center - amely ettől az évtől már RMC Clinics - 100 fős orvoscsapatához 2021-ben 11 kolléga csatlakozott.
„Leginkább a műtétek (egynapos sebészeti beavatkozások) terén volt érzékelhető az orvosok elmozdulása az állami szektor felől a magán felé, de más területekről is érkeztek hozzánk. Az asszisztensek körében nem érzékeltünk jelentős mobilizációt az állami szektor felől, de a jó munkaerőért való versengés az orvosokéhoz hasonlóan nagyon kiéleződött. Egyértelműen ők ma egy magánegészségügyi szolgáltató legnagyobb értékei” – mondta Dr. Csermely Gyula vezérigazgató, aki hozzátette:
„A mi orvosaink többségére jellemző, hogy külföldön is szereztek munkatapasztalatot, vagy akár jelenleg is dolgoznak az RMC mellett például az Egyesült Királyságban vagy Németországban. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy mi nemzetközi protokollok szerint, evidencia-alapon tudunk gyógyítani”.
A Duna Medical Center 2021-ben jelentős fejlesztéseket hajtott végre, s ez magyarázza azt, hogy a szolgáltatásbővítésekkel összhangban 60 fővel növelték a létszámukat a tavalyi év hasonló időszakához képest. Hiszen tavaly beköltöztek az új kórházépületükbe, amelyben megduplázták az ágy- és műtőik számát, de megnyitották a szülészeti központjukat is.
„Ebben az időszakban a hatályban levő, szolgálati jogviszonyhoz kapcsolódó felmondási tilalom miatt az új munkatársaink jelentős arányban másik magánintézményekből érkeztek” – válaszolta lapunk érdeklődésére Gurney Anita ügyvezető.
A Doktor24-nél – akik szintén új kórházépületet avattak tavaly – immár összesen 900 orvos és szakdolgozó dolgozik, 50 százalékuk főállású.
„A teljes állású orvosok – nyilván – a létszám kisebb részét teszik ki, hiszen sokan egyetemeken, állami kórházakban is dolgoznak. Ez az átjárás a legtöbb esetben egészséges, szükséges és erősíti a szakmai színvonalat. Az új szabályozás eredményeképpen az orvosok nagy részének nem kellett választania, mindenki megtalálhatta a megfelelő arányt a két ellátási forma között. Akik pedig kizárólag a magánszférában gondolkoznak, egyértelműen szívesebben választják a magánbiztosítókat is kiszolgáló, jól felszerelt, nagy, sokszakmás központokat. A jó orvosok egyébként "vonzzák" egymást, szívesebben mennek olyan helyre, ahol az ügyfélnek komplex szolgáltatást, valós megoldásokat tudnak biztosítani” – válaszolták a megkeresésünkre.
A Maternity Klinikán 2021 során jelentősen emelkedett a szakdolgozói létszám, de csak elenyésző részük, 5 fő jött az állami egészségügyből.
„Az orvosok száma is emelkedett, de ők nem alkalmazottként, hanem vállalkozóként kapcsolódnak a klinikánkhoz, többféle szakmából is. Külföldre távozott kollégánk nem volt, ezért visszatérésről nem beszélhetünk, és olyan kolléga sincs, akit külföldről hazatérve alkalmaztunk volna” – válaszolta a létszámbővülésünkre vonatkozó kérdésünkre Péterné Molnár Gizella operatív vezető.
A magán szülészeti ellátások iránt egyébként különösen megnőtt a kereslet, amiben meghatározó része van a korábban tipikusan a paraszolvenciára épülő szakma állami ellátásban történő tisztulásának.
Ugyanakkor volt olyan magán egészségügyi cég, amely a piaci versenytársakra hivatkozva nem osztotta meg lapunkkal a munkatársaira vonatkozó adatokat, csak annyit közölt, hogy új kollégáik a felmondási tilalom miatt nem az állami szektorból léptek ki.
És volt olyan, piacvezetőnek minősülő magánklinika, amely kategorikusan kijelentette, hogy a témában nem nyilatkozik.
Javaslatok az elvándorlás megállítására
Rékassy Balázs, a Konszenzus az Egészségért Kör (KEKSZ) egyik alapítójaként azt is megemlítette, hogy korábbi számos állásfoglalásuk után (köztük a kötelező oltási protokoll, illetve a 3-4. oltásra vonatkozó ajánlás) most a Mitől lesz jó az egészségügy? című átfogó dokumentumot dolgozták ki, amely a magyar egészségügy teljes újjászervezéséről szól.
„A magyar egészségügy fejlődésének egyik legnagyobb gátja a torz szerkezetű, rugalmatlan humánerőforrás-struktúra, melyben a munkaerő-állomány meghatározó része a munkaideje jelentős részében a kompetencia- és képzettségi szintjénél alacsonyabb szintű tevékenységgel foglalkozik. Ez az inadekvát feladatszabás ráadásul az életpálya jelentős részében az anyagi megbecsülés elégtelenségével párosul, amelyek együttesen gyors ütemben rombolják a dolgozók erkölcsi motiváltságát, felgyorsítják a kiégési folyamatot, fokozzák a dolgozók elvándorlását és gátolják az utánpótlás megfelelő ütemű belépését az ágazatba” – említik meg több más, létfontosságú reformjavaslat mellett.
